A ​politikai rend eredete 6 csillagozás

Az ember előtti időktől a francia forradalomig
Francis Fukuyama: A politikai rend eredete

Francis Fukuyamát nem kell különösebben bemutatni. A kelet-közép-európai rendszerváltások idején közölt esszéje, a később könyv formájában is megjelent A történelem vége hozta meg számára a világhírt. Új műve a politikai intézmények történelmi eredetét és a politikai hanyatlás folyamatát vizsgálja. A kétkötetes könyv jelen első kötete valójában a múltról szól: nem az emberi történelem dokumentált korszakával kezdődik, hanem az emberiség főemlős őseivel. Az első négy rész az emberi őstörténettel, az állam eredetével, a joguralommal és végül a felelős kormányzattal foglalkozik. A második kötet napjainkig kíséri majd a történetet, különös figyelmet szentelve annak a hatásnak, amelyet a nyugati intézmények gyakoroltak a nem nyugati társadalmak intézményeire s azok modernizációs törekvéseire. Ezután szó esik majd arról, hogyan zajlik a politikai fejlődés a mai világban.

Eredeti mű: Francis Fukuyama: Political Order and Political Decay

>!
Akadémiai, Budapest, 2012
656 oldal · ISBN: 9789630591935 · Fordította: Pető Márk

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
LuPuS_007 P
Francis Fukuyama: A politikai rend eredete

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig

Történelmi tanulmány
Lejöttünk a fáról, Kicsit a Tigris folyónál, át a Nílushoz. Görög művészet kevés orgiával. Róma sok-sok orgiával. Sötét közép kor…. hippiri-hoppiri.

Ami kimaradt Kína India és a Török-vonal főleg.
A hordákból, törzsekké fejlődünk, majd jönnek a szintet lépések. Az állam befolyásoló tényezővé válik. Ám minden egyes esetben bárhol is legyünk az elsődleges cél, hogy a rokoni kapcsolatok elé helyezze, az állam iránti lojalitást.
A fentről lefele építkezés egyik esetben sem volt sikeres abban, hogy megszűntesse a helyi társadalmak rokoni( sógor-koma és az orákulum) alapú kisebb szerveződéseket.
Kína: mindenki felé helyezte a császárt, az van amit mondok.
India: GOA-party mindenkit szeretünk, majd lesz valahogy.
Török: elrabolunk mindenkit, átmossuk és hajrá világuralom.

Kína: nincs vallási fejlesztés, az innovációs program megmarad az ŐSök a nyerők! szlogennél.
India és a muszlin vonal: a politikai hatalom ellensúlya, bár Indiában széttagoltsága miatt az ellensúly kevésbé jelentős.

Európa. JOGURALOM és felelős kormányzás. Anglia, Francia.. mindegyik kicsit másképpen de kötött formák vannak a királyra/uralkodóra, a nemességre nézve … a paraszt meg be    __hatja.* Természetesen az európai államépítők is folyamatos rögzült társadalmi intézmények általános ellenállásával találtak magukat szembe.**
Igaz itt már megjelent a magántulajdon, az egyház már politikai eszközöket alkalmazott szigorúan gazdasági*** megfontolásokból.
A társadalmi intézmények feudális jellegűekké váltak a rokonsági kapcsolatokat kiirtották vagy legalábbis probálták…. és ez adja a későbbi Európára nézve a sikeres politikai fejlődést is.

A joguralom, ami a fennálló törvények alapján korlátozzák az aktuális uralkodói posztot betöltő szerepét.****
itt külön meg kell említeni a vallást és a katonaságot.
A vallás, ami a politika mellett a legjelentősebb befolyásoló tényező. Amelyek csak akkor tudták korlátozni az aktuális uralkodót, amennyiben függetlenek tudtak maradni. Ez sokáig a rosszul szervezettség hibájára volt írható, ám aztán megkerülhetetlen hatalommá nőtt. Ez a folyamat talán napjainkban megállt.
Katonaság: az államok egyre nagyobb területre kellett terjeszkedniük amit a hadsereg által tudott megvalósítani, de ez mind a bürokrácia, logisztika,növelését is magával vonta. Aminek az eredménye a katonai kiadások növekedése és a centralizáció felgyorsulása.

Ezek együttesen adják magát a fejlődést: emberek csoportokká alakulnak és a sikeresebbek leigázzák a kevésbé sikeres csoportokat. Így kialakul a hármas hatás.
JOGURALOM
ÁLLAM
FELELŐS KORMÁNYZÁS amennyiben mindez tudatos tervezés eredménye akkor jó; ellenkező esetben lehet lázadni.

……innen folytatjuk vége az első résznek

*minden nyugati paraszfelkelés a földesurak szerződésszegése miatt volt, akárhogyan is próbálják másképpen tanítani
** félreértés elkerülése végett az ipari forradalom és a mobilitás csak felgyorsította a folyamatot
*** az enyém, az enyém… akkor is az enyém lesz alapon
****milyen szép gondolat.

>!
Davidinak
Francis Fukuyama: A politikai rend eredete

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig

A szerzőre jellemzően rendkívül alapos, mélyreható! Fontos összefüggéseket állapít meg! Várom a folytatást!


Népszerű idézetek

>!
LuPuS_007 P

A demográfus Ester Bosetup szerint a népességnövekedés és a nagy népsűrűség fontos mozgatórúgója a technológia innovációnak. Az egyiptomi, mezopotámiai és kínai folyók mentén kialakult magas népsűrűség intenzív mezőgazdaság kialakulásához, nagyszabású öntözési tevékenységhez, új, magasabb terméshozamú terményekhez és más eszközökhöz vezetett. A magas népsűrűség lehetővé teszi a szakosodást, valamint az elit- és nem elit csoportok közötti munkamegosztást, s ezzel ösztönzi az államalakítást. Az alacsony népsűrűségű csoport- vagy törzsi szintű társadalmak a konfliktusokat képesek úgy kezelni, hogy egyszerűen széjjelköltöznek, vagy egyes szegmenseket leválasztanak magukról, ha az együtt lakás terhessé válik. A sűrűn lakott, újonnan létrejött városközpontokban minderre nincs lehetőség. Itt a földhöz vagy bizonyos kulcsfontosságú erőforrásokhoz való hozzáférés szűkössége sokkal nagyobb eséllyel vezet konfliktushoz, s ennek kezeléséhez központosított politikai hatalom szükségeltetik.

125. oldal

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig

>!
Anton_Gorogyeckij P

Az emberi elismerés azonban az emberi gondolkodás összetettsége folytán különbözik a többi főemlősétől. A csimpánz alfahím csak a maga számára keres elismerést, ezzel szemben az ember olyan absztrakciók elismeréséért is képes megküzdeni, mint egy isten, zászló vagy kegyhely. A mai politika jelentős része az elismerés iránti követelések körül forog, különösen az olyan csoportok részéről, amelyek történelmi okokból úgy érzik, hogy nincsenek kellő mértékben elismerve. Ilyenek a faji kisebbségek, a nők, a melegek, az őslakosok és mások. Bár e követeléseknek van gazdasági összetevőjük is – például az egyenlő munkáért egyenlő díjazás igénye –, az anyagi javakat gyakrabban a méltóság mércéjeként, nem pedig önmagukban vett célként ítélik meg.

69. oldal (Akadémiai, 2012)

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig

>!
LuPuS_007 P

A modern India sok tekintetben egy idegen nemzetépítési projekt eredménye.

254. oldal

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig

>!
LuPuS_007 P

Fidel Castro Kubáját nem eszámítva Latin-Amerika egyetlen diktatúrájának sem sikerült elég erős államot létrehoznia ahhoz, hogy totalitárius rendszert építhessen ki.

469. oldal

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig

>!
LuPuS_007 P

A városok és a polgárság tehát egyszerűen a gazdasági növekedés és a technológia fejlődés eredményeként jönnek létre, mint ahogy Marx feltételezte. Kezdetben gyengék és sebezhetők, és ha nem részesülnek politikai védelemben, egykettőre martalékul esnek a nagy hatalmú földesuraknak. Pontosan ez történt Lengyelországban Magyarországon, Oroszországban és az Elbától keletre fekvő más országokban, ahol a politikai hatalom eltérő szerkezete következtében az uralkodó vagy gyenge volt, vagy az arisztokrácia valamelyik rétege szövetkezet a városlakók ellen. Ez volt az oka, hogy Kelet-Európában soha nem alakult ki erős, független polgárság. A technológiailag fejlett kapitalista piacot nem a városlakók, hanem a progresszív földbirtokos vagy maga az állam teremtette meg, s ezért nem is működött olyan jól.

537. oldal

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig

>!
Anton_Gorogyeckij P

A „szabadság”, amelyre a magyar nemesi osztály ácsingózott, a parasztok még keményebb kiszipolyozásának szabadsága volt, és ehhez az erős központi állam hiánya éppen kapóra jött nekik. Mindenki számára ismert a zsarnokság kínai útja, amely a központosított diktatúra formáját önti magára. A zsarnokság azonban megvalósulhat decentralizált, oligarchikus uralom révén is. Az igazi szabadság általában a társadalom elitszereplőinek hatalmi egyensúlyából bontakozik ki, márpedig ezt Magyarországnak soha nem sikerült elérnie.

490. oldal (Akadémiai, 2012)

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig

>!
LuPuS_007 P

A szertartások alkalmával rituálisan osztoztak a húson, a harci dobok felszentelésére a hadifoglyok vérét ontották, és a különösen gyűlölt ellenséget a hadsereg vagy az udvar tagjai húskrém formájában fogyasztották el.

157. oldal

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig

>!
LuPuS_007 P

…a modern államok túlzottan nagyra duzzadtak, s ezáltal korlátozzák a gazdasági növekedést és az egyéni szabadságot.

32. oldal

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig

>!
Anton_Gorogyeckij P

A második sajátosság az a mód, ahogyan a központosítás történt. Ellentétben a korai kínai, valamint a 18. századi Brandenburg-Poroszországban létrejövő német állammal, a francia államszervezet nem személytelen, érdemalapú bürokráciára épült, és a felvétel nem a funkcionális specializáció és az iskolázottság alapján történt. Ellenkezőleg: mélységesen patrimoniális szervezetről volt szó. Az állam, amely folyamatos likviditási gondokkal küzdött, és kétségbeesetten próbált bevételre szert tenni, az állami hivatalokat – lett légyen szó katonai parancsnoki pozícióról, pénzügyminisztériumi vagy adóbeszedői állásról – annak juttatta, aki a legmagasabb ajánlatot tette érte. Más szóval, az államot egészen alapfunkcióiig privatizálták, és a közhivatalokat örökölhető magántulajdonná tették.
Ha a jó kormányzás kérdését megbízó–megbízotti viszonyként értelmezzük, ahol a megbízottat megfelelően ösztönözni kell annak érdekében, hogy a megbízó érdekeit képviselje, akkor a francia állam által létrehozott rendszer abszolút rémálomnak tekinthető. Ez a rendszer gyakorlatilag legitimálta és intézményesítette a járadékvadászatot és a korrupciót, mivel lehetővé tette, hogy a megbízottak egyéni érdekeik kielégítésére használják a közhivatalokat. Már maga a rente (járadék) szó is a francia kormánynak abból a gyakorlatából ered, hogy kiárusította a közjavakat, mint például egy bizonyos adótípus beszedésének jogát, amely aztán a jogosultnak folyamatos bevételt hozott. Ha a modern közigazgatást az állami és a magánszféra szigorú szétválasztásaként fogjuk fel, az ancien régime minden ízében premodern rendszernek nevezhető. A francia állam tehát a modern és a patrimoniális elemek furcsa és bizonytalan kombinációja volt.

446-447. oldal (Akadémiai, 2012)

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig

Kapcsolódó szócikkek: specializáció
>!
Anton_Gorogyeckij P

Egyetlen dolgot szerettem volna csupán illusztrálni azzal, hogy ilyen részletesen foglalkozom a magyar esettel: azt, hogy egy erős, összetartó és jól felfegyverzett civil társadalom, amely képes ellenállni a központi kormányzat hatalmának, nem feltétlenül tudja kivívni a politikai szabadságot, mint ahogy erre egy olyan alkotmányos rendszer sem mindig képes, amely szigorú jogi korlátok közé szorítja a végrehajtó hatalmat. A Magyar Királyságra igazak voltak mindezek a jellemzők, mégis sikerült oly mértékben aláásnia a központi hatalmat, hogy az ország nem volt képes megvédeni magát a közvetlenül fenyegető külföldi ellenségtől. Hasonló helyzet alakult ki Lengyelországban, ahol a gyenge királyokat a nemesi tanács irányította; két évszázaddal a Magyar Királyság után Lengyelország is elvesztette nemzeti függetlenségét.

502. oldal (Akadémiai, 2012)

Francis Fukuyama: A politikai rend eredete Az ember előtti időktől a francia forradalomig


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen Graubard: Az elnökök
Timothy Snyder: A zsarnokságról
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Michael Jacobs – Mariana Mazzucato (szerk.): A kapitalizmus újratervezése
Losoncz Márk – Rácz Krisztina (szerk.): A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése (1989-1999)
Michael Isikoff – David Corn: Orosz rulett
Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika?
Bozóki András – Seres László – Sükösd Miklós (szerk.): Anarchizmus ma
Tamás Veronika: Politikai élet a helyi önkormányzatokban
Machos Csilla: A magyar parlamenti pártok szervezeti felépítése 1990–1999