Hang ​a szélben (Az oroszlán jele 1.) 96 csillagozás

Francine Rivers: Hang a szélben

A római csapatok Titus vezetésével szinte a földdel teszik egyenlővé Dávid és Salamon egykor virágzó székhelyét, Jeruzsálemet. A szörnyű pusztítást követően a zsidó származású Hadassa Rómába kerül, hogy Julia Valerianus rabszolgájaként élje mindennapjait. Szeretetével és gyönyörű meséivel azonban nemcsak úrnője szívét nyeri meg, hanem annak bátyját, Marcust is teljesen elkápráztatja. A lány viszont különös titkot rejteget, amely akár az életébe is kerülhet: a birodalom alapjait fenyegető új vallás, a kereszténység híve…

Francine Rivers történelmi regénysorozatának első kötetében ezúttal az I. század viharos és kegyetlen időszakába kalauzolja olvasóit. A nagy lélegzetvételű műben az ifjú arisztokrata iránt érzett szerelme és az Istenbe vetett hite között őrlődő rabszolgalány történetén keresztül követhetjük végig Róma hanyatlását.

Eredeti megjelenés éve: 1993

Tartalomjegyzék

>!
Harmat, Budapest, 2020
582 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632883007 · Fordította: Erdélyi András
>!
Harmat, Budapest, 2017
580 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632883007 · Fordította: Erdélyi András
>!
Harmat, Budapest, 2016
584 oldal · ISBN: 9789632883168

1 további kiadás


Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Hadassa · Atretes · Calabah · Marcus · Octavia


Kedvencelte 25

Most olvassa 5

Várólistára tette 125

Kívánságlistára tette 106

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Evelena P>!
Francine Rivers: Hang a szélben

Felülírta minden eddigi olvasásomat.

Innentől kezdve úgy hiszem, mindent ehhez fogok hasonlítani, ami nem biztos, hogy a többi könyv szempontjából annyira előnyös. Minden átértékelődött bennem, nem csak olvasás, könyvek, hanem a mindennapi élet terén is.
Vallásos vagyok, így a könyvnek ebből a szempontból nem kellett annyira meggyőznie, mégis valami ilyesmi hatást is elért bennem.
Így a történet elolvasása után azért jó pár párhuzamot fedeztem fel az évezredekkel ezelőtti világ és a mai közt, azért vannak lényeges különbségek. A mai modern technika pedig ezer örömmel veszi el minél több időnket, legtöbbször a legfontosabbakra nem jut elég.

A könyv főszereplőjének, Hadassának egyértelműen nincs könnyű sorsa, a hazáját elfoglalják, a családja meghal, és neki ezt végig is kell néznie. Kiszakítják az eddigi életéből és Rómába kerül. Hosszú, kemény és fáradságos dolgokon megy át és fél, de ki ne félne az ő helyében? Fél attól is, hogy nyíltan vállalja a hitét.
De az idegen körülmények közt csak a vallásában bízhat, így hite napról-napra erősödni látszik.
A Valerianus házba kerül, ahol a házaspár szimpatikus, fiuk Marcus a „Carpe Diem” életfilozófia élvezője, nem mellesleg, jóképű, sikeres és gazdag, akit szeretnek a nők. Míg húga, Julia fiatalságából adódóan tapasztalatlan és naiv, ezért könnyen képes rossz útra térni, nem beszélve arról hogy gyönyörű külsővel rendelkezik egy nagyon befolyásos család tagjaként.
Hadassa teljes kontrasztban az említettekkel, nem egy különleges szépség, ő egy átlagos külsejű lány, akinek a belső szépsége teszi igazán széppé őt.
Szomorúan látja, hogy hányan hisznek a kreált istenekben, áldoznak nekik. Látja bennük a kitöltetlen űrt, a jobb iránti sóvárgást. Imádkozik, szolgál, tűr, gondoskodik, bibliai történeteket mesél, tanácsol, és a jó szándékával, nyílt szívével megszeretik a környezetében élők (szüntelenül csodálkozva rajta).
A könyv kitűnő részletességgel tárja elénk az ókori világot, (gladiátor viadalokkal, rabszolgatartással), a társadalmi, vallási különbségeket, a korabeli ármánykodást. Úgy, hogy a történet végig leköti az olvasót, nincsenek lényegtelenségek, mindig alakul valami.
Julia lehetetlen elképzelései a házasságról, állandó és mértéktelen élvhajhászása és önzése kiborító. Az írónő nem könnyíti meg azt, hogy elnézzük neki a rémes tetteket és tudjunk megbocsátóak lenni az irányába. De valahol mélyen azért benne is rejtőzik jó.
Viszont Calabah, aki folyton csak rosszra csábítja tényleg rémes karakter. Annyiszor szerettem volna megrázni Juliát, hogy ne hallgasson rá többé.

Julia szerelmi kalandjai tényleg kikészítik az olvasót, mert már az őrület határán mozognak.
Míg ott van az a lágy, apránként épülő mély szeretet/szerelem, ami Hadassa és Marcus közt kezd alakulni. Olyan szépen van leírva minden jelenet, ahol találkoznak, hogy most is könnybe lábad a szemem, ahogy visszagondolok rájuk.

Hadassa hite csodálatos, és ő szinte észre sem veszi, milyen erős a hite. Lélekmelengető és szívfacsaró is a történet.

A befejezés nagyon letaglózott, sírtam is miatta, és annyira vágyam a folytatásra.

Októberben olvastam, de még mindig a hatása alatt vagyok, gondolkozom rajta.

Mindenkinek ajánlom, aki lelki feltöltődésre vágyik, aki szereti az ókort, vagy aki nem is igazán tudja épp, hogy mire lenne szüksége vagy mit kéne olvasnia.

A Hang a szélben az eddigi egyik legjobb könyv, amit valaha is olvastam. Csodálatos élmény volt minden perc, amit eltöltöttem vele, akkor is, ha néha fájt.

Igazi ajándék ez a történet.

15 hozzászólás
anesz P>!
Francine Rivers: Hang a szélben

borító: 5
tartalom. 5
stílus: 5
szereplők: 5
élmény: 5
mondanivaló: 5

Nagyon – nagyon tetszett ez a könyv. Noha az ókori Róma nem a szívem csücske, de itt a keresztyénüldözés volt a központban, bár nem az arcunkba tolva. Egy család története, ahová bekerül egy szolgálólány, aki mindegyikük életére hatással lesz. Már ott megnyert magának a könyv, hogy Hadassát a feltámasztott naini ifjú lányaként határozta meg. Szeretem, ahogy Rivers a Biblia kisebb szereplőit írja meg, és gondolja tovább az életüket. Ráadásul Epheszoszban találkozhatunk az egyik nagy kedvencemmel: János apostollal. Érdekes a küzdelem Isten és a Sátán között, mert egyes szereplők sajnos teljesen az övéi. A végkifejlet nagyon szomorú, de szeretném tovább olvasni a trilógiát. Örülök, hogy a kezembe került.

Staris>!
Francine Rivers: Hang a szélben

Hihetetlenül értékes könyv! Mindig sajnáltam azokat az embereket akikről tanultunk, hogy az arénába vetették őket, de ez a könyv még inkább a szívemhez közel hozta őket! <3

Bevallom az eslő rész után azt hittem nem fog tetszeni a könyv, de szerencsére nem hagytam abba. Nagyon izgalmas volt, korhű és szent könyv. :)

Mircsi>!
Francine Rivers: Hang a szélben

Hát ez valami csodálatos könyv volt!! Az elején kicsit nehezen indult, de aztán…! Annyira inspiráló Hadassa története, irigylésre méltó a hite, és az, ahogy megosztja másokkal valami zseniális. Példakép!

Francine Rivers szokás szerint nagyot alkotott (bár erre nem mondom, hogy mindenkinek el kell olvasnia, mert nem, csak annak, aki akar egy szuper élményt), de nagyon jó könyv, nehezen letehető (ha az embernek jó oka van, akkor megoldható). Hihetetelenül jók a leírások, nagyon informatív, (a gladiátorok típusairól teljesen ki lennék művelve, ha érdekelne a dolog, de így csak a murmillót sikerült megjegyeznem), látszik, hogy alaposan utánanézett az írónő a kornak és a történet is rendkívüli! :D

A karakterfejlődés nagyon jól meg van ragadva: ahogy Júlia eljut egy 16 éves szeleburdi kamaszlányból spoiler. Hadassa, ahogy kibontakozik a hite, és persze Marcus… Marcus az egyik kedvenc férfiszereplőm, akiről mostanában olvastam (na jó, Giint azért nem taszítja le a trónról)…:)

Az is nagyon tetszett, hogy mennyire beszédes az, hogy szeretünk, semmi mást nem csinálunk, csak szeretettel fordulunk mások felé, és szolgálunk. Mostanában nagyon vesszőparipám a szeretet, és ez is nagyon megerősített. :)

És hatalmas a hála a szívemben, hogy én olyan helyen élek, ahol nem üldözik a keresztényeket, és békében dicsérhetem Istent és beszélhetek Jézusról, ez hatalmas ajándék!

Mezítlábas_Vándor>!
Francine Rivers: Hang a szélben

Olvasás közben nem egyszer olyan érzésem volt, mintha a történet nem is a Római Birodalom idején, hanem napjainkban játszódna.
A kedvencem egyértelműen Hadassa volt a szelíd, alázatos szeretetével és szolgálatkészségével, és a túlságosan is ismerős félelmeivel. Az ő története szolgáltatta a keresztyén részt a regényben, ami üdítően hatott Róma züllöttsége közepette. spoiler
Atretes szála kevésbé érdekelt, főleg, hogy szinte a legvégéig csak lazán kapcsolódott a többiek történetéhez. spoiler
Marcus egész szerethető lett a végére. spoiler Julia viselkedése fölött viszont még mindig nem tudok napirendre térni. spoiler
Aztán valahol a könyv felénél megjelenik Calabah, akinél rosszindulatúbb, számítóbb és manipulatívabb szereplőt még nem nagyon láttam eddig.

Összességében nagyon tetszett a könyv.

xeral>!
Francine Rivers: Hang a szélben

Miért is tetszett? Rengeteg szenvedéssel, kínnal teli történet. A történet magával ragadó, érzékletes, teljes egészében átérezni Hadassa szenvedését, de továbbra se értem, hogy egy ennyire tiltott vallásból, amelytől a rómaiak is tartottak, hogyan tudta meghódítani a világot, mi volt az a fordulat, amelytől az üldözését felváltotta a követése. Magának a római életformának az elítélését, hogy erkölcstelen, meg brutális, azt nem lehet tagadni, de én elítélni őket nem fogom, az inkviziciót már inkább, ami a véres gladiátor játékok cirkuszi megfelelője. Mindenki maga választja az útját, akár úgy, hogy mások mérges nyelvére hallgat, akár a saját butaságára, mindenki úgy teszi tönkre az életét, ahogy szeretné, csak másokét ne tegye.

>!
Harmat, Budapest, 2015
582 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632883007 · Fordította: Erdélyi András
B_Panka>!
Francine Rivers: Hang a szélben

Azzal fogott meg, hogy mivel történelmileg hiteles, teljesen el lehetett hinni, hogy valóságos a történet. Emellett látja az ember, hogy akkor is és most is hasonló problémákkal küzd az emberiség: hatalomvágy, az élvezetek hajszolása, a céltalanság, bűn, bűn, bűn…
Helyén volt a romantikus szál is, nem esett túlzásba az írónő. A dráma, a tragédia, a romantika, a filozófia, stb. szerintem egyensúlyban voltak a regényben.
Izgalmas karakterek, akik mindenképp valamilyen érzést váltanak ki az emberből, szeretetet, együttérzést, szánalmat, dühöt…
Hadassa egy igazán szerethető lány a hívő ember minden küzdelmével együtt.
A legellenszenvesebb szereplők számomra Julia és Calabah voltak, egyszerűen halálra idegesített az az ostobaság, amit ők műveltek.
Alig vártam a következő részt, mert a vége valami brutális hatással volt rám.

padamak>!
Francine Rivers: Hang a szélben

Egy kihívásra vettem meg és kezdtem el olvasni. Nyaralásunk közepén emeltem ki a könyvestáskából, mire a Kislányom így szólt: „Ezt a böhömnagy könyvet úgyse bírod már végigolvasni.” Én meg csakazértis! És nem is kellett erőltetni magamat se napfényben, se éjszakai olvasólámpánál… Merthogy kiváló korrajz!
Szerettem a szereplőket spoiler, a korabeli eszközök neveit (szómagyarázatostul), egy-egy akkoriban hétköznapi, mégis kiemelkedő esemény részletes leírását. Bepillanthatunk a római kor társadalmának erkölcsi hanyatlásába, az első keresztyén gyülekezetek liturgiájába és persze a főszereplők jellemének változásaiba. Az írónő jól beleilleszti a keresztyénség születését a római élet züllöttségébe. A panem et circenses mondásból inkább a második kiemelése jött jól elő. A címet csupán a 449. oldalon hangoztatja. Tetszett Hadassa bizonyságtétele, amit a 484-491. oldalon alapos részletességgel ír le. S még sorolhatnám az írónő munkájának pozitívumait, de a kiadóról is egyet kiemelek: az imádságok szövege mindig dőlt betűvel szedve egyértelműsít a laikus olvasónak is.
Elsősorban hívő keresztyéneknek ajánlom hit- és tanúskodás-erősítő elolvasásra!

Betula>!
Francine Rivers: Hang a szélben

Barátnőm mondta, hogy a kedvenc könyve és olvassam el. Sokáig halogattam, majd belekezdtem és kb. 10 oldal után le is tettem. Nem tudtam elképzelni, hogy egy ilyen könyv engem lekötne vagy egyáltalán tetszene. Életem legnagyobb hibája volt, hogy letettem. Ez lett a kedvenc könyvem!!! A legszebb történet, amit valaha olvastam, bár Phoeben Decimuson és Hadassán kívül nem kedveltem igazán egy szereplőt sem. Úgy gondolom ezt a könyvet mindenkinek el kell olvasnia, nekem felnyitotta a szemem és megváltoztatta körülöttem az egész világot.

Dr_Szöszi>!
Francine Rivers: Hang a szélben

Szerencsére az utóbbi időben többnyire nagyon jó történelmi könyveket fogok ki. Ebben sem csalódtam. Ráadásul ez a könyv egy olyan korszakban játszódik, amit nagyon kedvelek és lehet ezért is fogott meg annyira. Emellett a történetben nem csak az ókori Róma mindennapjai elevenednek meg, hanem nagy szerepet kap a vallás is egy zsidó rabszolgalány jóvoltából. Lenyűgözőnek tartottam főleg a történet közepéig Hadassaban azt, hogy a sok megpróbáltatások ellen végig kitartott a hite mellett és mindenkivel őszinte volt és hogy mennyi szeretet is lakozott benne. A vége felé viszont már a vallási fanatizmusát eléggé idegesítőnek tartottam. Úgyhogy a könyv második felében már azt vártam, hogy mikor is bukkan már fel Marcus, aki hozza az akkori korszak férfiideálját. Ennek ellenére szerintem ő az egyik legérdekesebb karaktere a könyvnek, részben azért is mert ő az a szereplő, aki a leginkább képes a jellemfejlődésre. Úgyhogy kíváncsi vagyok mi lesz vele a folytatásban.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!

– Az Úr elhagyott bennünket.
– Nem- felelte Hadassa szelíden- Az Úr nem hagyott el bennünket. Soha ne vond kétségbe a sötétben azt, amit az Úr a világosságban adott nekünk! Az Úr velünk van. Most is itt van közöttünk, és soha nem hagy el bennünket!

560. oldal, IV. Epheszosz, 37. (Harmat, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: Hadassa
Daniel_U_K>!

Tarts ki szilárdan, és hagyd hogy az Úr nyerje meg az ütközeteidet. Ne akarj egyedül küzdeni!

22. oldal

padamak>!

– …Úgysem tudsz békét teremteni, ezen a helyen sohasem lesz béke!
– Én nem a világ békéjét hirdetem, Hadassa, hanem Istenét.

15. oldal - I. Jeruzsálem, 1. (Harmat, Budapest, 2017)

lugeos>!

Legyen hited! Legyen hited! Ha semmi másod nincsen, hited mindig legyen!

23. oldal

lugeos>!

-… Nincs válaszom a miértekre, de azt tudom, hogy mindig van remény.
– Miféle remény, Márk? Milyen reményről beszélsz?
– Isten mindig hagy egy reménysugarat.

24. oldal

KoFa>!

– Én nem vagyok olyan bölcs, mint apa. Nincs válaszom a miértekre, de azt tudom, hogy mindig van remény.
– Miféle remény, Márk? Milyen reményről beszélsz?
– Isten mindig hagy egy reménysugarat.

24. oldal

padamak>!

Decimus nagyot sóhajtott, és újra megragadta a nő kezét.
– Sajnálom őket, Phoebe. Mi lesz azzal a társadalommal, amelyik minden korlátot lebont? Látom a gyerekeinket, amint önfeledten szórakoznak az arénában kiontott vér láttán. Látom, milyen mohón vetik bele magukat az érzéki örömökbe. Hová vezet ez az út? Hogyan lehetne szabad egy féktelen lélek, ha egyszer saját szenvedélyeinek a rabja?
– Talán változik a világ.
– Mikor? Hogyan? Minél több jut a gyerekeinknek, annál többet akarnak majd, és annál kevésbé érdekli őket, hogyan juthatnak hozzá. Nem csak mi nézünk szembe ezzel a problémával. Minden egyes nap hallom a fürdőben a panaszokat. A barátaink többsége ugyanezekkel a gondokkal küzd.

254. oldal - III. Róma, 15. (Harmat, Budapest, 2017)

padamak>!

– Ha nincs olyan dolog az életünkben, amiért érdemes meghalnunk, akkor élnünk sem érdemes, Atretes.

– Föladtam valamit, amit úgysem tarthatok meg, valami olyanért, amit soha nem veszíthetek el.

555. oldal - IV. Epheszosz, 36. (Harmat, Budapest, 2017)

1 hozzászólás
Mezítlábas_Vándor>!

Ó, Istenem, miért nem tudom én szertekiáltani az igazságot a háztetőkről? Miért nincs bennem bátorság, hogy szabadon szóljak, ahogyan annak idején az apám is tette? Szeretem ezeket az embereket, de hiányoznak a szavaim ahhoz, hogy elérjem őket. Félek kiállni és elmondani, hogy tévednek, és nekem van igazam. Én csak egy rabszolga vagyok. Hogyan magyarázhatnám el nekik, hogy valójában én vagyok a szabad, és ők a rabok?

276. oldal; III. Róma, 16. (Harmat, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Hadassa
padamak>!

– Nem hiszem, hogy az élet célja a boldogság kergetése lenne. Sokkal inkább a szolgálat. Hogy hasznosak legyünk.

154. oldal - III. Róma, 8. (Harmat, Budapest, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: boldogság

A sorozat következő kötete

Az oroszlán jele sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Alexandre Dumas: Akté
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Phyllis T. Smith: Én, Livia
Phyllis T. Smith: A Palatinus-domb lányai
Barbara Wood: Lélekláng
Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai
Orczy Emma: Isten és a császár
Kate Quinn: A császár szeretője
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Lisa Wingate: Elrabolt életek