Isten ​ábécéje 29 csillagozás

Egy tudós érvei a hit mellett
Francis S. Collins: Isten ábécéje

A ​szerző világhírű természettudós, az egyik legfontosabb 20. századi tudományos vállalkozás, a humán genom projekt korábbi vezetője, aki életének egy pontján – még a nagy tudományos felfedezései előtt – a hit felé fordult. Ennek a mélyreható átalakulásnak a lenyomata ez az elgondolkodtató, közérthető, nagyon őszinte és izgalmas könyv, amely egyaránt szól a kétkedőkhöz és a hívőkhöz, a világi gondolkozásúakhoz és a mélyen vallásosakhoz, és a tudomány iránt érdeklődők számára is van új mondanivalója.

Az ember teljes génkészletét feltérképező projekt egykori vezetőjeként írhatott volna egy minden konfliktust kerülő, általános elismerésre joggal számot tartó könyvet minden idők egyik legfontosabb és legcsodálatraméltóbb tudományos eredményéről, de ez a könyv valami egészen más.

Collins számára hívő keresztény tudósként a legfontosabb a tudományos és a spirituális világképek kibékítése. Nemcsak azt kívánja bebizonyítani olvasóinak, hogy azok, akik a vallás és a tudomány… (tovább)

>!
Akadémiai, Budapest, 2020
306 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630599252 · Fordította: Molnár Csaba
>!
Akadémiai, Budapest, 2018
308 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630599252

Kedvencelte 2

Most olvassa 9

Várólistára tette 60

Kívánságlistára tette 48

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

szabadosági I>!
Francis S. Collins: Isten ábécéje

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Számos olyan kérdést vet fel, amelyeken szerintem azok is gondolkodtak már, akik nem feltétlen a tudomány területén dolgoznak. Mondjuk én! Szerintem gondolkodó emberként biztos sokunk feltett már magának olyan kérdéseken, hogy vajon ki is teremtette a világot? Mi volt az ősrobbanás előtt? Az evolúció az bullshit vagy tényleg bizonyítható fejlődéstörténetünk? De ha az evolúciót biztosnak vesszük, akkor a vallás és Isten szerepe hogy kerül a képletbe? Collins sok más mellett ezekre kísérel meg válaszokat adni, elég alaposan, hitelesen.

A világhírű természettudós hatalmas vállalkozásba fogott a könyvvel, arra fókuszál, hogy a tudomány és a hit mennyire összeegyeztethető. Ugyan ez Amerikában sokkal érzékenyebb kérdés (egy könyvben szereplő kutatás szerint az amerikaiak mindössze harmada fogadja el az evolúciót bizonyított tényként) és a két „tábor” tagjai valóságos háborúban állnak, ezért bátornak is nevezhető egy könyv, ami a két álláspont között próbál harmóniát teremteni, találni.

Collins a 20.század legnagyobb tudományos vállalkozásának, a Humán Genom Projektnek a korábbi vezetője, hatalmas szaktekintély. A könyv hosszú évek után érhető el most már magyar fordításban az Akadémia Kiadónak köszönhetően. (Ma mutatták be, én moderáltam a beszélgetést.)

Ez részben önéletrajz is, mert megmutatja hogyan jutott szakmailag előre, és nyitott a hit felé tudósként. Akit érdekel egy világhírű tudós élete, annak is jó olvasmány lehet.
Azért kap csak 4 csillagot, mert ugyan én fényévnyire vagyok a tudományos élettől, olvastam már tudományos könyveket (még ha nem is sokat) és ugyan nagyon érdekes és elgondolkodtató a könyv, de hazudnék ha azt mondanám, hogy számomra 100%-osan érhető és befogadható volt. Nálam okosabbaknak viszont kiváló olvasmány lehet, ezért is akartam írni róla!

mohapapa I>!
Francis S. Collins: Isten ábécéje

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

„Aki nem hisz, az még nem tud eleget.” (Szerelmetesfeleségtársam)

PRIVÁT ÚT
A családom nem volt hívő. Annyira nem, hogy engem meg sem kereszteltek. Nem csupán azért, mert ’67-ben ez nem volt túl divatos cselekedetet, sokkal inkább azért nem, mert nem tulajdonítottak semmi jelentőséget a keresztségnek.

Huszonnégy éves voltam, amikor egy kis protestáns közösségben bemerítkezéses keresztséggel szövetséget kötöttem Istennel. Majd' húsz évig tagja is voltam ennek a közösségnek. Méghozzá meglehetősen aktív tagja: Biblia-köröket, Isten-tiszteleti előadásokat tartottam, folyóiratot szerkesztettem, írtam két könyvet, vénné szenteltek egy helyi gyülekezetben.

Aztán egy magánéleti tornádó nagyon sok mindent felforgatott. Szembe kellett néznem önmagammal, egykori hittestvéreim, barátaim hitének irányomba való megnyilvánulásaival, a közösség hivatalos hozzámállásával, és főleg a hitem bizonyos vetületeivel. Úgy tizenkét éve nem fordultam meg e közösség, de semmilyen más közösség háza táján sem. A hitem nem lett teljes mértékben semmivé. Úgy szoktam mondani, valamiféle posztkeresztény állapotban vagyok.

S úgy vettem észre, nem én vagyok az egyetlen, ebben az állapotban levő ember. Csak a régi hittestvéreim közül való barátaim közül minimimum ketten vannak valami nagyon hasonló hithelyzetben. Nem mondanám magamat vonalas, dogmatikus kereszténynek, de úgy gondolom, nagyon valószínű, hogy van Isten, és az is, hogy a Fia itt járt ezen a Földön. Még afelől sincsen kétségem, hogy a Bibliában a hetedik nap a szombat. És afelől sem, hogy a világnak ez a rendszere véget fog érni, és lesz egy második visszajövetel. Előtte pedig nagyon rossz lesz.

A VALLÁS ÉS A VALLÁSELLENESSÉG
Úgy általában is szekuralizálódik a világ. Vagyis szakadnak el az emberek Istentől, az Egyháztól és az egyházaktól. (Segítség: az Egyház alatt Krisztus általános, minden közösségben meglevő hiveit értem, az egyházak pedig a szervezett, egy-egy adott struktúra alá tartozó keresztényeket.) Isten természetesen nem azonos semelyik egyházzal sem
Itt Európában voltaképpen egy vallás van, amivel szabad akár a hittaposásig is gúnyolódni, tréfálkozni: ez a kereszténység.

Másfelől azonban a vallásnak van egyfajta komoly reneszánsza is. Főleg a rendszerváltás utáni Kelet-Európában, még így harminc év után is. S a vallás alatt most nem csupán a kereszténységet értem, hanem úgy általában az Istenben való bármilyen hitet. Sajnálatos módon a látszat-kereszténység, vagyis a külsőkhöz valamelyest ragaszkodó, de a kereszténység lényegét meg nem élő, vlamint a politikai célú kereszténység is egyre nagyobb teret hódít.

A vallás viszonylagos reneszánsza miatt az agnosztikosuk és az ateisták is újra meg újra felfrissíthetik a munícióikat.
Van egy egykori hittestvérem, ő agnosztikusnak vallja magát, de valójában vérateista, vallásellenes aforizmákat posztol és készített egy blogot, hogy bebizonyítsa, Jézus nem volt történelmi személy.
Az egyik aforizmája Így szólt: „Nem ismerek olyan keresztényt, aki az is maradt, miután kitette magát a jelenleg megismerhető tudományos tényeknek” Nem tudom, le kell-e fordítanom vagy érted, mit is kérdőjelez meg a mondat? Biztos, ami biztos: ha valaki kellő nyitottsággal (értsd: ateista megközelítéssel) vizsgálja mélyen és átfogón a legfontosabb, legmodernebb tudományos eredményeket, egészen biztos, hogy hátat fordít a kereszténységnek. Az e bejegyzés alatti beszélgetésben a reakciómra, miszerint bizony vannak keresztény tudósok, (Werner Gitt, Alister McGrath, Arial A. Roth nevét említettem neki), annyit reagált, hogy: „Sorolhatsz neveket, de ha egy kicsit mélyebben megvizsgáljuk őket, akkor a két vonás közül az egyik érvényesül – vagy nincs átfogó tudományos ismeretük vagy csak látszat-kultúr keresztények – erős érvek szólnak azon személyek esetében is, akiket felsoroltál. Tehát, az állitásom helyes!”
Már akkor gondolkodtam rajta, hogy mekkora bátorság kell laikusként mások tudományos ismeretének és hitének a megítéléséhez, de hamarosan érkezett egy újabb, hasonló mémaforizma. Az meg így festett: „Aki azt állítja, hogy az evolúció összeegyeztethető a kereszténség Istenével, az nem tudja, miről beszél.”

Ezekn gondolatok hátterén immár mélyen eltűnődhetünk, Francis S. Collins melyik kukába való: a vacak keresztény, vagy a még vacakabb tudós kukájába?

COLLINS A VALLÁSOS TUDÓS
Mivel személyében az emberi géntérkép-projekt vezetőjét tisztelhetjük (vagy a kereszténysége miatt fikázhatjuk), az, hogy nem eléggé tudós, meglehetősen egyértelmű ostobaság kijelenteni. Minden kétséget kizárón az egyik legtudósabb tudós a világon. A Wikipédiában ezt találtam róla: „Francis S. Collins (Staunton, Virginia, 1950. április 14.) orvos-genetikus, az Amerikai Nemzeti Egészség Intézet igazgatója. Ebben a szerepben ő felügyeli a világ legnagyobb orvosbiológiai kutatásait, legegyszerűbb klinikai kutatástól a legbonyolultabb projektekig. Dr. Collins aki az ő vezetésével zajló nemzetközi Human Genome Project-et mérföldkőnek nevezte betegség gének felfedezésében és amely végül 2003 áprilisában a befejezte az emberi DNS használati utasítás kész sorrendjét. Ő volt az igazgatója, a Nemzeti Humán Genom Kutatóintézetnek, a NIH-nek 1993–2008 között. Mielőtt Dr. Collins a NIH, a Howard Hughes Medical Intézet kutatója lett, tanulmányait a Michigani Egyetemen végezte. Választott tagja a Nemzeti Gyógyszerész Intézetnek és a Nemzeti Tudományos Akadémiának, ahol 2007 novemberében elnyerte az Elnöki Szabadság díjat, 2009-ben a Nemzeti Tudományos díjat.”

Az, hogy mennyire keresztény, azt valószínűleg ő tudja, meg a jó Isten (már, ugye, ha van). Collins ráadásul nem csak a tudományos képzettségével és a kereszténysége megélésvel fut szembe az ismerősőm idézeteivel, hanem azzal is, hogy keresztényként az egyik legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy összeegyeztesse, amit az ismerősöm második idézete szerint nem lehet összeegyeztetni: a kereszténységet és az evolúciót.

Szóval az ismerősöm minden bizonnyal csak csóválja most a fejét, hogy mennyire lehetetlen alak ez a Collins. Mindenesetre egy drukkerének az erről a könyvről szóló véleményét megosztotta a saját Facebbok-oldalán: _„Meddig süllyed még az akadémia???” (sic!) Vagyis Collins Isten-érveinek könyvben való kiadása az Akadémia Kiadó mélyrepülésének a része. (Talán, de ezt már csak én mondom, amolyan ha lúd, legyen kövér-alapon, nyilván sokan gondolhatják, az egyértelműen képmutató mód „keresztény” Orbán Viktor nyomásának a hatása, hogy Collins könyve magyarul is megjelent, és az lett a kiadója, amelyik lett; manapság mindenről is, meg az ellenkezőjéről is Orbán Viktor tehet, tehát túl nagyot nem tévedhetek! :-D)

Nos, akkor ebben a hosszú bevezetőben el is mondtam egy csomó mindent. Aminek a lényege, hogy van itt egy nemzetközi hírű, elismert tudós, akit a tudományos munkája nem vezetett el sem az agnoszticizmusra, sem az ateizmusra, sőt, egy hatalmas, méltán világhírűvé lett projekt befejeztével nem restelt egy könyvet írni arról, hogy milyen érvek szólnak Isten léte mellett. Nem egy adott egyház érveit ismétli, hanem a saját véleményét fejti ki. Amely érvek, legalábbis az általánosak, C. S. Lewis okfejtésein alapszanak. Ráadásul, az ismerősöm szerint azt sem tudja, mit beszél, mert simán és nagyon összeegyezteti a kereszténységet és az evolúciót.

A ZÁRT RENDSZER FOGLYAI
Nincsen olyan elmélet, amelyiknek ne lennének ellenzői, kritikusai, ellenlábasai és nincsen olyan érvelés, amelyik ellen ne lehetne ellenérveket felsorakoztatni. Azt, hogy van-e Isten vagy nincsen, vitákkal egészen bizonyosan nem fogjuk soha eldönteni. Bármelyiket oldal nézeteinek az a maximuma, hogy az érvek alapján csak valószínűsíteni tudja a végeredményt.

Ahogy Ofi barátom szokta mondani: egy zárt rendszerből ne akarjunk már a rendszeren kívüli dolgokról megdönthetetlen ítéletet mondani! Egyik kedvenc könyve Edvin Abbot Síkföld című szösszenetnyi sci-fi-je. Ami valószínűleg hatással volt a Mézga Aladár különös kalandjai című zseniális sorozat első epizódjára, amelyben Aladár egy kétdimenziós bolygón jár, A kétdimenziós bolygólakók a megjelenésének a hatásait érzékelik ugyan, ám mert a harmadik dimenzió számukra felfoghatatlan, megérthetetlen, el nem tudják képzelni, Aladár honnan szól hozzájuk, és mi lehet igazából a zseblámpájának a fénye? Amikor a világegyetemről olvasok, nem tud nem eszembe jutni a Galaktika 27. számában megjelent, számomra kamaszkorom óta meghatározó Kaszás István-novella, A modell. (A blogomon el is olvashatod, a link legalul van.) A novella tudósai egy szobában létrehozzák a Nagy Bumm-ot, végigkövetik az evolúciót, és a mini Föld történelmét. Vagyis a történetben a Világegyetem egy szoba, aminek a falain túl az Intézet van. Matrjoska-világegyetem. Lehet játszani a gondolatokkal, a szavakkal, lehet gyártani az elméleteket… Egy dolog biztosnak tűnik: hatalmas elbizakodottság bizonyítottnak tekinti, hogy van/nincs Isten. Collins könyvében azt olvassuk, hogy vannak érvek amellett, hogy van. (Amire persze a harcos ateista ismerősöm azt mondja, hogy vacak, régen megdöntött érvek, hatalmas csalódás volt számára Collins könyve, egy ekkora tudóstól sokkal többet várt.)

Akkor lássuk az Ábécét!

ISTENÉRVEK
Collins Istennek tulajdonított ábácéje nem kiegyensúlyozott iromány. Ám nem is ez volt a célja. Istennel kapcsolatban nagyon sok kérdést fel lehet tenni. Az általános kérdésekre, ahogy arra mát utaltam, Collins nem sok időt fordít. És ebben a nem sok időben sem túl széles látókörű, ráadásul erőteljesen C. S. Lewis-ra támaszkodik. Ez nam baj, csak tény. A bevezető fejezet gyakorlatilag kedvcsináló Lewis írásaihoz és az alapvető Isten-érvekhez.
A személyes hitéről szóló vallomásából kiderül, hogy számára kardinális kérdés volt az általánosan létező morális törvény megmagyarázatatlansága. Ennek a kérdésnek a vizsgálata során lett ateistából kereszténnyé.

AZ EMBERI GENOM-TÉRKÉP
Collins saját projektjének, illetve elsősorban a projekt történetének a bemutatása. A DNS-t felfedő egyik tudós, Watson után, saját legnagyobb meglepetésére is ő, Collins lett az emberi genom-térkép projektjének a vezetője. Több mint kétezer tudós dolgozott a végül teljessé és sikeressé vált munka érdekében. A céljuk elsősorban orvosi volt: annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében dolgoztak, vajon génszinten bele lehet-e avatkozni az emberi szervezet működésébe, lehet-e gyógyítani gyógyíthatatlannak tartott betegségeket?

A projekt során végzett munka, illetve a végeredmény Collins-t megerősítette abban, hogy van Isten. S nem csupán egyfajta deizmusban, teizmusban lett erősebbé, hanem gyakorló kereszténységében. Ennek érdekében írta ezt a könyvet. Illetve elsősorban azért, hogy bemutassa, bebizonyítsa, hogy a vallás és a tudomány nem ellenségei egymásnak, csupán a képviselőik teszik azzé őket. Illetve hogy felhívja arra is a figyelmet, hogy rengeteg-rengeteg tudós hívő keresztény. (Püff neki, fenti kép-mondat!)

Ahogy kivettem Collins számára az egyik legmeggyőzőbb érv az evolúció igazsága mellett és az értékelésem további, érdemi része itt elolvasható:
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2019/05/04/francis_s_co…

2 hozzászólás
Csiper>!
Francis S. Collins: Isten ábécéje

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Természettudományi kutatóként magam is sokszor rácsodálkozom az élet, a biológiai létformák összetett, bonyolult és mégis rendezett, rendszerszintű voltára. Örülök, hogy egy Collinshoz hasonló hiteles ember vette a fáradtságot és a témából egy tudománytörténeti review-t írt, azaz összesítette, szintetizálta és céljait tekintve értelmezte az eddig publikált, Isten és a tudomány témakörével foglalkozó forrásokat, néhány saját gondolattal kiegészítve azokat. És, mint e jellemzőiből következik, a könyv aktualitását sosem fogja elveszíteni. Jómagam is Collins nézeteit osztom a témában. Mondjuk kíváncsi lennék, hogy a napjainkban előre törő génszerkesztéshez mit szólna, hiszen a művet több, mint 13 éve publikálta az író, amikor e lehetőségeket még fel sem fedezték. Érdekes volt olvasni, hogy az USA-ban milyen jelentős embertömeggel el tudták hitetni, hogy az evolúció nem létezik, hát tényleg elég egy birka népség. Mindenkinek ajánlom, akiben van egy kis érdeklődés a természet és életünk nagy kérdései iránt.

Barbár>!
Francis S. Collins: Isten ábécéje

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

A világhírű genetikus ragyogóan, és főleg közérthetően érvel a hit mellett. Hit és tudomány összeegyeztethető. „Ha Isten a természeten kívül létezik, akkor a tudomány sem bizonyítani sem cáfolni nem tudja a létezését.” (185.oldal) Isten létét bizonyító elmélete, a teisztikus evolúció, más néven biologosz védelmében ezt írja: "Az ateista tudósok szemében a biologosz egy újabb „Isten a résekben” elméletnek tűnik, hiszen ott erőlteti az istenség jelenlétét, ahol arra semmi szükség, senki nem vágyik rá. De ez az érvelés nem helytálló. A biologosz nem próbálja beilleszteni Istent a természetről alkotott tudásunk fehér foltjaiba. A biologosz olyan kérdésekre adandó válaszként ajánlja Istent, amelyeket a tudomány sosem szándékozott feltenni." (224. oldal) Megfontolandó gondolatok egy olyan tudóstól, aki az ember teljes génkészletét megfejtő projekt vezetője, és megtéréséig ateista volt.
Collins tehát nem ott talál érveket Isten léte mellett, ahol a tudomány még nem ért el eredményeket – mitől lett az ősrobbanás, hogyan lett az élettelenből élő, az értelem nélküli élőlényből értelemmel rendelkező ember –, hanem ott, ami nem a tudomány terrénuma, mert azon túl van. Szembemegy a deistákkal is, akik szerint isten megteremtette az Univerzumot, majd tovább lépett, és azóta nem foglalkozik teremtményeivel. Törődik velünk ma is, látja a jeleket.
A függelékben bioetikai kérdésekről fejti ki a véleményét. Ezek is fontosak, mert az emberiség jövőjét nagy mértékben befolyásolják.

ssscsaba>!
Francis S. Collins: Isten ábécéje

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Érdekes szempontok, tárgyilagos, meglepően jól érvelő az író. Szerettem.

Vikiolvas>!
Francis S. Collins: Isten ábécéje

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Olvasmányos, közérthető, logikus és korrekt. Nekem nagyon tetszett. Valóban olyan kérdésekről is szó van benne, amit egyszer az életben már biztosan feltettünk magunknak. Tetszett, hogy bár hívő ember a szerző, nagyon is alaposan körbejárt minden témát és tudományos szemlélettel keresett feleletet az élet nagy dolgaira. Szerinem szuperül cáfol minden sztereotípiát, amit a keresztényekre szoktak ráaggatni, és ez nagyszerű dolog!
https://olvassunkegyuttvikivel.blogspot.com/2019/05/fra…

Petra027>!
Francis S. Collins: Isten ábécéje

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Nagyon jó összefoglaló a témában. Biológusként és hívőként is nagyon kielégítő volt olvasni.
Ajánlom!

Lovely>!
Francis S. Collins: Isten ábécéje

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Úgy érzem a tudósok mind elvéreznek a logikával, amikor Isten témáját érintik. Mindegy melyik oldal mellett érvelnek. Vajon miért van ez így?

Füge>!
Francis S. Collins: Isten ábécéje

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Rendkívül fontosnak tartom a Collins által körbejárt témát, tehát a tudomány és a spiritualitás közti hidak építését – leginkább azon meggyőződésemből, hogy a mai nyugati ember túlságosan is materialista alapokon él és több szüksége van spiritualitásra. Sajnos azonban kevesebbet adott a könyv, mint vártam – lényegében fő témája az evolúció megbékítése az ezt tagadó, jobbára zsidó-keresztény(-muszlim, azaz főbb egyistenhívő) irányzatokkal. Ez persze érthető és fontos cél, tudva, hogy az USA-ban gyakorlatilag a mai napig többen hisznek a fiatalföld-kreacionizmusban, mint az evolúcióban. Végére érve úgy érzem, a könyv inkább szól emiatt azon hívőknek, akik elutasítják az evolúciót / tudományos módszereket, mint azon ateistáknak, akik a tudományos megismerés alapján utasítják el a hitet.

Ezzel a problémával Collins is érezhetően küszködik: míg a evolúció mellett kiváló és jól felépített érveket hoz, addig Isten létezése melletti érvei jóval gyengébbek. Ezek lényegében az emberek által ismert/alkalmazott morális törvény létéből kiindulva feltételezik egy felsőbb hatalom létezését – és ezen a ponton nagyrészt kifulladnak, vagy átváltanak teljesen meggyőződés-alapú logikába. Mivel azonban még önmagában ez előbbi érv is támadható, ezért a könyv (számomra legalább is) gyakorlatilag a kontraproduktivitás határán mozog – egy jobban érvelő ateistát még inkább meggyőzhet arról, hogy a hit gyakorlói nem képesek megfogható érvelésre világlátásuk mellett. Ezért tehát kettős érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban: jó szándékú törevkésnek tartom a hit és tudomány kibékítésére, de jóval erősebb érvrendszerre lenne szükség egy tényleg érdemi teológiai állásfoglaláshoz.


Népszerű idézetek

molke P>!

A Drake-egyenlet arra a legjobb, hogy általa kimutassuk tudatlanságunk mértékét.

89. oldal, 3. Az univerzum eredete

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

petrot>!

Az agnosztikus tehát azon a véleményen van, hogy a bizonyosság Isten létezéséről egyszerűen nem érhető el. Ugyanúgy, mint az ateizmus esetében, az agnoszticizmusnak is van mérsékelt és szigorú formája. A szigorú változat szerint semmi esély nincs rá, hogy az emberiség valaha is meggyőződjön Isten létezéséről. A mérsékelt változat viszont csak annyit állít, hogy jelenleg nem vagyunk erre képesek.

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

petrot>!

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy idős asszony, aki sokat meditált a Gangesz partján. Egyik reggel, miután befejezte aznapi meditációját, megpillantott egy skorpiót: az állat kétségbeesetten sodródott az erős áramlatban. Amikor közelebb sodorta a víz, a skorpió belegabalyodott a folyóba nyúló gyökerekbe. Akárhogy is próbálta kiszabadítani magát, csak egyre jobban szorongatták a gyökerek. Az asszony azonnal odanyúlt, hogy kimentse a vízből az állatot, amely azonban az első adandó alkalommal megcsípte őt. Az asszony kissé hátratántorodott, de amint visszanyerte az egyensúlyát, újra kinyújtotta a kezét, hogy segítsen. Minden alkalommal, amikor próbálta megfogni az állatot, az olyan erővel mart belé, hogy a keze már erősen vérzett, az arca pedig eltorzult a fájdalomtól. Egy arra járó ember, aki látta a skorpióval küzdő asszonyt, odakiáltott neki: „Mit csinálsz, te bolond? Meg akarod öletni magad, csak hogy megmentsd ezt a szörnyűséges teremtményt?” Az asszony belenézett az idegen szemébe, és így válaszolt: „Csak mert a skorpió a természetéből fakadóan meg akar marni, miért tagadnám meg saját természetemet, hogy megmentsem őt?”

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Barbár>!

Az a hit, amely Istent a természetismeret fehér foltjaiba helyezi, előreláthatóan válságba fog jutni, amint a tudományos haladás kitölti ezeket a réseket.

112. oldal

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Barbár>!

Összefoglalóan: az élet eredetének kérdése valóban lebilincselő, és a modern tudomány képtelen statisztikailag is valószínű mechanizmust találni rá. Mindez kifejezetten izgalmas, de mégsem az a terület, ahol egy okos hívő a hitével kérkedne.

113. oldal

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Barbár>!

Továbbá Darwint a legkevésbé sem közösítette ki a vallási közösség. Olyannyira nem, hogy a westminsteri apátságban helyezték végső nyugalomra.

118. oldal

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Barbár>!

Ha összeadjuk mindazt a munkát, amelyet a világ több mint két tucat kutatócsoportja végzett a cisztás fibrózis génjének megtalálása érdekében, kiderül, hogy a munka több mint tíz évbe és ötvenmillió dollárba került. Egyetlen betegség egyetlen génjének felkutatásáról van szó.

135. oldal

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

Barbár>!

A teljes emberi genom szekvenálása iránt korábban nem érdeklődött a privát szektor, mivel kereskedelmi vállalkozásként nem tűnt kifizetődőnek. A feltárt információk értéke azonban napról napra nyilvánvalóbbá vált, a szekvenálás költsége pedig zuhanni kezdett. Így a közpénzből működtetett humán genom projekt legfőbb kihívójává egy magánvállalkozás vált. Craig Venter, annak a cégnek a vezetője, amely nem sokkal később a Celera nevet kapta, bejelentette, hogy a humán genom nagy léptékű szekvenálására készül. Sok gént szabadalmaztatni fog, az adatokat pedig előfizetéses adatbázisban fogja tárolni, amelyhez csak jókora összeg ellenében lehet majd hozzáférni.

139. oldal

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett

1 hozzászólás
molke P>!

Ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy a tudomány sosem lesz képes fellebbenteni a fátylat a teremtés misztériumáról. Egy tudós számára, aki a gondolkodás és az érvelés hatalmába vetett hitben élte le az életét, ez a történet úgy végződik, mint egy rémálom. Legyőztük a tudatlanság hegyét, már éppen a legmagasabb csúcs felé törünk, felkapaszkodnánk a legmagasabb sziklára, amikor megpillantunk egy csapat teológust, akik már évszázadok óta ott ülnek a csúcson.

86. oldal, 3. Az univerzum eredete (idézet Robert Jastrow asztrofizikustól)

Francis S. Collins: Isten ábécéje Egy tudós érvei a hit mellett


Hasonló könyvek címkék alapján

Francine Rivers: A próféta – Ámósz
Philip Yancey: Hová tűnt az örömhír?
Francine Rivers: Rendíthetetlenül
Timothy Keller – Kathy Keller: A házasságról
Paul Brand – Philip Yancey: Csodálatos alkotás
Francine Rivers: Az utolsó bűnevő
Eugene H. Peterson: A lelkészi szolgálat három sarokpontja
John Bevere: Isten, az egyedüli jó
Horton Robert: A kereszt diadala
Bart D. Ehrman: A kereszténység diadala