A ​tudatlanságról 2 csillagozás

De ignorantia
Francesco Petrarca: A tudatlanságról

    Francesco Petrarca élete végéhez közeledve alkotta meg legjelentősebb filozófiai művét A tudatlanságról címmel. Az írás kiindulópontja az, hogy az idősödő, széles körben elismert költőt négy velencei ifjú megtámadta azzal, hogy „jó ember ugyan, de valójában tudatlan”. Ez a tudatlanság azonban – amint az egyértelműen kiderül az olvasó számára – nem egyéb, mint ismeretelméletileg megalapozott kétely a természettudomány vezető szerepével kapcsolatban.
    Petrarca elsőként ismerte fel a nyugat-európai kultúra történetében Platón fölényét Arisztotelésszel szemben. Valójában ez motiválta a négy arisztoteliánus ifjút arra, hogy korábbi barátságuk ellenére méltatlanul támadást intézzenek a költő ellen, aki művében a rafinált retorika minden eszközét felhasználva porrá zúzza ellenfelei érvelését, hogy végül mindenki számára meglepő fordulattal igazat adjon nekik.
    A magyarul mindeddig meg nem jelent mű kétnyelvű kiadásban kerül az olvasóközönség elé.

>!
Lazi, Szeged, 2003
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639416428 · Fordította: Lázár István Dávid

Enciklopédia 3


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 6


Népszerű idézetek

Carmilla >!

Az irodalmi műveltség sokakat őrületbe kerget, csaknem mindenkit gőgössé tesz, hacsak nem – ami ritkaság – jó és jól nevelt lélekbe hullik vetése.

Carmilla >!

…azt hiszik, hogy hasznos, ha bárki azt mondhat, amit csak akar. Annyira beléjük ivódott Tiberius császár mondása: „szabad városban a nyelvnek és az elmének is szabadnak kell lennie”. Szabadnak kell lenniük, ám úgy, hogy ez a szabadság ne sértse mások jogait.

Carmilla >!

A műveltség az embernek külsődleges ékessége, az értelem azonban velünk született, és magának az embernek a része. Nem szégyellem a műveltség hiányát, az értelemét azonban szégyellném.

Kapcsolódó szócikkek: értelem · műveltség
Carmilla >!

Vannak dolgok, amelyekben a bővelkedés a legnagyobb szűkölködés, és amelyeket bárki jobban meg tud ítélni, mint éppen az, aki bővelkedik bennük. A csúnyaságot senki sem érzékeli kevésbé mint az, aki maga is csúnya, mivel annyira hozzászokott már, hogy meg sem látja azt, ami egy szép ember szemét bántja. Az összes többi fogyatékosságra is ez jellemző: senki sem ítél helytelenebbül a tudatlanságról, mint az, aki tudatlan. Ezt nem azért mondom, hogy kivonjam magam az ítélkezés alól, hanem hogy szégyenkezzen – ha létezik még szégyen –, aki felkészületlenül ítélkezik.

Kapcsolódó szócikkek: tudatlanság
Carmilla >!

A tehetség és a tudás legfőbb bizonyítéka ugyanis a világosság. Mert ha valaki világosan felfog valamit, azt világosan el is tudja mondani, és ami megvan a lelkében, azt át tudja plántálni hallgatóságának a lelkébe.

Carmilla >!

Ám mindenütt sokkal nagyobb az ostobák serege, s így a bölcsek méltatlankodása hiábavaló.

Carmilla >!

Boldogok – mondom – de nem tudásuk, hanem tévedésük és pöffeszkedő tudatlanságuk miatt azok, akik azt hiszik, hogy birtokukban van az angyali tudomány, jóllehet még az emberi tudáshoz is kétségkívül igen sok hiányzik mindannyiukból, sokukból pedig minden.

Kapcsolódó szócikkek: tudatlanság
Carmilla >!

Ők pöffeszkedve vonulnak sosem hallott ösvényeken, és leginkább azért elégedettek önmagukkal, mert bár semmit sem tudnak, azt megtanulták, hogy minden dologról hangos szóval véleményt nyilvánítsanak.

Carmilla >!

Mondom, az igazságos utókor ítél, amit a méltányos ítélkezésben nem akadályoz meg sem az érzelmek zűrzavara, sem a gyűlölet, sem a harag, sem a szeretet, sem az irigység – az igazság ellenségei. Az utókor ítél, ha egyáltalán ismer majd engem; bíráimat azonban biztosan nem fogja ismerni; mert akiket saját koruk sem ismer, aligha ismerheti az utókor.


Hasonló könyvek címkék alapján

Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae I. / A teológia foglalata I.
Lucius Annaeus Seneca: De Ira / A haragról
Cornificius: A C. Herenniusnak ajánlott rétorika
Janus Pannonius: Janus Pannonius összes munkái
Lucius Annaeus Seneca: Hogyan őrizzük meg hidegvérünket?
Rozgonyi József: Dubia de initiis transcendentalis idealismi Kantiani / Kétségek a kanti transzcendentális idealizmus alapvetéseivel kapcsolatban
Giovanni Pascoli: Római lanton rómaiakról
Babits Mihály (szerk.): Amor Sanctus
Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Publius Ovidius Naso: Ibis