Napsütötte ​Toszkána 346 csillagozás

Frances Mayes: Napsütötte Toszkána Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A könyv egyaránt nevezhető útleírásnak, szakácskönyvnek vagy társadalomrajznak, de leginkább regény.

Frances Mayes naplószerűen beszéli el, hogy élete új párjával miként teremtettek igazi otthont a toszkánai Cortona melletti régi házban, és leltek második hazára Olaszországban.

Az írónő egyszerre tudja rabul ejteni az olvasó gondolatait és érzékszerveit. A sültmalacárus, a zöldséges, a házvétel körüli hercehurca, a toszkán konyha megannyi fortélya, a pohárban megcsillanó bor ugyanolyan fontosságot kap, mint a történelmi, művészettörténeti, irodalmi kitekintés. Megjelenését követően a könyv több mint két évig folyamatosan szerepelt az amerikai bestsellerlistákon.

Eredeti megjelenés éve: 1996

Tartalomjegyzék

>!
Tericum, Budapest, 2018
374 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634380320 · Fordította: Tamás Dénes
>!
Tericum, Budapest, 2018
376 oldal · ISBN: 9789634380481 · Fordította: Tamás Dénes
>!
Tericum, 2016
330 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789638453532 · Fordította: Sümegi Balázs

2 további kiadás


Enciklopédia 40

Helyszínek népszerűség szerint

Olaszország · Firenze · Toszkána


Kedvencelte 70

Most olvassa 39

Várólistára tette 215

Kívánságlistára tette 182

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Maminti9 P>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Frances Mayes a zöldellő dombokkal és ikonikus ciprusfákkal övezett tájra kalauzol bennünket, ahol a látképet a kőfallal körbevett pici városok törik meg. Azt gondolom, hogy aki járt már itt, az mindig visszavágyik, vagy égető vágyat érez, hogy ott élhessen. Az írónő és férje hosszas keresgélés után talált rá Bramasoléra, a felújításra szoruló, de Cortonára csodás kilátást nyújtó villára. A felújítás olasz szokás szerint nem kevés bonyodalom mellett zajlott, köszönhetően a furbi (ravasz) építési vállalkozóknak és munkásoknak, akik a munkák befejezését mindig két hét múlvára ígérik és jelszavuk a „Lassan siess!”. Hosszú-hosszú oldalakon olvashatunk a padlók csiszolásáról, a vízvezetékek és a fűtési rendszer szereléséről.
A könyv inkább naplószerű, a filmhez képest lényegesen kevesebb – és attól eltérő – cselekménnyel. A regény főként ihletet adott egy Cortona mellett játszódó bájos történet filmre viteléhez, hiszen nem sok hasonlóság fedezhető fel a kettő között.
Az írónővel bebarangolhatjuk Cortona kanyargós és Fiat 500 méretű utcácskáit, ahol megcsodálhatjuk az etruszk emlékeket, vagy a frutta e verduraban beszerezhetjük a mindig friss és illatos zöldségeket az aznapi minestronéhoz és a desszertnek is tökéletes mosolygós őszibarackot. Közben elmajszolhatunk egy porchetta-furgonból szerzett paninit egy szelet porchettával és magunkhoz vehetjük a pici boltokból a háztartáshoz vagy a ruházkodáshoz szükséges kellékeket.
Megismerhetjük a régióra jellemző szegények konyháját (cucina povera), mely korábban a szükségből táplálkozott, viszont lenyűgöző egyszerűsége mára a gasztronómia csúcsára emelte a toszkán konyhát. A helyiek által látogatott trattoriákban többek között vajas-zsályás raviolit, nyúlragus papardellet, vaddisznómájból készített kolbászt és rengeteg egyszerű, de annál ízletesebb ételt kóstolhatunk. Minden piazzán hallani a kávégépek szusszanását, a barban pedig az olaszok szigorúan a pultnál felhörpintik „caffé”-jukat.
Otthon a hűvös teraszon egy hosszú tavola mellett baráti vacsorákba csöppenünk, ahol előkerülnek a napillatú, frissítő borok, melyek mellett akár hosszú barátságok szövődhetnek.
A ház körüli kertben és teraszon friss bazsalikom, kakukkfű, levendula és egyéb fűszernövények, olaj- és gyümölcsfák sokasodnak, melyek mindig friss alapanyagot biztosítanak. Nem utolsó sorban pedig csodás környezetet nyújtanak egy kis délutáni siestához.
A téli időszak szintén lenyűgöző ezen a vidéken. A keskeny utcákat visszafogott karácsonyi dekoráció és fényfüzérek díszítik, és előkerülnek a csodálatos bundák és gyapjúszőrmés kabátok. Ekkor sem tántorodik vissza az ember egy kirándulástól, hiszen be kell szerezni a perugiai Ceccarani üzletből a legízletesebb panettonet. Aztán nem marad más hátra, mint a kandalló pattogó tüze mellett gesztenyét sütni egy pohár amaro kíséretében.
Mindenkinek ajánlom, mert egy könnyed és hiteles olvasmány a napsütötte Toszkánáról, melyben kicsit átélhetjük a híres dolce vitat.

11 hozzászólás
dontpanic P>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A könyvet egy toszkán útra vittem el, hangulatfokozónak, illetve a hosszú vonatutakra olvasnivalónak.

Namost, az a helyzet, hogy Toszkánának nincs szüksége hangulatfokozásra.
A vonaton pedig inkább bámészkodtam, aludtam, barkochbáztam.

Többet vártam, mert ez így semmi más, mint egy életérzés átadása többszáz oldalon. Volt ebben potenciál, sok mindenbe belekap, terápiás írás is lehetett volna, útikönyv, gasztro kiadvány, de valahogy egyik se lett belőle.
A „sznob” szó ellenben többször átúszott képzeletben a tekintetem előtt, miközben olvastam a sorokat…
Ahol kevesebb több lett volna, ott vált sokká a könyv, ahol meg kínzóan hiányzott valami mélyülés, pont ott maradt el.

11 hozzászólás
volgyi_anna I>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Ez a könyv maga Toszkána – nehezen tudom elképzelni, hogy lehet ennél szebben, tartalmasabban írni az olasz életérzésről. Több, mint fél évig olvastam, mert ez nem regény, hanem mondatokba foglalt napfényes boldogság, így amikor egy kis dolce vitára vágytam, folytattam ott, ahol abbahagytam, és máris nem volt hideg, stressz meg covix. Sajnálom, hogy a végére értem, hiányozni fog!

Bélabá>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Különös módon fordított sorrendben olvastam a két Mayes-könyvet. Azt kell mondanom, nem is baj ez, mert az Édes élet Itáliában felfokozta az érdeklődésem a téma iránt a maga töménységével, és ez a könyv pedig apránként adagolta a részleteket. Az eleje nem is igazán tetszett felhőtlenül a toszkán ház megvételével és felújításával elment a könyv közel harmada, ezt soknak éreztem. Viszont a második fele, az bőven, részletesen mesél a környékről. Igencsak tetszetős és hangulatos volt. Az a gond, hogy a színvonal összességében hullámzó, így már az elején azon vacilláltam, ez gyengébb érdemjegyet fog érni az előbbi könyvnél. Na, de nyugtával dicsérjük a napot! A Napsütötte Toszkána második fele felhúzta a színvonalat, így 4,5 (4,3 pont) pontot adok. Nem volt rossz olvasmány, csak azt gondolom, az írónő kereste végig azt a részletességet, amit nem talált sehogy sem. Ezek után kíváncsi lennék a többi írására is, a szakácskönyvet is beleértve. Természetesen az olasz rajongóknak kötelező olvasmány.

3 hozzászólás
gybarbii P>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A Napsütötte Toszkána c. filmet nagyon kedvelem, mindig szívesen ültem le elé, éppen ezért már elég régóta várólistás volt a film alapjául szolgáló Frances Mayes-regény is. Azt gondoltam, hogy a filmmel nagyjából megegyező kéziratot kapok, de ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna! Nem volt benne éppen elvált írónő, ajándékutazás, babát váró barátnő, sem Marcello, és még a lengyelek sem kaptak akkora hangsúlyt a felújítás alatt…

Helyette azonban rengeteget kaptam magából Toszkánából, és ez az érzés mindenért kárpótolt! A könyvet nehéz egy kategóriába beszuszakolni, egyszerre szépirodalmi és gasztroregény, életrajzi és önsegítő könyv, útleírás, és még ki tudja, mi mindent lehetne ráhúzni. Ha röviden szeretném megfogalmazni, Toszkán életérzés és hangulat majd' négyszáz oldalon keresztül…

Frances Mayes saját történetüket veti papírra Bramasole megvásárlásától, annak felújításán át, az ott töltött csodás nyarakon és karácsonyokon keresztül. Közben megismerjük a várost, Cortonát, annak lakóit, a Toszkán tájat, az ételeket, a zöldségek és gyümölcsök napérlelte ízét, a növények sokszínűségét, az olasz bor és a mediterrán élet titkait… (még a szentekről, ereklyékkel kapcsolatos részeket is örömmel olvastam, pedig egyáltalán nem vagyok vallásos!)

Olvasás közben az embernek kedve támad felkerekedni, és egy teljesen ismeretlen helyen új életet kezdeni. Szerencsére egy kicsit magam is átérezhetem Frances élményeit, most kezdtünk neki a házfelújításnak, a fürdőn kívül (az 2019 őszén lett teljesen felújítva) MINDENT leromboltak, és nagyjából az alapoktól újraépítenek majd. A könyv olvasása után már sokkal nagyobb izgalommal figyelem a munkálatokat! És habár egyelőre az udvar és a kert még nem kerül végső kialakításra, már fejben azt is elkezdtem tervezgetni. Minél több zöldséget, gyümölcsöt és fűszernövényt szeretnék majd nevelni, hiszen milyen fantasztikus érzés lehet az, hogy a kertből behozott alapanyagok kerülnek az asztalra!

A bővített kiadást olvastam új fordítással, ami a könyv huszadik évfordulójára készült, a kötet végén egy újabb fejezet (itt egy kicsit belekukkanthatunk a megfilmesítés körülményeibe) és Frances Mayes utószava található.

A Napsütötte Toszkána számomra a napfényt hozta el ebben a hideg-rideg januárban, teljesen átjárt a dolce vita-érzés, az életigenlés, a boldogság és a vidámság. Kedvem támadt kirándulni, templomban ücsörögni, szőlőt ültetni, olajbogyót szüretelni, sziesztát tartani, kicsit olasznak lenni… Ez a könyv maga Toszkána, a meg nem magyarázható, észérvekkel fel nem fogható örök szerelem és vágy, ami talán egy kicsit mindenkiben megtalálható.

2 hozzászólás
sztinus>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Gasztroregénynek is, útleírásnak is, hàzfelújítósnak is, új életet kezdôsnek is kevés, mert mindent egyben akart megoldani.
Az eleje, a házkeresős-felújítást elkezdős rész mèg nagyon magàval ragadott, én is ezt éltem meg három éve, a receptek jók, mègsem éreztem vágyat rohanni a konyhába és megfőzni a fogásokat, a kerti leírásokból sem tudok profitàlni.

1 hozzászólás
evé>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A könyv olvasása közben semmire se vágytam jobban, mint összecsomagolni és nekivágni a nagyvilágnak. Először csak a mehetnék fogott el. Máshol otthonra lelni, maga a keresés kalandja, a házfelújítás, az udvar, a kert újjá, élővé, rendezetté tétele. Később az írónő átragasztotta rám az olasz életérzés, az ízek, illatok, ételek iránti rajongását. Annyira szépen és átéléssel ír le mindent, hogy éreztem a napsütést, a rózsaillatot, a méhek zümmögését. És komolyan folyton éhes voltam! Ennyi ennivalót egy könyvben, hihetetlen! Egyszerű, gyors, könnyű harapnivalók a nagy melegben vagy időigényesebb, nehezebb ételek a hűvösebb időben, mindegy, az ember csak meg akarja kóstolni, mert Frances Mayes olyan élvezetesen és jóízűen rajzolja elénk a sokszínű finomságot, hogy azoknak képtelenség ellenállni!
A szó szoros és átvitt értelmében is finom ez a könyv. Mayes nagyon szépen ír, élvezet olvasni. Teljesen belehabarodtam a stílusába. Egyetlen aprócska problémám volt csak olvasás közben, és emiatt nem rohanok most rögtön megvenni a többi könyvét: az etruszkok… Nem osztom az irántuk érzett rajongását. Nem érdekeltek az etruszk síremlékek, maradványok, régészeti leletek. Az a két fejezet, amit nagyrészt nekik szánt, untatot. Bárcsak többet írt volna inkább a magánéletéről, a férjéről, érdekelt volna részletesebben a gyerekkora, a családja, bármi személyesebb. Mindenesetre szeretnék tőle még olvasni, akár Toszkánáról, akár más tájakról ír. Ezt a könyvét pedig még többször elő fogom venni, ha épp egy kis instant napfényre lesz szükségem.

aram76>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A filmet többször is láttam már, ezért a könyv is polcon váró volt. Eleinte furcsa volt, mert nem olvastam el előre az értékeléseket és a fülszöveget sem, így teljesen váratlanul ért, hogy a film és a könyv között nem sok a közös vonás, ami a történetet illeti. Ez kicsit meglepett, de a könyv hangulata kárpótolt érte. Biztosan sokan vagyunk így, én legalábbis igen, hogy mindent hátrahagyva, kilépve a kényelmi zónából, egy hasonló lépéssel újra kezdjünk mindent. Álmodozni lehet… Szóval tetszett a könyv hangulata, egészen jó kis történet kerekedett belőle.

imma P>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Azt hittem, majd én leszek a nagy kivétel, de az utazós résznél tényleg ellaposodik. De a felújítás! Meg a kert, meg az ételek, meg a táj, meg a város, meg az emberek… azok igazán jók voltak :) Jöhet a következő!

4 hozzászólás
Kriszta I>!
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Fantasztikus hangulata van ennek a könyvnek! Kedvem lenne nekem is csomagolni és venni Toszkánában egy régesrégi házat, felújítani és abban lakni. Ahogy olvastam a sorokat, teljesen kiszakadtam a környezetemből, éreztem a forró napsütést, hallottam a kabócák és tücskök ciripelését, a fű zizegését, a rengeteg finom gyümölcs és olasz étel ízét a számban, aztán láttam a téli utcákat, a Karácsonyra készülődő embereket, éreztem az illatokat és ízeket…
Szóval tényleg nagyon hangulatosak a leírások. Amit viszont nehezen szoktam meg, az az írónő stílusa. Mindent jelen időben mesél el, ugyanakkor ömlesztve váltakoznak a múlt és a jelen eseményei, ugrál összevissza, sokszor azt se tudtam, hogy még az előző gondolatmenetet folytatja, vagy már újba kezdett…
No és hát nem tudom ki hogy van vele, de én nem szoktam átlapozni a könyv hátulját, hátha valami fontos információra bukkanok ott, márpedig most ezt kellett volna. Akkor rögtön látom a „szótárat”, mely a könyvben hemzsegő olasz szavak magyar megfelelőit tartalmazza, és nem nézek sokszor bután olvasás közben, hogy nekem ezt most tudnom kéne, mit jelent…?
(Amúgy mennyire normális recept az, amiben 400 fokon kell sütni valamit??? Oké, hogy férfi fordította a könyvet és talán még életében nem használt sütőt, de azért mégis…)

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

AnyAnonymous P>!

maradj egyben
tanuld a virágokat
lépj könnyedén

192. oldal

Bence P>!

Késő délután van, vihar után, amikor a fény olyan ragyogó aranyszínű, hogy legszívesebben palackba zárnám.

61. oldal

krlany IP>!

Ahol vagy, az vagy. Minél közelebb áll a szívedhez egy hely, minél mélyebben van benned, annál jobban összefonódik vele az identitásod, az egész lényed. Az ember sohasem véletlenszerűen választ ki egy helyet – a hely, amelyet választ magának, elárulja, mi az, amire valóban vágyik.

105. oldal

Maminti9 P>!

A ferragosto, vagyis augusztus tizenötödike az a nap, amikor Szűz Mária a mennybe szállt. Hogy miért pont augusztus tizenötödikén? Talán mert nem bírta a kánikulát.

1 hozzászólás
Bence P>!

Szeszély? Inkább olyan érzés, mint amikor szerelmes lesz az ember. És a szerelem nem szeszély, az mindig mélyről jön. Elvileg.

17. oldal

krlany IP>!

Nem tudom eldönteni metafizikát olvassak, vagy főzzek inkább. A lét végső értelme és a hideg fokhagymaleves nem is esik olyan messze egymástól.

315. oldal, 18. fejezet - Solleone (Tericum, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: fokhagyma
Maminti9 P>!

Amikor megkérdeztem, hogy miért pont Olaszországban tartják az esküvőt, Susan csak annyit mondott:
– Szeretném olyan nyelven kimondani az igent, amit nem beszélek.

fszilvi>!

A szőlővesszőt a föld alá kell temetni, hogy friss hajtásokat hozzon – nekünk is változtatnunk kell az életünkön, ha azt akarjuk, hogy felfrissüljenek a gondolataink.

8-9. oldal

Bence P>!

Ő a világ leggyorsabban hadaró asszonya. Hosszú törvénycikkeket olvas fel. Eddig azt hittem, az olasz nyelv dallamos. Signora Mantucci ajkain inkább egy kőomlásra emlékeztet.

12. oldal

Maminti9 P>!

El se tudja képzelni, milyen volt Róma az ötvenes években. Egyszerűen varázslatos volt az a város. Egyszerűen beleszerettem, mintha egy férfi lett volna. Törtem a fejem, hogyan maradhassak itt.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Cheryl Strayed: Vadon
Jenna Evans Welch: Love & Gelato – Firenzei nyár
Kristin Hannah: Fülemüle
Elizabeth Wurtzel: Prozac-ország
Michael Cunningham: Az órák
Ree Drummond: Tűsarkúban a prérin
Joanne Harris: Csokoládé
Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!
Susan Elizabeth Phillips: Csak Te kellesz!
Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt