A ​Dűne eretnekei (A Dűne 5.) 177 csillagozás

Frank Herbert: A Dűne eretnekei Frank Herbert: A Dűne eretnekei Frank Herbert: A Dűne eretnekei

II. Leto, az istencsászár nincs többé. A halálát követő másfél évezred technikai forradalma és népmozgásai gyökeresen átalakították az addig változatlan civilizációt. Emberek milliárdjai hagyták el a lakott bolygókat, és telepedtek le az univerzum új, feltáratlan zugaiban. Ám az ismeretlenből egy új veszély fenyegeti II. Leto egykori birodalmát. Valami, ami nemcsak a törékeny társadalmi rend összeomlását okozhatja, hanem a fűszer egyetlen forrásának a pusztulását is. Az új fenyegetéssel csupán egyetlen szervezet veheti fel a küzdelmet: a Bene Gesserit rend, mely a változások közepette is megőrizte ősi célját, az emberiség génállományának megőrzését – bármi áron… A kötet a nagy sikerű Dűne-sorozat ötödik kötete.

Eredeti megjelenés éve: 1984

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Valhalla Science Fiction · Gabo SFF könyvek GABO

>!
GABO, Budapest, 2022
512 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635662708 · Fordította: Horváth Norbert
>!
Szukits, Szeged, 2008
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634971075 · Fordította: Hoppán Eszter
>!
Szukits, Szeged, 2005
362 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634971075 · Fordította: Hoppán Eszter

1 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 19

Most olvassa 15

Várólistára tette 85

Kívánságlistára tette 152

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Morpheus>!
Frank Herbert: A Dűne eretnekei

Végre nagyobb részben a Bene Gesseritről és valamennyire a Bene Thleilaxról többet megtudhatunk. Bár Jessica, Paul anyja is BG volt, és sokat megtudunk róluk az ő és a fia szemén, majd a császárén keresztül, de most először állnak ők a történet középpontjában. Ők és a cselszövéseik, és terveik, amelyekről kiderül, hogy válaszút előtt állnak. Eltűnnek, titkos renddé silányulnak, vagy kiállják a próbát, amit II. Létó Arany Ösvénye állít eléjük még mindig spoiler, ahogy a Tisztelet Matrónái, a vad thleilaxiak és számtalan más formáció tér vissza a szétszórattatásból, amely a dzsihádra és a császárságra való válaszreakció volt, az olyanoké, akik inkább elmenekültek, minthogy alkalmazkodjanak. A nagy kérdés az, hogy a periféria miért nem folytatja tovább a terjeszkedést kifelé, a könnyebb útvonalat követve? Erre ebben a kötetben nem kapunk még választ, de azt tudjuk, hogy lassan, de biztosan közeledik a kralizec. Csak azt nem tudjuk, hogy mikor? Talán ez lesz az? Vagy ez még csak az előszele?
Maga a történet követi az előző részek hagyományait, most is csupán néhány hónapról szól. Egyetlen kicsiny mintavétel, ám minden benne van, ami Császár halálát követő ezervalahány évben megváltozott. Egy valami nem változott, és az a Bene Gesserit halálos rettegése, nehogy újból megjelenjen egy Kwisatz Haderach. Viszont van ami mégis megjelenik. Egy módosított Duncan Idaho spoiler és Miles Teg, a mentát Bashar, és mindkettő bizonyítéka annak, hogy az emberiség – legalábbis egy része – tovább fejlődik megállíthatatlanul, köszönhetően a génmanipulációnak és a tenyésztési programnak. És a kérdés ott lebeg még mindig: Miért volt annyi Duncan Idaho gholára szüksége a császárnak, amelynek az az eredménye, hogy most már sem a Thleilax, se a Bene Gesserit, Se a Tisztelet Matrónái nem tudják nélkülözni, figyelmen kívül hagyni, igaz, más-más okból. A császár pedig tovább él a Shaitanban. És valóban, csupán öntudatlanul álmodik? Nekem nem így tűnik, vagy ha igen, az álma is erősebb, mint azoké, akik azt hiszik, hogy ébren vannak.

Kkatja P>!
Frank Herbert: A Dűne eretnekei

Ez is nagyon jó volt, érdekesen keveri szereplői kártyáit Herbert, a könyv feléig csak finoman adagolja az infókat, szépen csordogál a történet, keverednek-osztódnak a lapok, de azután beindul a hullámvasút és onnantól nem enged, robogsz a történettel, akár akarsz, akár nem. Duncan Idaho újra és újra itt van velünk, (hála az axoltol tenyésztőtartályoknak) bár nem sokat változik… még mindig nem akar a Nővérek tenyészcsődöre lenni, ejnye. :D
Erőre kapnak a Tisztelet Matrónái, akiknek a szex az új fegyverük… igaz a következő részre marad, hogy mire mennek majd vele…
A vége pedig ismét sokat ígérően zárul, muszáj tovább olvasnom! :))

1 hozzászólás
Olympia_Chavez P>!
Frank Herbert: A Dűne eretnekei

A nyárral és a nyári meleggel szemben érzett zsigeri ellenszenvem szerencsére nem érvényesül a Dűne kötetek olvasása közben. Sőt! Míg egy átlag hétköznapon attól lever a víz és demotiválttá válok, ha ránézek az időjárás-jelentés hőmérséklet előrejelzésére, addig az Arrakis homokdombos, perzselő éghajlata valami megmagyarázhatatlan erővel vonz és el sem tudnám képzelni, hogy télen olvassam a hőkiegyenlítés reményében.

Herbert története ugyanis részben ismét az elsivatagosodott (Ar)Rakison játszódik és ismét egy történelmi fordulópont néhány eseménydús hónapját veszi nagyító alá. Az Istencsászár már másfél évezrede halott, emléke azonban nem halványul. Egyes vallási csoportok továbbra is szent áhítattal emlékeznek rá, míg mások csak Zsarnok néven emlegetik, de személye és tettei továbbra is megkerülhetetlenek. Jóslatai és figyelmeztetései pedig csak most kezdenek igazán értelmet nyerni az univerzum erre fogékony vájt fülűi számára.
Az előző kötettel ellentétben itt rendesen felpörögnek az események (nekem kicsit túlságosan is), cselekménydús 500 oldalnak nézünk elébe, de persze a lamentálás, a filozófia kisebb nagyobb morzsáit itt is elhinti a szerző, amiből még mindig nehéz előre kisejteni az események miértjét és alakulását. Lassú, értelmező olvasás ide, vagy oda, sok esetben csak a történet végén, a magyarázatok révén értettem meg, ki mit miért tett. Szóval ez a kötet sem lesz egy könnyed kis sci-ficske, amit majd a strandon olvasgathat az ember két csobbanás között, pláne ha az előzőből már nem sok mindenre emlékszik.

A korábbi kötetekkel ellentétben itt nem egy főhős köré sűrűsödik a történet, több szimpatikus karakter életéért izgulhatunk és várhatjuk a végkifejletet sorsuk beteljesedésével és a jövőre való kihatásával kapcsolatban. A legmeglepőbb ilyen karakterek a Bene Gesserit nővérek soraiból kerülnek ki, akik egy teljesen új arcukat mutatják meg a regény végére. Mondhatni, hogy ennek a kötetnek talán ők a legemblematikusabb alakjai, akik mellett a nem kevésbé misztikus tleilaxiak is a tanulmány részét képezik. Két olyan csoport, akik a kezdetektől alakítják az univerzum és az Atreidesek sorsát, mégis homályban maradtak, eddig.
Az izgalmi faktort a szétszóródásból visszatérő Megbecsült Matrónák és már kevésbé tleilaxiak szolgáltatják, akik a csillagközi „gyere haza fiatal” program keretében leradíroznák a térképről az ősi rendeket és egyfajta egyházreform keretében maguk uralnák a Rakist, a fűszert és minden mást, ami mozgásban tartja ezt a világot.

A történet végére meglátásom szerint elérünk az Arany Ösvény végére, beteljesednek II. Leto jóslatai és óhajai. De hogy ez miként fog kiforrni és mivé válik a következő kötetben, azt még csak megtippelni sem merem. Nagyon kíváncsian várom a fejleményeket na és persze a még mindig köztünk élő Duncan Idaho révbeérését. Mert, hogy a karakterrel kapcsolatban még tartogat meglepetéseket a szerző, az fix.

Bogi_könyveskuckója>!
Frank Herbert: A Dűne eretnekei

Frank Herbert eddigi Dűne köteteinél az író egy-egy cselekmény mögött inkább a vallást, politikát és ideológiákat boncolgat. Folyamatosan történnek az események, de nem kapnak akkora hangsúlyt.
Ebben a kötetben érződik a legjobban, hogy cselekmény központú, olvasmányos. Természetesen megjelenik benne a politika, a vallás és persze a cselszövések, de egy-egy cselekménysor mögött. Emiatt a stílus miatt számomra nagyon tetszett, olvastatta magát.
Ez a kötet II. Leto „uralkodása” után játszódik, a hatalmat az univerzumban kisebb csoportok próbál. Ilyen például a Bene Gesserit rend, amelyről szerintem kijelenthető, hogy végig ők mozgatták és mozgatják is az eseményeket. Minden úgy történik, ahogy ők akarják.
Ez a rész inkább a rendre összpontosul, a működésébe nyerhetünk betekintést. Ismételten megy a cselszövés, amely az ő javaikat szolgálja majd. (A túlélési ösztön. Mindenki így cselekedne szerintem.)
A könyv másik főszereplője Duncan Idaho, aki számomra az egyik legizgalmasabb karakter az egész Dűne univerzumban. Másrészt szerintem az egyik legtragikusabb karakter is. Duncan Idaho karaktere testesíti meg az örök hűséget és odaadást. Ezzel a kötettel még közelebb került hozzám.

Isley IP>!
Frank Herbert: A Dűne eretnekei

Másfél ezer évvel II. Leto Atreides, az Istencsászár tudatos távozása után a Bene Gesserit, a Bene Tleilax és az univerzum legnagyobb ősi erőinek új ellenséggel kell szembenézniük. Az új ellenség létrejötte természetes és szükségszerű folyománya volt az Istencsászár által megjövendölt és előidézett Arany Ösvénynek. Az emberiség rendkívüli változáson ment keresztül. Ebben a kaotikus és a teljes világmindenség jövőjéről döntő eseménysorozatban a Bene Gesseritnek a jövőt kell megvédenie. Képesek lesznek rá? Egyáltalán képesek voltak megérteni az Istencsászár legfőbb tanítását? Azzá a renddé tudnak-e válni, amit az Istencsászár akart, hogy legyenek? Az emberiség a megváltásért és a legtisztább értelemben vett szabadságért küzd ebben a gigantikus háborúban.
A Dűne eretnekei szervesen kapcsolódik Herbert epikus sorozatának előző darabjaihoz. Bár Muad-dib és a Zsarnok már testben nincsenek velünk (bár utóbbi szomatikus jelenléte azért ennél bonyolultabb), A Dűne eretnekei is róluk szól. Az egész nem más mint az Arany Ösvény bemutatása.
A karakterek ezúttal is lenyűgözőek. A Bene Gesserit Főtisztelendő Anyája, Taraza; Lucilla és Odrade, a rend Tisztelendő Anyái; Teg, a hatalmas és legendás ősöreg bashar és természetesen a mi hőn szeretett gholánk egy újabb installációja, aki újfent központi szerephez jut. Számomra ezen karakterek mellett Tylwyth Waff, a Mahai, a Bene Tleilax Mesterek Mestere, az Arctáncoltatók ura volt rendkívül érdekes szereplő még. Waffon keresztül végre megismerhettük a Dűne világának egyik legfontosabb erőit, a tleilaxiakat: gondolkodásmódjukat, vallási hiedelmeiket, főbb jellemvonásaikat és sok egyebet.
A Dűne eretnekei újabb szemléletes kifejeződése Herbert zsenijének. A Dűne ebben a kötetben is megújult. Újból egy teljesen más korban és más bolygókon játszódott, amellett, hogy újra visszatértünk a Rakisra és a történet jól kapcsolódik a főtörténetünkhöz. A Bene Gesseritet még jobban megismerhettük, a Bene Tleilax végre felfedte magát és az új ellenség, a Tisztelet Matrónái lenyűgözőek voltak.
Mellékes megjegyzés: nem számítottam rá, hogy a legintenzívebb szexjelenetet a Dűne sorozatban fogom olvasni.

Daniel_Cserhalmi IP>!
Frank Herbert: A Dűne eretnekei

A Dűne első kötete Alapmű. A 2. és 3. kötet azonban kiábrándító volt, és elment a kedvem az egész sorozattól. A 4. rész azonban egy kicsit visszaadta a lelkesedésem, és kíváncsian vártam, mi hoz a folytatás. Nos, kínkeservesen értem az 5. rész végére, és most megint azt gondolom, itt be kéne fejezni az olvasást, de már csak egy rész van hátra. Kicsit azt éreztem, Herbertet azzal nyaggatták, hogy Dűne-regényeket írjon, és ezért van izzadtság szaga a folytatásoknak. Itt is minden olyan elem megvan, amit eddig már olvastunk, kivéve magát a Dűnét, ami ugyan jelen van, de látszólag nem központi jelentőségű. Sok szereplő, számomra összefolyó masszának tűnő történet, amiről nem tudja az olvasó hova vezet, ha vezet egyáltalán valahova. De hátha az utolsó könyv visszaadja a hitemet…

Diosz P>!
Frank Herbert: A Dűne eretnekei

Lassan végér érek az eredeti Dűne sorozatnak, már csak egy kötet van hátra. Leto uralkodása óta sok-sok év telt el, elsősorban a Bene Gesseritről tudtunk meg többet.
Jobban tetszett mint az előző rész, bár nem fukarkodik a filozofálásában egy cseppet sem.
Már csak egy kötet van hátra az eredeti sorozatból, hamarosan azt is elkezdem, és utána jöhet a film. Kíváncsi vagyok hogy tudják visszaadni Herbert univerzumát a vásznon.

RandomSky>!
Frank Herbert: A Dűne eretnekei

Sűrű, nehéz kötet az 5. Dűne regény. Herbert ebben is tudott olyan meglepőeket és újdonságokat hozni, hogy az ember csak néz, hogy ezt hogy. De nagyon kell figyelni, és helyére (talán) csak az utolsó kötetben kerül minden.
Bővebben: http://ekultura.hu/2022/08/02/frank-herbert-a-dune-eret…

Póli_Róbert>!
Frank Herbert: A Dűne eretnekei

Érdekes volt.
És izgalmas.
Sok cselekménnyel, kevesebb agyalással. Ez jó volt.
Ugyanakkor, főleg a vége felé, nagyon elvesztettem a fonalat, hiába mentem vissza, újarolvasni.
Kicsit olyan érzésem volt, van, mintha a mentátnak kevés adatot adnának be, és nem tudja értelmezni azokat összefüggésében.
A szerző magára hagyott, nem adott meg – szerintem – egy csomó olyan információt, ami a megértést, az ő gondolatainak, a kimenetelnek a teljes, mondom TELJES megértését megadta volna.
Nyilván, az író tudta, mi a hely, ahova ki akar lyukadni, de nekem az általa karakterei cselekvésein és párbeszédein keresztül nyújtott információk ehhez nem voltak elégségesek.
Hiányérzetem maradt.
És némi értetlenség.

zsof>!
Frank Herbert: A Dűne eretnekei

Nehezen indult be, de az első pár fejezet után magába szippantott – mint eddig szinte az összes Dűne.
Tetszett, hogy a Bene Gesseritekről és tleilaxiakról többet is megtudhattunk.
Kicsit nehéz róla nyilatkozni, így, hogy pár perce végeztem ki a kötetet. Jó volt!


Népszerű idézetek

Melchiadesian>!

A bürokrácia megöli a kezdeményezést. Kevés dolog van, amit a bürokrácia jobban gyűlölne az újításnál, főleg az olyan újításnál, ami jobb eredményeket hoz, mint a régi rutinok. Az új vívmányok mindig alkalmatlan színben tüntetik fel a csúcson levőket. Márpedig ki szeret alkalmatlannak látszani?

Jávori_István I>!

A történészeknek nagy hatalmuk van, és némelyikük ennek tudatában is van. Újraalkotják a múltat, megváltoztatják, hogy illeszkedjen a saját értelmezésükhöz. Ezzel azonban a jövőt is megváltoztatják.

(II. Leto, az ő hangja Dar-es-Balatból)

287. oldal (Szukits Könyvkiadó, 2008)

3 hozzászólás
Jávori_István I>!

Ez a végzetetek, a feledékenység. Az élet minden régi leckéjét újra és újra megtanuljátok, aztán újra és újra elfelejtitek.

(II. Leto, a Dar-es-Balati hang)

260. oldal (Szukits Könyvkiadó, 2008)

Jesper_Olsen>!

A filozófia mindig veszélyes, mert elősegíti új gondolatok létrehozását.

337. oldal

Kapcsolódó szócikkek: filozófia
Jávori_István I>!

Az emberek akkor élnek a legjobban, amikor mindenkinek megvan a helye, amikor mindenki tudja, hova tartozik a dolgok rendéjben, és tudja, mit érhet el. Pusztítsd el ezt a helyet, és elpusztul az ember.

(Bene Gesserit tanítás)

31. oldal (Szukits Könyvkiadó, 2008)

Chöpp>!

Az emlékezet sosem a valóság. Az emlékezet csak rekonstruál. És minden rekonstrukció megváltoztatja az eredetit, külső referencia-keret lesz, ami elkerülhetetlenül elégtelen.

voisin>!

Volt egyszer egy szárazföldi, akit megkérdeztek, hogy melyik a jobb: egy palack víz, vagy egy hatalmas medencényi víz? A szárazföldi egy ideig gondolkozott, aztán azt mondta: „ A palack jobb. Senki sem birtokolhat egy medencényi vizet. De egy palackot a köpeny alá lehet rejteni, és el lehet vele szaladni. Azt senki sem veszi észre. ”
– Az Õsi Dűne Tréfái, Bene Gesserit Archívum

Póli_Róbert>!

Semmi sem biztos.
Gazdagság és hatalom, egyik sem számít, ha eljön a vég.

Kkatja P>!

Minden szervezett vallásnak van egy közös problémája. Egy kényes pont, amin keresztül behatolhatunk, és a saját terveinkhez idomíthatjuk őket: Hogyan különböztetik meg a nagyképűséget a kinyilatkoztatástól?

– Missionaria Protectiva,
    A Belső Tanítás

384. oldal

Kapcsolódó szócikkek: vallás

A sorozat következő kötete

A Dűne sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Isaac Asimov: Alapítvány-trilógia
Robert A. Heinlein: Csillagközi invázió
Alfred Bester: Tigris! Tigris!
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák (teljes változat)
Stephen King: Éjszakai műszak
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Walter M. Miller Jr.: Hozsánna néked, Leibowitz!