Játék ​a havason 14 csillagozás

Forró Pál: Játék a havason Forró Pál: Játék a havason

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy jóképű síoktató egy kis hegyi városkában felforgatja a nők életét. Ám amikor egy isten háta mögötti hegyi menedékházba költözik, néhány hölgy nehezen tudja elviselni a tőle való elszakadást. Különféle ürügyekkel a nyomába erednek, és egy rettenetes vihart is túlélve eljutnak a menedékházhoz. A síoktató befogadja őket, és itt húzódik meg a négy vetélytárs. Ám ekkor rádöbbennek, hogy nem négyen, hanem öten képviselik itt a női nemet: a síoktató ugyanis nem egyedül, hanem feleségével lakik a menedékházban. Megkezdődik a harc a férfi kegyeiért, ami drámai eseményekhez vezet, de azért a megnyugtató vég sem marad el. Forró Pálnak (1884-1942) ezt az 1937-ben megjelent művét – akárcsak a többi regényét a színes, fordulatos meseszövés, a remek párbeszédek és a finom erotika jellemzi.

Eredeti megjelenés éve: 1937

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Corvina sikerkönyvek Corvina

>!
Corvina, Budapest, 2012
222 oldal · ISBN: 9789631360660 · Illusztrálta: Kun Fruzsina
>!
Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1937

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Gólyanéni>!
Forró Pál: Játék a havason

Azt hiszem vonzódok én az ilyen atmoszférájú könyvekhez. Szeretek barangolni a múltban. Különösen kedvelem azokat a köteteket, melyek szüleim, nagyszüleim „korát” tárják fel előttem. Néha olyan kérdésekre kapok választ, melyeket sajnos már nincs kiknek feltennem…Ha még ehhez egy érdekes, fordulatos történetet is kapok, akkor az a könyv nálam öt csillagos.
Közéjük tartozik ez is.

mohapapa I>!
Forró Pál: Játék a havason

Központi Környvtár, díjelmeradás, berohanás, könyvkiárúsítás, 200 forint/db. Háromszor tettem vissza a kötetet. Nem az ára miatt, naná, hanem mert már nem férünk el otthon a könyvektől, és egyre erősebb bennem a zsigereimnek ellene mondó elhatározás, hogy csak olyan könyvet kellene megtartani, amit többször olvasok, illetve amihez valamilyen komoly emlék fűz (mert emlék az is, hogy olvastam, ugye).
Aztán mégis jött velem ez a könyv. Ebben minden bizonnyal komoly szerepe volt a napokban elolvasott Ida regényé-nek, meg az ebből fakadó asszociációknak (Aszlányi Károly, Vazszary Gábor).

Forró Pálról nem tudtam semmit. Ma sem tudok sokkal többet. Korának ismert, kedvelt polgári írója volt, a magyar filmgyártás egyik kulcsfigurája. Hogy miért arról már nem szólt a fáma, egyetlen forgatókönyv-címet leltem, mint hivatkozást. Viszont újra kiadott könyvek címéből viszonylag sokat, vagyis mindez csak arról szól, hogy félművelt vagyok.

Abban, hogy elhoztam magammal ezt a kis pofás, kézbe illő, eltalált borítójú kötetecskét a könyvtárból, nagyon komoly része a volt a fülszövegnek. Amely ebben az esetben nem hazudott. Csak kicsit félrevezetett. De nem tudott mást tenni, mert ez egy olyan regény, hogy az ember zavarba sodródik vele.

Ennek oka, hogy a Játék a havason ha nem is több rétegű, de minden esetre több stílusú regény. Vagy nem is jó szó a stílus, inkább több műfajú regény.
Mindenek előtt elmondom, hogy Forró Pál élvezetesen ír. A szereplők döntő többsége jól formázott, gondolkodás nélkül felismerhető, és a motivációik viszonylag következetesek. Hangsúly a „döntő többsége” és a „viszonylag” szavakon van. Mindjárt mondom, miért. A regény olvastatja magát és a dramaturgiai bakikat az ember kézlegyintéssel intézi el. Forró jól teremt meg szituációkat, hangulatokat, vonatkozzon ez a regény bármely vetületére.

No, nem árulok zsákbamacskát. Úgy kerülgetem itt a kettősséget, mintha magam is Forró Pál lennék! Szóval: miközben Forró Pál határozottan jó író, aközben úgy tűnik, fogalma sincsen, miről is kellene szólnia ennek a könyvnek, és olyan, mint a tavaszi szél, mikor éppen merre sodorja a tartalmat és a cselekményt a szél. Úgy indul, mint sok más, semmi különöset nem akaró polgári zsáner regény: a szépfiúba sokan szerelmesek, és akik szerelemesek, azokba mások szerelemesek, mindenki szerelmes, de mindenki rossz valakibe. Aki nem szerelmes, az karriert épít. Csavaroknak, fordulatoknak, helyzetkomikumoknak nagyon kellemes a táptalaj. Tény, hogy feltűnő: Forró vagy hímsoviniszta vagy nagyon rossz volt a szociológiai mintája: ennyi nyavalygó, ostoba libát egy rakáson biztosan nem produkál az élet. Vagy Forró kora volt sokkal másabb, mint a miénk… Szóval a történet elcsordogálhatna szépen, lassan, mosolyogtatva, buksisimizve, de Forró egyszerre vált egy nagyot és egy izgalmas, jól felépített thrillerben találjuk magunkat: a világtól elvágott menedékház, ahol szép lassan „mindenki vulkánon sétál”, ahogyan a világszép, csillanó fehérségű foggal villantó, testalkatában, erejében Tarzant idéző férfi főszereplő mondja. Mindenki mindenki ellen. Forró úgy kavarja az eseményeket, érzelmeket, hogy sajnos a végén maga is beleszédül, és vét több dramaturgiai képtelenséget is.

Képtelenség 1.: spoiler

Képtelenség 2.: spoiler

Képtelenség 3.: spoiler

Apropó szerelem! Rendben, magamból indulok ki, nagyjából világéletemben különbséget tudtam tenni a puszta testi gerjedelem és a szerelem között, lehet, ufó vagyok (miért is van törülköző a vállamon?). Ami itt zajlik, az permanens összekeverése a dolgoknak. Akinek van valami pillanatnyi átalakulás az alsónadrágjában, bugyijában, az egyből szerelmesnek képzeli magát. Amikor csak simán dughatnékja van. Vagy Forró torzítja el a saját korát, vagy én nem ismerem azt, vagy marha naiv vagyok.

Szóval, ez a formabeli határozatlanság tönkre teszi ezt az egyébként nagyon ügyes, nagyon élvezetes regényt. Amikor beleélem magam, hogy könnyed polgári baromkodás, akkor thriller lesz, nagyon jó thriller, és amikor beleélem magamat, hogy thriller, akkor visszatérünk a könnyed, hepiendes polgári miliőbe, magunk mögött hagyva a szereplők egyfelől nagyon reális, hihető, másfelől indokolatlan, előzmény nélkül, alaptalan érzelmi ingadozásait.

A furcsa az, hogy ennek ellenére kedvem lett további Forró Pálokat olvasni, és úgy fest, jelent meg annyi regénye újra, hogy erre valamilyen formában lesz alkalmam is.

Minka>!
Forró Pál: Játék a havason

Könnyű, szórakoztató kisregénynek indul, olyannak, amilyent két komoly könyv között olvas az ember kikapcsolódás céljából. A történet hamarosan 180 fokos fordulatot vesz és komolyra fordulnak a dolgok. Színpadra illő jeleneteknek lehetünk tanúi, megtudhatjuk mit művel az emberrel a bezártság, a reménység elvesztése. Összességében tetszett a könyv, Forró Pál istenien megformálta a karaktereket és mindig olyan fordulatokkal lepi meg az olvasót, amire egyáltalán nem számít az ember.

GergelyBerni P>!
Forró Pál: Játék a havason

Az első rész egy kellemes, békebeli bohózat. A regény második fele pedig egy igazán jó lélektani dráma.
A szereplők jól megformáltak, de egyik sem szimpatikus. Ha őszinte akarok lenni, nem sajnáltam volna egyiket se, ha nem menekül meg a menedékházból.


Népszerű idézetek

Gólyanéni>!

…a nők sorsa az, hogy életük legdühösebb perceiben mosolyogni kénytelenek a nyomorult férfiakra.

34. oldal

Gólyanéni>!

Nem szeretek olyan társaságba járni, melynek tagjait nem ismerem.

(első mondat)

Ágnes_Cseszneki>!

Irén is rágyújtott egy cigarettára.
-Erősebb eszközökhöz fogok nyúlni! – morogta.

59. oldal 2-3. mondata

Ágnes_Cseszneki>!

Az ISTÁLLÓ felől énekszó hallatszott. Anna jött, hozta a frissen fejt kecsketejet.

74. oldal utolsó két mondata

Ágnes_Cseszneki>!

Baltát kellene ragadni, és szétvágni mindent, összedönteni a házat, pokolba küldeni a lakóit.
-Átkozott BANDA! – hördült ki belőle.

189. oldal 5. bekezdés

Minka>!

A szerelem nagyon önző, igazságtalan törvényeken épül.

26. oldal

Minka>!

Dörnerék is megkérték, vegyen a számukra vagy másfél kiló csokoládébonbont. Komoly ember ugyan nem él ilyen hitványsággal, de jó lesz szétosztogatni a gyermekek meg a lányok között, akik szeretik az efféléket.

52. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Charles Martin: Hegyek között
Wm. Paul Young: A viskó
Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!
Szabó Magda: Disznótor
Fekete István: Hajnal Badányban
Csóti Lili: Hetedvérig
Balázs Ágnes: Lufi és a hóba rajzolt szív
Fekete István: Téli berek
Leiner Laura: Mindig karácsony
Palotai Boris: Julika és az ötödik osztály