Napsütötte ​Toszkána 279 csillagozás

Frances Mayes: Napsütötte Toszkána Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A könyv egyaránt nevezhető útleírásnak, szakácskönyvnek vagy társadalomrajznak, de leginkább regény.

Frances Mayes naplószerűen beszéli el, hogy élete új párjával miként teremtettek igazi otthont a toszkánai Cortona melletti régi házban, és leltek második hazára Olaszországban.

Az írónő egyszerre tudja rabul ejteni az olvasó gondolatait és érzékszerveit. A sültmalacárus, a zöldséges, a házvétel körüli hercehurca, a toszkán konyha megannyi fortélya, a pohárban megcsillanó bor ugyanolyan fontosságot kap, mint a történelmi, művészettörténeti, irodalmi kitekintés. Megjelenését követően a könyv több mint két évig folyamatosan szerepelt az amerikai bestsellerlistákon.

Eredeti mű: Frances Mayes: Under the Tuscan Sun

Eredeti megjelenés éve: 1996

Tartalomjegyzék

>!
Tericum, Budapest, 2018
374 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634380320 · Fordította: Tamás Dénes
>!
Tericum, 2016
330 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789638453532 · Fordította: Sümegi Balázs
>!
Tericum, Budapest, 2002
332 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638453532 · Fordította: Sümegi Balázs

2 további kiadás


Enciklopédia 36

Helyszínek népszerűség szerint

Olaszország · Firenze · Toszkána


Kedvencelte 58

Most olvassa 43

Várólistára tette 183

Kívánságlistára tette 130

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
dontpanic P
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A könyvet egy toszkán útra vittem el, hangulatfokozónak, illetve a hosszú vonatutakra olvasnivalónak.

Namost, az a helyzet, hogy Toszkánának nincs szüksége hangulatfokozásra.
A vonaton pedig inkább bámészkodtam, aludtam, barkochbáztam.

Többet vártam, mert ez így semmi más, mint egy életérzés átadása többszáz oldalon. Volt ebben potenciál, sok mindenbe belekap, terápiás írás is lehetett volna, útikönyv, gasztro kiadvány, de valahogy egyik se lett belőle.
A „sznob” szó ellenben többször átúszott képzeletben a tekintetem előtt, miközben olvastam a sorokat…
Ahol kevesebb több lett volna, ott vált sokká a könyv, ahol meg kínzóan hiányzott valami mélyülés, pont ott maradt el.

11 hozzászólás
>!
Bélabá P
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Különös módon fordított sorrendben olvastam a két Mayes-könyvet. Azt kell mondanom, nem is baj ez, mert az Édes élet Itáliában felfokozta az érdeklődésem a téma iránt a maga töménységével, és ez a könyv pedig apránként adagolta a részleteket. Az eleje nem is igazán tetszett felhőtlenül a toszkán ház megvételével és felújításával elment a könyv közel harmada, ezt soknak éreztem. Viszont a második fele, az bőven, részletesen mesél a környékről. Igencsak tetszetős és hangulatos volt. Az a gond, hogy a színvonal összességében hullámzó, így már az elején azon vacilláltam, ez gyengébb érdemjegyet fog érni az előbbi könyvnél. Na, de nyugtával dicsérjük a napot! A Napsütötte Toszkána második fele felhúzta a színvonalat, így 4,5 (4,3 pont) pontot adok. Nem volt rossz olvasmány, csak azt gondolom, az írónő kereste végig azt a részletességet, amit nem talált sehogy sem. Ezek után kíváncsi lennék a többi írására is, a szakácskönyvet is beleértve. Természetesen az olasz rajongóknak kötelező olvasmány.

3 hozzászólás
>!
Ria23
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Huh, nem is tudom, mit mondjak. Egyszerűen imádtam ezt a könyvet. Most olvastam először, de mindenképpen újra fogom majd olvasni később. Ez az egyik kedvenc filmem, és a könyvből áradó hangulat is magával ragadott. Kis túlzással szerelmes vagyok Olaszországba, és az olasz életérzésbe, ami tökéletesen és visszafoghatatlanul árad ebből a regényből.
Ez nem egy akciódús krimi vagy egy hátborzongatós horror, hanem ez egy egyszerű, nagyszerű, szenvedéllyel átitatott életrajzi könyv, ami hihetetlenül részletes leírást ad a toszkán mindennapokról. Nekem pont az tetszett ebben a könyvben, ami szinte mindenki mást zavart, hogy ennyire pontos, precíz és aprólékos.
Ajánlanám mindenkinek, aki szeretné jobban megismerni Toszkána történelmét, és az ottaniak életét.

>!
sztinus P
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Gasztroregénynek is, útleírásnak is, hàzfelújítósnak is, új életet kezdôsnek is kevés, mert mindent egyben akart megoldani.
Az eleje, a házkeresős-felújítást elkezdős rész mèg nagyon magàval ragadott, én is ezt éltem meg három éve, a receptek jók, mègsem éreztem vágyat rohanni a konyhába és megfőzni a fogásokat, a kerti leírásokból sem tudok profitàlni.

1 hozzászólás
>!
dezirel
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

A könyv olvasása közben semmire se vágytam jobban, mint összecsomagolni és nekivágni a nagyvilágnak. Először csak a mehetnék fogott el. Máshol otthonra lelni, maga a keresés kalandja, a házfelújítás, az udvar, a kert újjá, élővé, rendezetté tétele. Később az írónő átragasztotta rám az olasz életérzés, az ízek, illatok, ételek iránti rajongását. Annyira szépen és átéléssel ír le mindent, hogy éreztem a napsütést, a rózsaillatot, a méhek zümmögését. És komolyan folyton éhes voltam! Ennyi ennivalót egy könyvben, hihetetlen! Egyszerű, gyors, könnyű harapnivalók a nagy melegben vagy időigényesebb, nehezebb ételek a hűvösebb időben, mindegy, az ember csak meg akarja kóstolni, mert Frances Mayes olyan élvezetesen és jóízűen rajzolja elénk a sokszínű finomságot, hogy azoknak képtelenség ellenállni!
A szó szoros és átvitt értelmében is finom ez a könyv. Mayes nagyon szépen ír, élvezet olvasni. Teljesen belehabarodtam a stílusába. Egyetlen aprócska problémám volt csak olvasás közben, és emiatt nem rohanok most rögtön megvenni a többi könyvét: az etruszkok… Nem osztom az irántuk érzett rajongását. Nem érdekeltek az etruszk síremlékek, maradványok, régészeti leletek. Az a két fejezet, amit nagyrészt nekik szánt, untatot. Bárcsak többet írt volna inkább a magánéletéről, a férjéről, érdekelt volna részletesebben a gyerekkora, a családja, bármi személyesebb. Mindenesetre szeretnék tőle még olvasni, akár Toszkánáról, akár más tájakról ír. Ezt a könyvét pedig még többször elő fogom venni, ha épp egy kis instant napfényre lesz szükségem.

>!
imma A+P
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Azt hittem, majd én leszek a nagy kivétel, de az utazós résznél tényleg ellaposodik. De a felújítás! Meg a kert, meg az ételek, meg a táj, meg a város, meg az emberek… azok igazán jók voltak :) Jöhet a következő!

4 hozzászólás
>!
Baráth_Zsuzsanna P
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Bramasole. A név a bramare ("vágyakozni"), illetve a sole ("nap") szavakból tevődik össze, vagyis azt jelenti, hogy „napra vágyó”. Egy villa Toszkánánban, amelyet teljesen romos állapotban vásárolt meg az amerikai írónő – a kreatív írás egyetemi professzora –, férjével, Eddel együtt gyönyörűen felújított, ezzel a könyvvel pedig világhírűvé tett. 1996-ban jelent meg, és olyannyira sikeres lett, hogy 2 évig (!) vezette a New York Times besteller listáját és film is készült belőle 2003-ban Diane Lane főszereplésével. A titok valójában nagyon egyszerű: azt az olasz életstílust örökíti meg benne a szerző, amelyre valójában mindannyian vágyunk: kiélvezni a nap minden percét, megélve a pillanatot, finom ételekkel, jó barátokkal, nagy családdal körülvéve tolni a dolce vitát. Hosszú évekkel ezelőtt már olvastam ezt a könyvet, és imádtam, majd elkövettem azt a hibát, hogy megnézzem a filmet, amely a közelében sincs, nem rossz a maga műfajában, de a varázslat hiányzik belőle. Aztán a napokban teljesen véletlenül pont akkor kapcsoltam oda egy tévécsatornára, amikor elkezdődött a film, amelyet ezúttal dühöngés nélkül néztem végig, nem hasonlítottam össze a könyvvel, csak belemerültem az aranyos kis romantikus hangulatba. Aztán természetesen azonnal kitört rajtam a Toszkána-mánia, és mivel idén esélytelen, hogy eljussak erre a gyönyörű vidékre, inkább kihoztam a könyvtárból a könyvet, és máris elindulhattam a képzelet szárnyán Olaszországba, ezen belül Cortognába, felújíthattam egy vadregényes villát, beleszerethettem a környékbe, az életbe, és irigyeltem az írónőt Edért, akivel megoszthatta azt a csodát, amit Bramasole jelent. Azonban ezúttal már nem sikerült maradéktalanul elvarázsolnia az írónőnek, most már feltűnt az írás hullámzó színvonala, az eklektikusan elénk tárt leírásokból valahogy nem állt össze az egységes egész, azonban mindezzel együtt még mindig teljes mértékben át tudta adni az olasz hangulatot, még mindig élmény volt elolvasni ezt a realistán romantikus könyvet.
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2017/08/02/konyvkritika_f…

>!
Kriszta IP
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Fantasztikus hangulata van ennek a könyvnek! Kedvem lenne nekem is csomagolni és venni Toszkánában egy régesrégi házat, felújítani és abban lakni. Ahogy olvastam a sorokat, teljesen kiszakadtam a környezetemből, éreztem a forró napsütést, hallottam a kabócák és tücskök ciripelését, a fű zizegését, a rengeteg finom gyümölcs és olasz étel ízét a számban, aztán láttam a téli utcákat, a Karácsonyra készülődő embereket, éreztem az illatokat és ízeket…
Szóval tényleg nagyon hangulatosak a leírások. Amit viszont nehezen szoktam meg, az az írónő stílusa. Mindent jelen időben mesél el, ugyanakkor ömlesztve váltakoznak a múlt és a jelen eseményei, ugrál összevissza, sokszor azt se tudtam, hogy még az előző gondolatmenetet folytatja, vagy már újba kezdett…
No és hát nem tudom ki hogy van vele, de én nem szoktam átlapozni a könyv hátulját, hátha valami fontos információra bukkanok ott, márpedig most ezt kellett volna. Akkor rögtön látom a „szótárat”, mely a könyvben hemzsegő olasz szavak magyar megfelelőit tartalmazza, és nem nézek sokszor bután olvasás közben, hogy nekem ezt most tudnom kéne, mit jelent…?
(Amúgy mennyire normális recept az, amiben 400 fokon kell sütni valamit??? Oké, hogy férfi fordította a könyvet és talán még életében nem használt sütőt, de azért mégis…)

5 hozzászólás
>!
TitokMondó
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Az első könyv volt, amit Frances Mayes-től olvastam. Egy csoporttársam asztalán láttam meg még főiskolás koromban és csak arra emlékeztem, hogy sárga könyv volt és Toszkánához volt köze… De végül mégis megtaláltam. Aztán annyira magával ragadott, szinte beszippantott a csodálatos világ, amit bemutat, ahogy felfedezi, megismeri a vidéket, a körülötte élő embereket, a helyeket, a kis trattoriákkal és kávézókkal, hogy elkezdtem keresni a többi magyarul megjelent írását, szépen sorra mind el is ért hozzám :)
Ha rossz kedvem van, csak belelapozok a szakácskönyve, vagy ebbe a kötetbe, és máris helyére kerül a világom.

>!
ÁrnyékVirág P
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Minden sorát imádtam ennek a könyvnek, valami fantasztikus életigenlés és vidámság árad belőle. Frances nem hiába irodalmár, remekül tudja visszaadni a táj hangulatát, a cortonai piac színes forgatagát, az olajfaliget illatát eső után. Be kell valljam, hogy tulajdonképpen végig irigykedtem is – én is szeretnék Olaszországban lakni! Egy ilyen csodálatos, történelemmel, múlttal tele, mégis ízig-vérig a jelenben élő házban, mint Bramasole! Én is szeretnék bazsalikomot, rukkolát, rozmaringot szedni a kertből, a saját olívaolajamat préselni, esténként a teraszról nézni a toszkán tájat és montepulcianot kortyolgatni. Nem messze Cortonától laktam is egy rövid ideig, úgyhogy sok név volt nagyon ismerős, sok helyen jártam én is a könyvben leírtak közül.
Olaszország szerelem. Francesnek, nekem és még sokaknak. Szenvedélyes és soha el nem múló, racionálisan nem megmagyarázható.
Talán ezért is élveztem a könyv minden sorát, még azokat a részeket is, mikor a ház felújításáról vagy a kert rendbetételéről írt hosszasan. Mert Frances én is lehetnék. Házunk ugyan nincs Olaszországban (még!), de nem telik el úgy év, hogy ne térjünk vissza. Legalább egy hétvégére.


Népszerű idézetek

>!
Bence AP

Késő délután van, vihar után, amikor a fény olyan ragyogó aranyszínű, hogy legszívesebben palackba zárnám.

61. oldal

>!
AnyAnonymous P

maradj egyben
tanuld a virágokat
lépj könnyedén

192. oldal

>!
krlany I+SMP

Ahol vagy, az vagy. Minél közelebb áll a szívedhez egy hely, minél mélyebben van benned, annál jobban összefonódik vele az identitásod, az egész lényed. Az ember sohasem véletlenszerűen választ ki egy helyet – a hely, amelyet választ magának, elárulja, mi az, amire valóban vágyik.

105. oldal

>!
Bence AP

Szeszély? Inkább olyan érzés, mint amikor szerelmes lesz az ember. És a szerelem nem szeszély, az mindig mélyről jön. Elvileg.

17. oldal

>!
Bence AP

A nyári nap fejbe vág, mint egy vallási meggyőződés.

92. oldal

>!
krlany I+SMP

Nem tudom eldönteni metafizikát olvassak, vagy főzzek inkább. A lét végső értelme és a hideg fokhagymaleves nem is esik olyan messze egymástól.

315. oldal, 18. fejezet - Solleone (Tericum, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: fokhagyma
>!
Bence AP

Ő a világ leggyorsabban hadaró asszonya. Hosszú törvénycikkeket olvas fel. Eddig azt hittem, az olasz nyelv dallamos. Signora Mantucci ajkain inkább egy kőomlásra emlékeztet.

12. oldal

>!
fszilvi

A szőlővesszőt a föld alá kell temetni, hogy friss hajtásokat hozzon – nekünk is változtatnunk kell az életünkön, ha azt akarjuk, hogy felfrissüljenek a gondolataink.

8-9. oldal

>!
Bence AP

De tapasztalatból tudom, hogy amikor a saját lábnyomomba lépek, nem tudok megújulni, feltöltődni.

27. oldal

>!
esőember

Mostanában már kezdem elhinni, hogy az istenek nem büntetnek meg, ha élvezem az életet.

223. oldal

3 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Phil Doran: Csábító Toscana
Susan Elizabeth Phillips: Latin szerető
Elizabeth Adler: Toszkánai nyár
Jenna Evans Welch: Love & Gelato – Firenzei nyár
E. M. Forster: Szoba kilátással
Máté Ferenc: Bor, mámor, Toszkána
Caroline Koubé: Firenze és Toszkána
Lucy Gordon: Toszkán nappalok, római éjszakák
Miles Roddis – Alex Leviton: Toszkána és Umbria
Anne Mueller von der Haegen – Ruth Strasser: Toscana