A ​titkos kert 93% 1028 csillagozás

Egy barátom adta kölcsön ezt a könyvet, mert neki hatalmas kedvence, így nekem is el kellett olvasnom. Biztos, hogy meg fogom venni, mert néhányszor még újra fogom olvasni. Nagyon aranyos történet!
Minden karaktert megkedveltem. Mary-t a könyv elején se gondoltam idegesítőnek, inkább sajnáltam. Később egyre jobban megszerettem. Colinnal is ugyanez volt. Dickon-t pedig Maryvel együtt csodáltam. Imádtam.
Sajnos pár fejezet után megnéztem a filmet. Szerintem a könyv sokkal jobb. Sok dolgot kihagytak, vagy másképp csináltak, néhány fontos részt is. De a film is élvezhető volt.
Örülök, hogy elolvastam, bekerült a kedvencek közé. :)

Csodálatos történet a természet erejéről, az újrakezdésről, a barátságról. Gyönyörű a természet és a kert élővilágának leírása, és hogy ezek milyen pozitív hatással lehetnek a lélekre. Megható, mégis szívmelengető történet volt.

Vannak könyvek, amelyek bizonyos kor után újra olvasva csalódást okoznak, de ez soha nem a könyv hibája. Nem is a miénk, hanem az életé, mert már túl sokat láttunk, és út közben valahol elveszítettük ártatlanságunkat, a világra való rácsodálkozás képességét – éppen azt, amiről ez a történet szól.
De ez a könyv nem ilyen, ugyanolyan elbűvölő újra olvasva is, mint régen volt. Felnőttként más a hangsúlyos, új megvilágításba kerül minden, de hogy nem okoz csalódást, az biztos. Sőt, ráébreszt arra, hogy igaz, hogy a mi titkos kertünket is áthatolhatatlan kőfal veszi körül, és olyan mélyre ástuk a kulcsot, hogy talán már soha nem kerül elő, de a falak mögött a kert még mindig él. :)

ˇ- Hallgasd csak a madarakat.. mintha az egész világ tele volna velük, mind fütyörésznek és énekelnek! – mondta.- Nézd, ahogy ide-oda repkednek, és hallgasd csak, hogy hívogatják egymás! Mintha az egész világ a tavaszt hívogatná. A levelek feslenek, már látni őket, és micsoda illatok! Érzed? "
Én éreztem! olyan gyönyörű leírásokat tartalmaz ez a kötet, hogy szinte érezni, hallani a természet szépségét.
Ez a regény egy kis csoda, hisz Mary és Colin fejődése, ahogy megnyílik a világ előttük, és szívják magukba mindazt a gyönyörűséget, ami körbeveszi őket. Igen is vannak csodák, melyeket megtapasztalhatunk. spoiler
Aktualitását tekintve fontos olvasmány a mai technika világában.
A növény – és állatvilág varázslata nem csak elbűvöl, hanem gyógyít is. Testet és lelket egyaránt. Érdemes mgismerni Kormos, Mogyoró és Dió, valamint Vörösbegy életét.
Kortól függetlenül ajánlom ezt a könyvet.

Ez a könyv, valahogy kimaradt nekem. Pedig nagyon sok pöttyöset olvastam régen. Ez egy szívmelengető, néha könny fakasztó, de megnevettető könyv is egyben. Tudom hasonlítani az Élet játékához. Csodálatos dolgokat ért el, saját maga, és Colin állapotában Mary. Csodát tett a kert, a természet ahol minden nap hosszú órákat töltenek. Kinyíltak, kivirultak, erősek, és egészségesek lettek.
Akinek kimaradt ez a könyv, szívesen ajánlom.

Hogy mikor váltam könyvmollyá? Amikor gyerekként elolvastam ezt a könyvet. Hatására még több hasonló könyvet akartam olvasni. Az első könyv volt, aminek a története nem ért véget számomra az utolsó oldalon, hanem a fantáziámban élt tovább. Martha édesanyja egészen biztosan azt mondaná, hogy minden gyermek kezébe ilyen könyvet kellene adni és én egyet is értenék vele.

Nagyon kedves, szívmelengető gyermekirodalom.És felnőtt irodalom. Időskori és fiatalkori. Nekünk való ez a történet amikor szomorúak vagyunk, és amikor vidámak vagyunk. Az én olvasatomban arra világított rá, hogy naponta többször van okunk a hálára, a köszönetre, a megelégedettségre. Különösen fontos ezt tudatosítanunk manapság, amikor nagy divat az elégedetlenség.
Visszatérő motívuma a regénynek a címadó kert. Eleinte azt gondoltam, ez nagyon unalmas lesz , ha egyebet sem csinálunk, csak kertészkedünk. De út közben észrevétlenül beszippantott, magával ragadott az a hamvas báj, az a könnyed, tiszta életfelfogás, amely áthatja az egész művet. Ez lenne hát a boldog élet „receptje” ? Igen, ez IS.
Gondolkodásmód, felfogás kérdése az élet értéke. Szemléletváltásra, örömre lenne szükségünk. S az öröm forrása belülről, belőlünk fakad.

Igazi gyógyító és varázsló könyv.
Aki tudja mit jelent a veszteség, a magány, a gyógyulás, az életbe való visszatérés, az igaz barátság és a természet ereje, annak nagyon fog tetszeni. Megmelengeti az ember szívét a történet, mindegy hány évesen olvassa.
Jó lett volna, ha előbb a kezembe kerül ez a csodálatos regény.
spoiler
spoiler

Nagyon szívbemarkoló és tanulságos történet egy megkeseredett kislányról,akinek meghaltak a szülei és a nagybátyjához kerül egy kastélyban. Eleinte nehezen lehet rávenni,hogy ne legyen dölyfös az emberekkel,és kimozduljon a friss levegőre.
De felfedezi a titkos kertet,amit a házigazda 10 éve bezárt,és eltiltott onnan mindenkit.
Összebarátkozik a helyi fiúval,és együtt gondozzák a kertet.
Nemes cselekedetet tesznek egy beteg kisfiú ért. Nagyon tetszett, még ha kiszámítható is volt a vége.

Egy újabb kötet, amit Darling Desi ajánlására olvastam el és nem bántam meg, mert nagyon tetszett, sőt új kedvencet avattam vele. :)
A titkos kert egy csodálatos klasszikus gyerekkönyv, ami árasztja magából az élet szeretetét, a pozitivitást, a gyermeki lelkesedés báját, valamint a természet és az ember közötti végtelen kapcsolatot.
A mostanában újra népszerű és reneszánszát élő cottagecore stílus jegyeit bőven felvonultató regényről beszélünk.
Mary csodálatos karakterfejlődésen esik át, csakúgy mint unokafivére Colin, aki még talán nála is problémásabb gyerek.
Őket kettejüket annyira nem szerettem és Archibald Craven nemtörődömségét, ráhagyását sem tudtam mire vélni, még akkor is, ha volt indoka a fájdalomra, mert a veszteség érzése akkor sem tehet valakit ennyire elvakulttá…
Kedveltem viszont Martha, a cselédlány és öccse, Dickon kettősét, akiket alacsony származásuk miatt kezdetben Mary is lenézett, pedig ők a végletekig bizonyították, hogy milyen kedvesek, jószívűek és feltétel nélkül képesek bárkit elfogadni.
Muszáj kiemelnem Dickon állatszelídítő képességét, ami mindig magával ragadt. Volt neki varjúja, rókája, báránya, pónija, mókusai és még sorolhatnám a végtelenségig.
A többi felnőtt közül Medlocknét meg az ápolonőt nem igazán tudtam hová tenni, de Susan Sowerby és Ben Weatherstaff mindig üdítő újdonságokkal szolgáltak, főleg úgy, hogy az előbbi nagyon keveset volt személyesen jelen a cselekményben, inkább csak folyton emlegették és utalgattak rá, mégis fontos szerepet töltött be az események alakulásában.
Fontos állatszereplő a kis vörösbegy, akit egyszerűen imádtam. :)
Egy életigenlő, a pozitív gondolatok és a pozitív önkép, valamint a pozitív öntudat sajátosságait megfogalmazó műről van szó, ami megmosolyogtat, felolvasztja a szívünket és jó érzésekkel tölti el a lelkünket.
Kimondottan szerettem, legfőképpen a hangulata, a vidéki angliai helyszín miatt és mert én is hinni kezdtem abban, hogy minden lehetséges csak valóban nagyon, de nagyon akarni kell.
Jó szívvel ajánlom bárkinek, ráadásul simán lehetne belőle kötelező olvasmány is.
Most már értem, hogy az egyik kedvenc írónőm, Lucy Strange, honnan merítette a regényeihez az ihletet.

https://klodettevilaga.blogspot.com/2023/03/konyvkritik…