A ​francia forradalom története 5 csillagozás

François Furet: A francia forradalom története

François Furet az 1980-as években vált a francia forradalom történetírásának világszerte elismert szaktekintélyévé. E könyve a forradalom kétszázadik évfordulójának egyik legrangosabb kiadványa volt, az Hachette Kiadó Franciaország története című sorozata negyedik kötetének első része.A szerző elsősorban ideológiai-politikai jelenségként mutatja be Franciaország 1770 és 1815 közötti történetét, mert szerinte "ami 1787 és 1815 között megsemmisült, az nem a társadalom lényege volt, hanem kormányzata és elvei. Az isteni jogú abszolút monarchia adta át helyét az emberi jogoknak.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris iniciálé Osiris

>!
Osiris, Budapest, 1999
342 oldal · ISBN: 9633795745 · Fordította: Pőcz Erzsébet
>!
Osiris, Budapest, 1996
342 oldal · ISBN: 9633791758 · Fordította: Pőcz Erzsébet

Enciklopédia 2


Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

SignorFormica>!
François Furet: A francia forradalom története

Mindez idáig a legjobb könyv, amit valaha a francia forradalomról írtak. Mind premisszáiban, mind következtetéseiben, elemzéseiben, értékeléseiben megkerülhetetlen könyv mindenkinek, aki nem csak a francia forradalmat, de mai világunkat meg akarja érteni. Mert mindnyájan kicsit franciák vagyunk itt Európában.


Népszerű idézetek

M_Milán>!

A nemzetgyűlés egyházi bizottsága 1790 februárjában megszavaztatott egy határazatot, melyben kimondták,hogy a törvény többé nem ismeri el a szerzetesi fogadalmat, és lehetővé teszi , hogy aki akarja , szabadon elhagyhassa a kolostorokat.

90

M_Milán>!

A vita közben Nancy püspöke el akarta érni, hogy a Nemzetgyűlés nyílvátsa nemzeti vallásnak a katolicizmust,de az indítványt elutasították.

90

M_Milán>!

Mirabeau, 1789 nyarának dörgedelmes szónoka , a polgári Nemzetgyűlés lecsúszott arisztokratája, hamar gyanússá vált a párizsi demokraták szemében. Hamarosan már a király pénzelte őt, akinek hiába tanácsolta ,hogy fogadja el az új játékszabályokat. Tehetségét kétszínű politizálásra fecsérelte , majd 1791 tavaszán meghalt. La Fayette története is ugyanez- kivéve a pénzéhségét és a tehetségét. A király család nem akart hallgatni a nemzetőrség parancsnokára, akinek nem bocsátotta meg az októberi napokat, és Marat szüntelenül vádolta őt a hazafiak előtt.

102

M_Milán>!

A XIII.században minden a francia nemesség e válságát tanúsította, de nem a szónak a szokásos értelmében. Hiszen a nemesség nem volt hanyatlóban lévő csoport vagy osztály. Soha nem ragyogott fényesebben: civilizáció sohasem volt arisztokratikusabb, az udvari szertartásoktól a szalonok társalgásaiig, mint a felvilágosodás koráé.

22

M_Milán>!

XVI.Lajos halálata három lehetséges út állt előtte.
Olyanná válik, mint a lengyel nemesség: az állammal ellenséges viszonyban állva, régi hatalmát visszasirva készül az aranykor visszaállitására: vagy a felvilágosult despotizmusban társult porosz nemességhez hasonlóan nagy földbirtokai mellett adminisztrativ és katonai szolgáló osztállyá lesz, mely a nemzeti állam gerincét alkotja: vagy az angol nemesség mintájára egy nagyobb politikai osztály parlamentáris arisztokráciájaként ahová a pénz ad szabad belépést, az alsóházzzal együttműködve, a Lordok Házában ellenőrzi az alkotmányos monarchiát.

22

M_Milán>!

A francia nemesség végül egyiket sem választotta, mert az állam egyiket sem nyitotta meg előttük

23

M_Milán>!

Sokatmondó tény, hogy ezen út szószólói gyakran szegény kisnemesek voltak-ugyanazok, akiket a monarchia igyekezett előnyben részesíteni a hadseregben a specializált katonai iskolák megnyitásával (1776). De ne feledjük azt a felháborodást, melyet Ségur 1781-es rendelete váltott ki, amely egyes katonai alakulatok tiszti fokozatait négygenerációs nemeseknek tartotta fenn.

23

Kapcsolódó szócikkek: 1776 · 1781
M_Milán>!

XIV. Lajos tehát képes volt szabályozni a rendi társadalmon belül az elit előléptetését és egyesülését, hogy aztán az állam szerkezetének egyik tartópillérévé tegye. XV Lajosnak ez nem sikerült. XVI. Lajosnak még annyira sem

23

M_Milán>!

A hegypárti Chaumette még élénkebben fejezte ki a forradalmi keresztes háború szinte megható féktelenségét: A Párizst Pétervártól elválasztó területet rövidesen elfranciásítjuk , bevezetjük a törvényhatósági rendszert és a jakobinus uralmat.

120


Hasonló könyvek címkék alapján

Maurice Paléologue: A cárok Oroszországa az első világháború alatt
Louis Antoine Léon de Saint-Just: Beszédek és beszámolók
Albert Soboul: Népi mozgalom és forradalmi kormány Franciaországban 1793 – 1794
Victor Hugo: 1793
Marjane Satrapi: Persepolis
Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-III.
Hahner Péter: A Bastille bevétele
Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról
Georges Duby: Emberek és struktúrák a középkorban
Victor Hugo – Korcsmáros Pál: A nyomorultak