A ​derék Pantagruel hősi cselekedeteinek és mondásainak harmadkönyve 2 csillagozás

François Rabelais: A derék Pantagruel hősi cselekedeteinek és mondásainak harmadkönyve

François ​Rabelais Gargantua és Pantagruel című regényfolyamának Harmadkönyvét, vagyis harmadik kötetét tartja a kezében az olvasó. Az 1546-ban született reneszánsz alapművet Csordás Gábor kitűnő fordításában olvashatjuk, most először magyarul.
A Pantagruel utolsó lapjain Rabelais azzal búcsúzik olvasóitól, hogy a história folytatásából megtudhatják majd, miként találta meg hőse a bölcsek kövét, miként kelt át a Kaszpi-hegyeken, hajózott át az Atlanti-óceánon, végzett az emberevőkkel, miként ütközött meg az ördögökkel és perzselte fel a pokol öt szobáját.
Nos, a Harmadkönyv bizony sokat változott az eredeti tervekhez képest! A két mű születése között eltelt történelmi változások megrendítették annak az életigenlő, önfeledt individualizmusnak alapjait, amely Rabelais két féktelen óriását jellemezte. Pantagruel már kissé háttérbe húzódva, a szemlélődő bölcs pozíciójából figyeli az eseményeket. Főhősünk, Panurgosz nem óriás, hanem „normális" reneszánsz ember, aki mohón… (tovább)

>!
Jaffa, Budapest, 2017
258 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155609855 · Fordította: Csordás Gábor
>!
Jaffa, Budapest, 2017
258 oldal · ISBN: 9789634750482 · Fordította: Csordás Gábor

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
François Rabelais: A derék Pantagruel hősi cselekedeteinek és mondásainak harmadkönyve

A derék Pantagruel hősi cselekedeteinek és mondásainak
HARMADKÖNYVE
(móriczos változat)

PANURGOSZ: Urambátyám, én mögházasodnék.
PANTAGRUEL: Ne tegye kend, mer mögcsalja az asszon.
PANURGOSZ: De pedig!
PANTAGRUEL: Akkó szakadjék mög kend.

(Valahogy így. Csak sokkal több szóban. Rabelais első két könyvének hősei most visszatérnek, hogy egy alacsonyabb költségvetésű történetben szórakoztassák a nagyérdeműt. Ezúttal jóval kevesebb a pajzán kaland és a világot átszelő utazás – jobbára csak a mélyen férficentrikus filozofikus eszmecsere marad. Az igazi főszereplő ezúttal Panurgosz, aki elhatározza, hogy nőt veszen magához, de előtte kikéri nagybecsű patrónusa, Pantagruel véleményét, aki ebben a könyvben nem testi erejét, sokkal inkább bölcsességét villogtatja. Pantagruel nem támogatja az ötletet, megjósolván, hogy a hölgyemény szarvakkal ajándékozza majd meg Panurgoszt, ráadásul alighanem el is agyabugyálja – de az érintett sutba vágja a jó tanácsot, és továbbra is ragaszkodik elképzeléséhez. Innentől kezdve újra és újra azt látjuk, hogy Panurgosz a legkülönbözőbb orákulumokhoz fordul útbaigazításért, bölcshöz és bolondhoz, orvoshoz és filozófushoz, tudáshoz és varázslathoz, vagy egyszerűen csak a hatoldalú kockához, akik mind csalfa asszonyt ígérnek neki – de hősünknek egyre vadabb kacskaringókkal mindig sikerül úgy magyarázni az eredményt, hogy az az ő előfeltételezéseit támassza alá. spoiler Tanmese ez az ostobáról, aki nem képes döntéseiért vállalni a felelősséget, ezért tanácsot kér – de ha nem szája íze szerint való a tanács, akkor vissza az egész. Ráadásul mindez olyan hajmeresztő okoskodásokkal teletűzdelt tündéri szófosással előadva, hogy attól az ember legszívesebben a falnak menne – ez a stíl gúnyos koppintás a korabeli Sorbonne szőrözőinek és zabhegyezőinek az orrára, akik felsőbb parancsra még a feketéről is bebizonyítanák, hogy fehér, de legalábbis törtszürke. Persze e szatirikus koppintástól a párizsi egyetemet még nem szippantotta be akkoriban az önnön oktondisága által képzett fekete lyuk, de annyi azért elmondható, hogy amíg Rabelais neve azóta is közszájon forog, a Sorbonne teológusainak névsorát 1543-ból alighanem csak pár szent őrült tudná akár csak részben is felsorolni. És ez is valami – az irodalom kis diadala az emberi butaság felett.)

spoiler

23 hozzászólás

Népszerű idézetek

Kuszma>!

Raminagrobis szobáját elhagyva Panurgosz rémülten ezt mondta: Istenemre, vigyen el az ördög, ha ez nem eretnek. Szidalmazza a jó ferences és Domonkos-rendi kolduló atyákat, a kereszténység e két féltekéjét; holott az ő girognomonikus cirkumbilivaginációjuk, mintegy két coelivagáns filopendulum által mocorog homocentrikálisan a római egyház egész antonomatikus matagrabolizmusa.

90. oldal

4 hozzászólás
Kuszma>!

A derék Pantagruel hősi
cselekedeteinek és mondásainak
HARMADKÖNYVE:

összeállította Fran. Rabelais mester,
orvosdoktor.

Átnézte és javította antik mérték szerint a Szerző.
Fent nevezett szerző könyörögve kéri a nyájas
Olvasókat, a hetvennyolcadik Könyvig tartózkodjanak
a nevetéstől.

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?
Romain Rolland: Colas Breugnon
Christiane Rochefort: Házasság párizsi módra
Békés Pál: Csikágó
Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások
Julie Garwood: A menyasszony
Julie Garwood: Váltságdíj
Jodi Taylor: Semmi lány
J. K. Smith: Káosz a köbön
Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai