Francis Fukuyama, az elmúlt évtized legnagyobb hatású szociológusa új könyvében is a modern társadalmak mindenkit érintő, legalapvetőbb problémáit vizsgálja. Az Egyesült Államok és más fejlett országok statisztikai adatait elemezve arra a következtetésre jut, hogy az erkölcsi és társadalmi bomlás nem csupán a konzervatív gondolkodók rögeszméje, hanem megkerülhetetlen tény. A számos tudományterület – közgazdaságtan evolúcióbiológia, játékelmélet, jog, erkölcsfilozófia stb. – legújabb kutatási eredményeit is felhasználó elemzés józanul súlyos számvetés az elmúlt évtizedekről, s egyben provokatív módon optimista prognózis az új évszázadra.
A Nagy Szétbomlás 11 csillagozás
Eredeti cím: The Great Disruption
Eredeti megjelenés éve: 1999
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Memoria Mundi Európa
Enciklopédia 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 14
Kívánságlistára tette 14
Kiemelt értékelések
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
Fukuyama hozza a folytatás folytatását A történelem vége- , majd Bizalom után lészen vala bizonytalanság.*
Az alapkérdés: Kinek a feladata felállítani a társadalomban lévő szabályokat?
Mi vezet annak szétbomláshoz: bűncselekmények , lokáció , iskolázottság , felbomló családok .
A könyv időnként szélsőségesen vagy éppen nem teljes mélységben tárgyalja a fennálló vagy éppen már csökkenőben lévő problémákat. A közösség vagyis a kialakult közösség lehet a megoldás, amely a 60-as évektől elért politikai, társadalmi, életszínvonalat akarja megtartani vagy éppen emelni. A szétbomlást/ lecsúszást mindenképpen el lehet kerülni csak akarni kell. Koncentrált feladatokkal vállalaton belül**, lokáción belül*** és még szűkebben nézve a családon belül**** is. Ám ez egy patthelyzet is a liberális társadalmaknak szembe kell nézniük, amennyiben megakarják őrizni a kulturális alapjaikat***** .
A másik probléma amit összemosunk a vallás és a politika.A felvilágosult kor talán tudja kezelni a vallást.Igaz nem minden esetben, de igazából a politikától várunk minden megoldást, úgy hogy természetesen ne álljon az ember és/vagy a közösség által kigondolt útvonaltervbe.
Ezek alapján, hogy ne legyen széthullás/szétbomlás nem lehetséges. Nem tudunk ez ellen tenni semmit. Valamilyen formában periódikusan be fog következni.******
Hiszen sohasem volt egyetlen olyan társadalom amelyet ideálisnak mondhatunk volna.
Miért ? A válasz az olvasó szerint, amely megtévesztően kérdés.
Mennyire messzire mehet el az új társadalmi normarendszer?*******
Amint ezekre választ kapunk/adunk meg lesz a megoldás az aktuális szétbomlás megfékezéséhez.
*szétbomlás
** új átszervezések, alkalmazott motiváció, juttatások,
*** városnegyed fejlesztés
**** szerepek újraosztása
*****migráció; népesség vándorlás
****** ezt én gondolom, így a szerző jövőképe sokkal vizionáltabb
******* Mi az amit engedni fog és mi az amit írtani fog?
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
Ha szeretnél ismereteket szerezni, hogyan s miben változtak a fejlett társadalmak a ’60-’90-es évek között, ez a könyv izgalmas olvasmány lehet számodra. Szó van benne a nukleáris családokról, férfi női szerepek változásáról, bizalomról egyének, közösségek és a hatalom felé, egyfajta kollektív elemekre, egyedekre bomlásról, s érinti a kérdés is, hogy összeállhat-e újra, ami elaprózódott, s ha igen, mi is lesz belőle.
Húsz évvel a könyv jelene után azt gondolom a Fukuyama által vizsgált szétbomlás ma is jelen van, még mindig több kérdést vet fel mint választ, viszont nagyon élő diskurzus folyik közvetlenül vagy áttételesen róla, aminek előbb utóbb meglesz az eredménye, s vagy visszaáll valamilyen formában egy régi rend, vagy egészen új normák mentén fognak a jövőben szerveződni a társadalmak.
Népszerű idézetek
Az amerikaiak hírhedt pereskedők, és az ezer főre jutó jogászok aránya sokkal nagyobb, mint bármely más fejlett társadalomban.
44. oldal
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
Míg az Egyesült Államok és Kanada megtanulta kezelni a kulturális másságot hordozó külföldiek beáramlását, addig egy hasonló mértékű bevándorlás valószínűleg komolyabb társadalmi instabilitást váltana ki Európában és Japánban.
160. oldal
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
A nyelvelsajátítás képessége minden jel szerint szigorúan genetikailag irányított, tizenkét hónaposkor táján jelenik meg, és a kisgyerekekben ezután kialakul az a megdöbbentő képesség, hogy naponta nagyon sok új szót tudnak megtanulni. Ez a képesség csak néhány éven át tart; azok a gyerekek, akik anélkül nőttek fel, hogy megtanultak volna beszélni, vagy az új nyelvek elsajátításával küszködő felnőttek sohasem érik el azt a tökéletességet, amit a gyerekek. A nyelv szerkezete valószínűleg már születéskor be van programozva az agyba: a gyerekek számítanak bizonyos szabályszerűségekre a nyelvi időkkel, a többes számmal és hasonlókkal kapcsolatban, anélkül hogy ezt pontról pontra megtanítanák nekik. Másfelől maguk a szavak és egy-egy nyelv szintaktikai struktúrájának jelentős része kulturálisan meghatározott, mint ahogy bizonyos kifejezések minden finom jelentésárnyalata is szorosan az adott kultúrához kötődik. Az, hogy a gyerekek bizonyos életkorokban bizonyos dolgokat bizonyos alapstruktúra szerint megtanulnak, biológiailag meghatározott; hogy pontosan mit tanulnak meg, az már a kultúra birodalma.
217. oldal
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
A közgazdászok gyakran csodálkoznak, hogy olyan sok kooperáció van a világban, hiszen a játékelmélet azt sugallja, hogy kooperatív megoldásokhoz rendszerint nehéz eljutni. Kínkeservesen próbálják megmagyarázni, miért megy el olyan sok ember szavazni, vagy ad pénzt jótékony célra , vagy marad hű a munkaadóihoz, mivel az önérdektől vezérelt viselkedésen alapuló modelljeik szerint minden ilyesmi irracionális cselekedet. A legtöbb olyan ember, aki nem közgazdász , azt válaszolná erre, hogy a kooperáció azért olyan gyakori, mert az emberek eredendően társas lények, és nem kell különösebb stratégiát kidolgozniuk annak érdekében, hogy képesek legyenek együtt dolgozni.
222. oldal
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
Korunk nagy erkölcsi konfliktusai nem a hétköznapi moralitás hiánya miatt alakultak ki, hanem az emberi közösségeknek azon hajlama következtében, hogy szűken – faji, vallási, etnikai alapon vagy más véletlenszerű jellegzetesség alapján – határozzák meg magukat, s aztán harcba keveredjenek az e tekintetben tőlük eltérő közösségekkel.
314. oldal
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
A vallásnak köszönhetjük, hogy ma nem a családok vagy a törzsek alkotják az emberi létezés legfőbb egységét, hanem a civilizációk.
319. oldal
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
És csakis a vallás az, és semmi más, amely először javasolta, hogy a végső közösség, amelyen belül az erkölcsi szabályoknak érvényesülniük kell – a végső bizalmi rádiusz –, az egész emberiség legyen.
319. oldal
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
A tapasztalatok azt mutatják, hogy másként kell megfogalmaznunk a dolgot férfiak, illetve nők esetében – a férfiaknak ugyanis meg kell tanulniuk, hogy gondoskodni akarjanak másokról, és mivel ez tanult viselkedés, egyúttal törékeny is, és meglehetősen könnyen semmivé válhat olyan társadalmi körülmények között, amelyek többé nem tudják hatékonyan tanítani rá a férfiakat.
143.-144.o
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
Az anyát csak komoly erőfeszítések árán lehet elszakítani újszülött csecsemőjétől; ezzel szemben rendszerint csaknem ugyanilyen komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az apa törődjön vele.
144. oldal
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
Az individualizmus természetesen a modern demokrácia sarokköve, de a túlzott individualizmus negatív hatással lehet a demokráciára, mivel megnehezíti a társadalmi kohézió kialakulását.
86. oldal
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás 87% Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák 92% ·
Összehasonlítás - Jared Diamond: A világ tegnapig 91% ·
Összehasonlítás - Lewis Mumford: A gép mítosza ·
Összehasonlítás - Sally Hines: Mi a gender? 89% ·
Összehasonlítás - James Martin: Hidakat építünk ·
Összehasonlítás - Charles Duhigg: A szokás hatalma 87% ·
Összehasonlítás - Melanie Joy: Hatalomarchia ·
Összehasonlítás - Thorstein Veblen: A dologtalan osztály elmélete ·
Összehasonlítás - Howard Zinn: Engedetlenség és demokrácia ·
Összehasonlítás - Frantz Fanon: A föld rabjai ·
Összehasonlítás