Csinos ​Pajzs 14 csillagozás

A varjú indiánok orvosságos asszonya
Frank B. Linderman: Csinos Pajzs

Ez az indiános könyv más, mint a többi. Nem csak a harcról, a törzsek közötti háborúskodásról szól, hanem az észak amerikai síksági indiánok hétköznapi életéről. Minderről Csinos Pajzs mesél, a varjú törzs legendás orvosságos asszonya, aki a 19. század végén még megélhette az ősi vándorló életmódot. Tolmáccsal és jelbeszéddel meséli el a szerzőnek nem könnyű, mégis gazdag és szép életét. A könyv lapjain megelevenednek azok az idők, amikor a bölénycsordák még szabadon hömpölyögtek a végtelen síkságon. Csinos Pajzs az indián nők hétköznapjairól mesél csakúgy, mint az élet nagy dolgairól: udvarlásról, házasságról, gyerekszülésről és gyereknevelésről, a betegek ápolásáról, a gyógyításról és nem utolsó sorban a varázserejű álmokról.

Eredeti cím: Pretty-shield: Medicine Woman of the Crows

Eredeti megjelenés éve: 1932

>!
Tericum, Budapest, 2006
216 oldal · ISBN: 9639633097 · Fordította: Geréby Zsófi

Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
Amrita I
Frank B. Linderman: Csinos Pajzs

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya

Rettentően izgalmasak az olyan könyvek, amik alig ismert világokra nyitnak ablakot számomra. Ez is ilyen. Háttérvilágot, magyarázatokat kerestem egy varjú „népmeséhez”, hogy a jó történeten túl tisztában legyek azzal is, hogy milyen kultúrából való, cserébe kiderült, hogy még bátran foglalkozhatnék éveket is a témával. Csinos Pajzs unokája azóta felnőtt, ő maga is írt könyvet a saját gyerekkoráról, sőt, a gyógynövényekről is. A jelen könyv szerzőjének pedig van egy másik interjúkötete is egy varjú férfival. Lenne még mit olvasni, akkor is, ha csak a varjaknál és a múltjuknál maradok, de külön témát érdemelne a többi indián „törzs”, a jelenük, a szerepük a háborúkban… Szóval határozottan messze nem vagyok a kutatás végén, ha igazán szeretném ismerni őket. Márpedig a természetvédelemből megtanultam, hogy az emberek azt szeretik amit ismernek, és azt védik amit szeretnek: valószínűleg ugyanez igaz nem csak a természetre, madarakra, hanem a kulturális sokféleségre is. Akkor tudom védeni, ha ismerem, és akkor tudom hitelesen megszerettetni másokkal.
A történet elbeszélője (akivel a szerző beszélget) egyébként tényleg nagyon szimpatikus, vidám hölgy, öröm volt olvasni a gondolatait. Nagyon kíváncsi lettem az unokájára is!

>!
viharmacska P
Frank B. Linderman: Csinos Pajzs

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya

Olyat akarok öreganyámnak, mint Csinos Pajzs. A saját öreganyámnak nem mondott régi történeteket a dédanyám, de valszeg már az ükanyám sem neki.
Kár, hogy a varjak ilyen csúnya kollaboráns népség, kár. De ez akkor is jó könyv, újraolvasós.

3 hozzászólás
>!
Coralie
Frank B. Linderman: Csinos Pajzs

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya

Ha valaki érdeklődik az észak-amerikai őslakosok kultúrája iránt, akkor ezt mindenképp olvassa el. Csinos Pajzs személyesen élte át a történelemnek ezt a részét, és visszaemlékezései hiteles képet festenek az indiánok akkori (a fehér ember Amerikája előtti idők) életéről. Érdekes volt látni, hogy bár a miénktől teljesen eltérő körülmények és szokások között nevelkedtek, a gyerekek például ugyanúgy játszottak, labdát és babát készítettek, történetekbe képzelték magukat. Persze elsősorban az általuk ismert világot utánozták, de van, ami kultúrától független. A fehér ember úgy gondolta, hogy ezek az emberek barbárok, pedig egyértelműen kiderül, hogy nagyon is rendezett szabályok, szokások szerint élték az életüket. Meglepő volt például arról olvasni, hogy a varjú törzsben volt egy férfi, aki lélekben nőnek érezte magát, női ruhákban járt és az asszonyok munkáját végezte, de ezt a törzs elfogadta, nem kergették el. Az is kiderült a történetből, hogy tisztelettel bántak az állatokkal, soknak varázserőt (medicina) tulajdonítottak. Hitviláguk amúgy is rendkívül színes volt, szinte minden történetben megtalálható valamilyen természetfeletti erőkkel kapcsolatos összefüggés. Több különlegesség is kiderül még: az indián nők állva, megtámaszkodva szültek, fél éves koráig a gyereket csak a karjukban hordták, utána a hátukra kötözték, egy férfinek több felesége is lehetett (általában lánytestvérek), ha gyászoltak, néha levágták egy ujjukat stb. Megtudhattuk, hogy a varjak Custer tábornok mellett harcoltak a lakoták és sájenek ellen, ami egy kicsit visszás érzést kelthet, de ha jobban belegondolunk, igazából teljesen mindegy volt. Az európaiak áradatát nem tudták volna megállítani akkor sem, ha az összes törzs összefog. Sajnos Csinos Pajzs unokái már egy másik világban nőttek fel, és ezt ő maga is nehezményezte. Ők már csak a rezervátumi ellustult életet ismerték, a fehérek ruháiban jártak, pénzért vettek mindent, és a fehérek ételeit ették, vagyis lényegében vegetáltak. Ő is, mint a legtöbb indián, már nem szívesen beszélt azokról az időkről, amikor eltűntek a bölények, mert akkor ért véget a népe története is.

>!
ursus MP
Frank B. Linderman: Csinos Pajzs

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya

Valószínűleg ez az egyetlen, magyar nyelven megtalálható könyv, amelynek a lapjain indián asszony mesél a múltról, a indiánok hajdanvolt szabad életéről. A XIX. század közepe táján született indiánok – akik végigélték a század második felének indián háborúit – a XX. század elején még éltek, s néhányan tollba mondták visszaemlékezéseiket. Ilyen ember a varjú indián Csinos Pajzs is. Ha valaki elolvassa Hosszú Lándzsa, Csinos Pajzs és Sánta Őz visszaemlékezéseit, rá fog jönni, hogy a három, egymást ősi ellenségként számon tartó nagy nép: a varjak, a feketelábúak és a lakoták egy-egy képviselője mind ugyanarról beszél…

A könyv egyébként kitűnő, a téma iránt érdeklődők feltétlenül olvassák el.

>!
Madarat_ropteben_elkapo
Frank B. Linderman: Csinos Pajzs

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya

Nagyszerű könyv. Nagyon jól ismerteti a varjú indiánok szokásait, hagyományait, étkezését, viszont ha én lettem volna az író (persze nőként) sok egyéb más „amolyan női dolgot” is megkérdeztem volna Csinos Pajzstól. Érdekes, hogy az indiánok milyen sok álmot, jelenést láttak, tapasztaltak meg, ami arra ad okot, hogy valóban egy nagyon vallásos nép voltak és olyan ismeretek birtokában lehettek, melyet a gyarmatosító sápadt arcú, magát civilizáltnak nevező európai ember kiirtott belőlük a szó szoros értelemben. Mindig elgondolkodok ilyen könyvek olvasása után, hogy valójában ki is volt a barbár. Mert nem az indiánok! Bárcsak lennének még hasonló könyvek a témában, mely a hétköznapi életét mutatja be az indiánoknak. Sokszor fogom újra olvasni, az annyi szent!


Népszerű idézetek

>!
Amrita I

És a haja! Amíg Hosszú Ló asszonya volt, sose láttam befonatlan hajjal vagy kócosan. Hosszú Lónak köszönhetően mindig úgy nézett ki, mintha éppen most fésülködött volna. Egy asszony haja mindig megmutatta, mennyire szereti őt a harcosa.
A hagyománynak megfelelően a harcosok fonták be mind a saját, mind az asszonyiak haját. Az északnyugati síkságon élő törzsek sülfarkat használtak fésűként.

31. oldal

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya

>!
Amrita I

– Beszéltek neked valaha arról a nőről a férfiak, aki Három Csillaggal együtt harcolt Rosebudnál?
– Nem – feleltem csodálkozva.
– Persze, nem nagyon szeretnek beszélni róla – kuncogott. – de majd én elmesélem. Minden varjú tud róla. Semmivel nem rövidítem meg a férfiakat, ha elmondom neked ezt a történetet.
– Rosebudnál harcolt egy varjú asszony Három Csillaggal, sőt, kettő is, ha már itt tartunk, bár egyikük nem volt sem férfi, sem nő. Férfi teste volt, de női ruhát hordott, az asszonyok munkáját végezte és asszony szíve volt. A neve Megtalálja És Megöli Őket ( Finds-them-and-kills-them) volt. Nem volt olyan erős, mint egy férfi, de bölcsebb volt egy asszonynál. – mondta elgondolkodva, alig hallhatóan.
– A másik nő – folytatta- egy vad aszsony volt, akinek nem volt saját harcosa. Fékezhetetlen volt, bátor és nagyon csinos. Másik Szarkának (The-other-magpie) hívták. (…) A rosebudi csatában mindkét asszony bátor tetteket hajtott végre.

195. oldal

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya

>!
Amrita I

– A nagymamámat Hét Csillagnak hívták – mondta. – Bölcs asszony volt. Csak fekete lovai voltak és a cinege volt a medicinája.

137. oldal

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya

>!
Amrita I

– A lovak megjelenése okozta a legkellemesebb változást a varjak életében. Ez még jóval az én időm előtt történt, de a nagymamám mesélt azokról az időkről, amikor még kutyák húzták a trávoákat, az öregasszonyokat pedig, amikor már túl kimerültek és gyengék voltak, hátra kellett hagyni meghalni. Elmondta, hogy régen, amikor egy öregasszony már nagyon legyengült, és semmi hasznosat nem tudott csinálni, a családja felállított egy sátrat a számára, ennivalót és tűzifát hagytak ott neki, és sorsára hagyták. Nem volt más megoldás. Nem tudták volna a hátukon cipelni az öregasszonyt, és a kutyák sem bírták volna el. Ezekben az időkben amikor egy férfi már túl öreg volt ahhoz, hogy ellássa magát, felöltözött a legszebb ruhájába és elment az ellenséghez, gyakran egyedül, hogy nyílt csatában eshessen el. Az öregasszonyoknak más volt a sorsuk.

74. oldal

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya

>!
Klaudia81

Gyakran megmosolygom a kislánykori önmagam, amikor arra gondolok, miktől féltem akkoriban. Szeretek nevetni, mindig is szerettem. Fiatal marad tőle a szívünk, ha hagyjuk.

77. oldal, 7. fejezet (Tericum, 2006)

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya

>!
Coralie

Ó, a szívem a földre zuhant, amikor halott bölények borították a gyönyörű földünket; a fehérember megölt és megnyúzott sok száz bölényt, majd hagyta elrohadni a tetemeket. Először a Judith-medencében láttam ilyet. Az egész vidék bűzlött a rothadó hús szagától. Még a virágok illata sem nyomta el azt a szagot. A szívünk olyan nehéz volt, mint a kő. És mégsem hitte el senki, még akkor sem, hogy a fehérember az összes bölényt meg tudná ölni. Hiszen a kezdetek kezdete óta annyi volt belőlük! Még a lakoták sem tették volna ezt velünk, pedig ők igen rossz szívvel voltak irántunk, sem a sájenek vagy az arapahók, sem a pekunik; a fehérember mégis megtette, pedig nem is volt szüksége a húsra.

212. oldal

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya

>!
Amrita I

– Mesélj nekem a házasságodról és a harcosodról – javasoltam.
Csinos Pajzs arca felderült. – Ó, tizenhat éves voltam, amikor a harcosom, Előre Megy elvett engem. Azt már említettem neked, hogy tizenhárom éves koromban, apám neki ígért, és amikor tizenhat lettem, betartotta az ígéretét.
– Szerelmes voltál belé, amikor hozzámentél? – kérdeztem.
– Nem, nem – mosolygott.- Nem is nagyon beszéltem vele azelőtt. Idővel viszont beleszerettem, mert ő szeretett engem, és mindig kedves volt hozzám. A fiatal lányok akkoriban általában nem szerelemből házasodtak mint manapság. Hallgattak az apjukra, és hozzámentek az általa kiválasztott férfihoz, és ez, azt gondolom, a legjobb módja a házasságnak. (…)
– Előre Megynek volt már másik asszonya amikor elvett téged? – kérdeztem, mivel tisztában voltam ezzel a szokással.
– Igen, a nővérem, Álló Orvosságos Kő volt az első asszonya. Aztán elvett engem, majd, mikor a húgom, Két Skalp betöltötte a tizenhatot, őt is elvette. Mindhármunknak külön sátra volt és mind Előre Megyhez tartoztunk.
– De egyedül én szültem neki gyerekeket – tette hozzá büszkén.

114-115. oldal

Frank B. Linderman: Csinos Pajzs A varjú indiánok orvosságos asszonya


Hasonló könyvek címkék alapján

John Fire (Lame Deer) – Richard Erdoes: Sánta Őz, a sziú indián sámán
Thomas Berger: Kis Nagy Ember
William C. Davis: A Vadnyugat hőskora 1800 – 1899
Richard Collins (szerk.): Indiánok és ősi kultúrák Észak-Amerikában
James Fenimore Cooper: Nagy indiánkönyv
Popol Vuh
Karl May: Winnetou
Dee Brown: A Vadnyugat története indián szemmel
Hosszú Toll: A Sós Sziklák Völgye