Teljes ​napfogyatkozás Magyarországon 1 csillagozás

Tegyük még idejében feketelistára a megfigyelésre alkalmatlan fénycsökkentőket: bármilyen negatív vagy pozitív, hívatlan vagy előhívott film, bármilyen márkájú napszemüveg, floppy lemez, bármilyen csomagoló fólia, bármennyire bekormozott üveg stb.

Ezek az eszközök nem nyújtanak védelmet a Nap láthatatlan káros sugarai ellen. Olyan, akár egész életünkre kiható „élményt" szerezhetünk vele szemünk ideghártyájának, mint amilyenben azok sejtjeinek volt része, akik a reaktorrobbanáskor Csernobil környékén tartózkodtak

77-78. oldal

Fél egyet üt az óránk. Érezzük, hogy a Nap haldoklik. Háromnegyede a betolakodó mögött van, ezt a részét már csak a Hold túlsó oldaláról láthatók. A mennybéli festő újabb tónusokakkal kísérletezik. De ezek szomorúbbak. Szürkébe hajlanak. 157 éve várakozunk. Az árnyéktű ejtette folt most lépi át a francia-német határt. Határozottan felénk tart. S ebből sejthetünk is valamit. A nyugati látóhatáron ugyanis egyre sötétebb az égbolt. Nem vihar közeledik.
A Napból egyre keskenyeb, ám mégis vakító fényű sarló csüng az égen. Mintha ez a lebiggyesztett izzó ajak elhaló hangon segítségért rimánkodna. Sajnálkozunk? Nem. Immár teljes szívünkből kívánjuk a Nap halálát.

79. oldal

Egy óra körül jár az idő. Talán éppen koccintunk egyet a fény újbóli eljövetelére, netán izgatottan egyeztetjük élményeinket. Közben lassan elpárolog az ólomszürke, majd a narancsos, esetleg zöldes fény is a tájról. Előkerülnek a szendvicsek, vagy megterítünk az ebédhez, készül még néhány fénykép, videós körpanoráma.
Elmúlt kettő. Még jó tíz perc, és a holdkorong fekete görbülete kilép a Nap Bal oldalán. Visszatértünk a régi kerékvágásba. Remélhetőleg tűz a nap. Verőfényes nyári délután.
De lelkünkben mégsem olyan ez a világ, mint három órája volt…

87. oldal