A ​Nagy Szétbomlás 87% 11 csillagozás

Az amerikaiak hírhedt pereskedők, és az ezer főre jutó jogászok aránya sokkal nagyobb, mint bármely más fejlett társadalomban.

44. oldal

Míg az Egyesült Államok és Kanada megtanulta kezelni a kulturális másságot hordozó külföldiek beáramlását, addig egy hasonló mértékű bevándorlás valószínűleg komolyabb társadalmi instabilitást váltana ki Európában és Japánban.

160. oldal

A nyelvelsajátítás képessége minden jel szerint szigorúan genetikailag irányított, tizenkét hónaposkor táján jelenik meg, és a kisgyerekekben ezután kialakul az a megdöbbentő képesség, hogy naponta nagyon sok új szót tudnak megtanulni. Ez a képesség csak néhány éven át tart; azok a gyerekek, akik anélkül nőttek fel, hogy megtanultak volna beszélni, vagy az új nyelvek elsajátításával küszködő felnőttek sohasem érik el azt a tökéletességet, amit a gyerekek. A nyelv szerkezete valószínűleg már születéskor be van programozva az agyba: a gyerekek számítanak bizonyos szabályszerűségekre a nyelvi időkkel, a többes számmal és hasonlókkal kapcsolatban, anélkül hogy ezt pontról pontra megtanítanák nekik. Másfelől maguk a szavak és egy-egy nyelv szintaktikai struktúrájának jelentős része kulturálisan meghatározott, mint ahogy bizonyos kifejezések minden finom jelentésárnyalata is szorosan az adott kultúrához kötődik. Az, hogy a gyerekek bizonyos életkorokban bizonyos dolgokat bizonyos alapstruktúra szerint megtanulnak, biológiailag meghatározott; hogy pontosan mit tanulnak meg, az már a kultúra birodalma.

217. oldal

A közgazdászok gyakran csodálkoznak, hogy olyan sok kooperáció van a világban, hiszen a játékelmélet azt sugallja, hogy kooperatív megoldásokhoz rendszerint nehéz eljutni. Kínkeservesen próbálják megmagyarázni, miért megy el olyan sok ember szavazni, vagy ad pénzt jótékony célra , vagy marad hű a munkaadóihoz, mivel az önérdektől vezérelt viselkedésen alapuló modelljeik szerint minden ilyesmi irracionális cselekedet. A legtöbb olyan ember, aki nem közgazdász , azt válaszolná erre, hogy a kooperáció azért olyan gyakori, mert az emberek eredendően társas lények, és nem kell különösebb stratégiát kidolgozniuk annak érdekében, hogy képesek legyenek együtt dolgozni.

222. oldal

Korunk nagy erkölcsi konfliktusai nem a hétköznapi moralitás hiánya miatt alakultak ki, hanem az emberi közösségeknek azon hajlama következtében, hogy szűken – faji, vallási, etnikai alapon vagy más véletlenszerű jellegzetesség alapján – határozzák meg magukat, s aztán harcba keveredjenek az e tekintetben tőlük eltérő közösségekkel.

314. oldal

A vallásnak köszönhetjük, hogy ma nem a családok vagy a törzsek alkotják az emberi létezés legfőbb egységét, hanem a civilizációk.

319. oldal

És csakis a vallás az, és semmi más, amely először javasolta, hogy a végső közösség, amelyen belül az erkölcsi szabályoknak érvényesülniük kell – a végső bizalmi rádiusz –, az egész emberiség legyen.

319. oldal

A tapasztalatok azt mutatják, hogy másként kell megfogalmaznunk a dolgot férfiak, illetve nők esetében – a férfiaknak ugyanis meg kell tanulniuk, hogy gondoskodni akarjanak másokról, és mivel ez tanult viselkedés, egyúttal törékeny is, és meglehetősen könnyen semmivé válhat olyan társadalmi körülmények között, amelyek többé nem tudják hatékonyan tanítani rá a férfiakat.

143.-144.o

Az anyát csak komoly erőfeszítések árán lehet elszakítani újszülött csecsemőjétől; ezzel szemben rendszerint csaknem ugyanilyen komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az apa törődjön vele.

144. oldal

Az individualizmus természetesen a modern demokrácia sarokköve, de a túlzott individualizmus negatív hatással lehet a demokráciára, mivel megnehezíti a társadalmi kohézió kialakulását.

86. oldal