Napsütötte ​Toszkána 324 csillagozás

Frances Mayes: Napsütötte Toszkána Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A könyv egyaránt nevezhető útleírásnak, szakácskönyvnek vagy társadalomrajznak, de leginkább regény.

Frances Mayes naplószerűen beszéli el, hogy élete új párjával miként teremtettek igazi otthont a toszkánai Cortona melletti régi házban, és leltek második hazára Olaszországban.

Az írónő egyszerre tudja rabul ejteni az olvasó gondolatait és érzékszerveit. A sültmalacárus, a zöldséges, a házvétel körüli hercehurca, a toszkán konyha megannyi fortélya, a pohárban megcsillanó bor ugyanolyan fontosságot kap, mint a történelmi, művészettörténeti, irodalmi kitekintés. Megjelenését követően a könyv több mint két évig folyamatosan szerepelt az amerikai bestsellerlistákon.

Eredeti megjelenés éve: 1996

Tartalomjegyzék

>!
Tericum, Budapest, 2018
374 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634380320 · Fordította: Tamás Dénes
>!
Tericum, Budapest, 2018
376 oldal · ISBN: 9789634380481 · Fordította: Tamás Dénes
>!
Tericum, 2016
330 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789638453532 · Fordította: Sümegi Balázs

2 további kiadás


Enciklopédia 38

Helyszínek népszerűség szerint

Firenze · Olaszország · Toszkána


Kedvencelte 67

Most olvassa 38

Várólistára tette 203

Kívánságlistára tette 162

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

dontpanic P>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A könyvet egy toszkán útra vittem el, hangulatfokozónak, illetve a hosszú vonatutakra olvasnivalónak.

Namost, az a helyzet, hogy Toszkánának nincs szüksége hangulatfokozásra.
A vonaton pedig inkább bámészkodtam, aludtam, barkochbáztam.

Többet vártam, mert ez így semmi más, mint egy életérzés átadása többszáz oldalon. Volt ebben potenciál, sok mindenbe belekap, terápiás írás is lehetett volna, útikönyv, gasztro kiadvány, de valahogy egyik se lett belőle.
A „sznob” szó ellenben többször átúszott képzeletben a tekintetem előtt, miközben olvastam a sorokat…
Ahol kevesebb több lett volna, ott vált sokká a könyv, ahol meg kínzóan hiányzott valami mélyülés, pont ott maradt el.

11 hozzászólás
Bélabá>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Különös módon fordított sorrendben olvastam a két Mayes-könyvet. Azt kell mondanom, nem is baj ez, mert az Édes élet Itáliában felfokozta az érdeklődésem a téma iránt a maga töménységével, és ez a könyv pedig apránként adagolta a részleteket. Az eleje nem is igazán tetszett felhőtlenül a toszkán ház megvételével és felújításával elment a könyv közel harmada, ezt soknak éreztem. Viszont a második fele, az bőven, részletesen mesél a környékről. Igencsak tetszetős és hangulatos volt. Az a gond, hogy a színvonal összességében hullámzó, így már az elején azon vacilláltam, ez gyengébb érdemjegyet fog érni az előbbi könyvnél. Na, de nyugtával dicsérjük a napot! A Napsütötte Toszkána második fele felhúzta a színvonalat, így 4,5 (4,3 pont) pontot adok. Nem volt rossz olvasmány, csak azt gondolom, az írónő kereste végig azt a részletességet, amit nem talált sehogy sem. Ezek után kíváncsi lennék a többi írására is, a szakácskönyvet is beleértve. Természetesen az olasz rajongóknak kötelező olvasmány.

3 hozzászólás
sztinus>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Gasztroregénynek is, útleírásnak is, hàzfelújítósnak is, új életet kezdôsnek is kevés, mert mindent egyben akart megoldani.
Az eleje, a házkeresős-felújítást elkezdős rész mèg nagyon magàval ragadott, én is ezt éltem meg három éve, a receptek jók, mègsem éreztem vágyat rohanni a konyhába és megfőzni a fogásokat, a kerti leírásokból sem tudok profitàlni.

1 hozzászólás
evé>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A könyv olvasása közben semmire se vágytam jobban, mint összecsomagolni és nekivágni a nagyvilágnak. Először csak a mehetnék fogott el. Máshol otthonra lelni, maga a keresés kalandja, a házfelújítás, az udvar, a kert újjá, élővé, rendezetté tétele. Később az írónő átragasztotta rám az olasz életérzés, az ízek, illatok, ételek iránti rajongását. Annyira szépen és átéléssel ír le mindent, hogy éreztem a napsütést, a rózsaillatot, a méhek zümmögését. És komolyan folyton éhes voltam! Ennyi ennivalót egy könyvben, hihetetlen! Egyszerű, gyors, könnyű harapnivalók a nagy melegben vagy időigényesebb, nehezebb ételek a hűvösebb időben, mindegy, az ember csak meg akarja kóstolni, mert Frances Mayes olyan élvezetesen és jóízűen rajzolja elénk a sokszínű finomságot, hogy azoknak képtelenség ellenállni!
A szó szoros és átvitt értelmében is finom ez a könyv. Mayes nagyon szépen ír, élvezet olvasni. Teljesen belehabarodtam a stílusába. Egyetlen aprócska problémám volt csak olvasás közben, és emiatt nem rohanok most rögtön megvenni a többi könyvét: az etruszkok… Nem osztom az irántuk érzett rajongását. Nem érdekeltek az etruszk síremlékek, maradványok, régészeti leletek. Az a két fejezet, amit nagyrészt nekik szánt, untatot. Bárcsak többet írt volna inkább a magánéletéről, a férjéről, érdekelt volna részletesebben a gyerekkora, a családja, bármi személyesebb. Mindenesetre szeretnék tőle még olvasni, akár Toszkánáról, akár más tájakról ír. Ezt a könyvét pedig még többször elő fogom venni, ha épp egy kis instant napfényre lesz szükségem.

aram76>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A filmet többször is láttam már, ezért a könyv is polcon váró volt. Eleinte furcsa volt, mert nem olvastam el előre az értékeléseket és a fülszöveget sem, így teljesen váratlanul ért, hogy a film és a könyv között nem sok a közös vonás, ami a történetet illeti. Ez kicsit meglepett, de a könyv hangulata kárpótolt érte. Biztosan sokan vagyunk így, én legalábbis igen, hogy mindent hátrahagyva, kilépve a kényelmi zónából, egy hasonló lépéssel újra kezdjünk mindent. Álmodozni lehet… Szóval tetszett a könyv hangulata, egészen jó kis történet kerekedett belőle.

imma P>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Azt hittem, majd én leszek a nagy kivétel, de az utazós résznél tényleg ellaposodik. De a felújítás! Meg a kert, meg az ételek, meg a táj, meg a város, meg az emberek… azok igazán jók voltak :) Jöhet a következő!

4 hozzászólás
Kriszta IP>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Fantasztikus hangulata van ennek a könyvnek! Kedvem lenne nekem is csomagolni és venni Toszkánában egy régesrégi házat, felújítani és abban lakni. Ahogy olvastam a sorokat, teljesen kiszakadtam a környezetemből, éreztem a forró napsütést, hallottam a kabócák és tücskök ciripelését, a fű zizegését, a rengeteg finom gyümölcs és olasz étel ízét a számban, aztán láttam a téli utcákat, a Karácsonyra készülődő embereket, éreztem az illatokat és ízeket…
Szóval tényleg nagyon hangulatosak a leírások. Amit viszont nehezen szoktam meg, az az írónő stílusa. Mindent jelen időben mesél el, ugyanakkor ömlesztve váltakoznak a múlt és a jelen eseményei, ugrál összevissza, sokszor azt se tudtam, hogy még az előző gondolatmenetet folytatja, vagy már újba kezdett…
No és hát nem tudom ki hogy van vele, de én nem szoktam átlapozni a könyv hátulját, hátha valami fontos információra bukkanok ott, márpedig most ezt kellett volna. Akkor rögtön látom a „szótárat”, mely a könyvben hemzsegő olasz szavak magyar megfelelőit tartalmazza, és nem nézek sokszor bután olvasás közben, hogy nekem ezt most tudnom kéne, mit jelent…?
(Amúgy mennyire normális recept az, amiben 400 fokon kell sütni valamit??? Oké, hogy férfi fordította a könyvet és talán még életében nem használt sütőt, de azért mégis…)

5 hozzászólás
Baráth_Zsuzsanna P>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Bramasole. A név a bramare ("vágyakozni"), illetve a sole ("nap") szavakból tevődik össze, vagyis azt jelenti, hogy „napra vágyó”. Egy villa Toszkánánban, amelyet teljesen romos állapotban vásárolt meg az amerikai írónő – a kreatív írás egyetemi professzora –, férjével, Eddel együtt gyönyörűen felújított, ezzel a könyvvel pedig világhírűvé tett. 1996-ban jelent meg, és olyannyira sikeres lett, hogy 2 évig (!) vezette a New York Times besteller listáját és film is készült belőle 2003-ban Diane Lane főszereplésével. A titok valójában nagyon egyszerű: azt az olasz életstílust örökíti meg benne a szerző, amelyre valójában mindannyian vágyunk: kiélvezni a nap minden percét, megélve a pillanatot, finom ételekkel, jó barátokkal, nagy családdal körülvéve tolni a dolce vitát. Hosszú évekkel ezelőtt már olvastam ezt a könyvet, és imádtam, majd elkövettem azt a hibát, hogy megnézzem a filmet, amely a közelében sincs, nem rossz a maga műfajában, de a varázslat hiányzik belőle. Aztán a napokban teljesen véletlenül pont akkor kapcsoltam oda egy tévécsatornára, amikor elkezdődött a film, amelyet ezúttal dühöngés nélkül néztem végig, nem hasonlítottam össze a könyvvel, csak belemerültem az aranyos kis romantikus hangulatba. Aztán természetesen azonnal kitört rajtam a Toszkána-mánia, és mivel idén esélytelen, hogy eljussak erre a gyönyörű vidékre, inkább kihoztam a könyvtárból a könyvet, és máris elindulhattam a képzelet szárnyán Olaszországba, ezen belül Cortognába, felújíthattam egy vadregényes villát, beleszerethettem a környékbe, az életbe, és irigyeltem az írónőt Edért, akivel megoszthatta azt a csodát, amit Bramasole jelent. Azonban ezúttal már nem sikerült maradéktalanul elvarázsolnia az írónőnek, most már feltűnt az írás hullámzó színvonala, az eklektikusan elénk tárt leírásokból valahogy nem állt össze az egységes egész, azonban mindezzel együtt még mindig teljes mértékben át tudta adni az olasz hangulatot, még mindig élmény volt elolvasni ezt a realistán romantikus könyvet.
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2017/08/02/konyvkritika_f…

Nyctea P>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A lelkemnek most szüksége volt egy ilyen olvasmányra. Egy kis napsütésre, legalább képzeletben, ebben a szürke, ködös időben…

Ez a könyv nem is egy történet, hanem inkább egy hangulat, egy életérzés. Nem lehet és nem is kell gyorsan olvasni, nem kell benne keresni az eseményeket, az izgalmakat, csak hagyni, hogy magával ragadjon Toszkána varázsa.
Miközben olvastam, kedvem támadt vadvirágot szedni, két marékkal szórni az ételekbe a frissen szedett zöldfűszereket, beleharapni egy paradicsomba és hagyni, hogy lefolyjon az államon a leve, szűk olasz utcácskákon kóborolni, hűs templomokba betérni…

Egyszer jártam Toszkánában, azóta is visszavágyom. Most egy kicsit még jobban.

Britta89>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Hangulatos könyv egy csodaszép helyen. A filmet láttam először és kissé félve vettem kezembe a könyvet. Szerettem volna átélni az ottlét minden örömét és hangulatát. Sajnos ugyebár a film nem ezt mutatta be. DE! Szerencsére a könyv az elvárásaimnak megfelelően a csoadaszép tájleírásokkal, receptekkel, történetekkel dúsította a toszkán nyarakat. Engem teljesen rabul ejtett, szóval szívesen ajánlom.


Népszerű idézetek

AnyAnonymous P>!

maradj egyben
tanuld a virágokat
lépj könnyedén

192. oldal

Bence P>!

Késő délután van, vihar után, amikor a fény olyan ragyogó aranyszínű, hogy legszívesebben palackba zárnám.

61. oldal

krlany IP>!

Ahol vagy, az vagy. Minél közelebb áll a szívedhez egy hely, minél mélyebben van benned, annál jobban összefonódik vele az identitásod, az egész lényed. Az ember sohasem véletlenszerűen választ ki egy helyet – a hely, amelyet választ magának, elárulja, mi az, amire valóban vágyik.

105. oldal

Bence P>!

Szeszély? Inkább olyan érzés, mint amikor szerelmes lesz az ember. És a szerelem nem szeszély, az mindig mélyről jön. Elvileg.

17. oldal

krlany IP>!

Nem tudom eldönteni metafizikát olvassak, vagy főzzek inkább. A lét végső értelme és a hideg fokhagymaleves nem is esik olyan messze egymástól.

315. oldal, 18. fejezet - Solleone (Tericum, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: fokhagyma
fszilvi>!

A szőlővesszőt a föld alá kell temetni, hogy friss hajtásokat hozzon – nekünk is változtatnunk kell az életünkön, ha azt akarjuk, hogy felfrissüljenek a gondolataink.

8-9. oldal

Bence P>!

Ő a világ leggyorsabban hadaró asszonya. Hosszú törvénycikkeket olvas fel. Eddig azt hittem, az olasz nyelv dallamos. Signora Mantucci ajkain inkább egy kőomlásra emlékeztet.

12. oldal

Bence P>!

A nyári nap fejbe vág, mint egy vallási meggyőződés.

92. oldal

esőember>!

Mostanában már kezdem elhinni, hogy az istenek nem büntetnek meg, ha élvezem az életet.

223. oldal

3 hozzászólás
Bence P>!

De tapasztalatból tudom, hogy amikor a saját lábnyomomba lépek, nem tudok megújulni, feltöltődni.

27. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Cheryl Strayed: Vadon
Elizabeth Wurtzel: Prozac-ország
Jenna Evans Welch: Love & Gelato – Firenzei nyár
Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!
Susan Elizabeth Phillips: Csak Te kellesz!
Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik
Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…
Paulo Coelho: Veronika meg akar halni
Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései