Aki ​nincs 8 csillagozás

Forgách András: Aki nincs

Öt ​könyvből áll Forgách András „regénye”, minden könyv 99 történetet (?), elbeszélést (?), darabot tartalmaz, kivéve az utolsót, abban 100 ilyen található. Persze nem regényről van szó, és természetesen nem történetekről, elbeszélésekről, hanem Chan Chu mester tanításait és róla szóló, a tanításait exemplifikáló szövegekről.
Chan Chu zen mester (az irodalom valóban ismer ilyen nevű zen tanítót), ám annak is rendhagyó. A gyanútlan, a zenben nemigen járatos olvasó is hamar rájöhet, hogy Forgách András szövegei nem igazán zen történetek, bár nem egy közülük a megszólalásig hasonlít „igazi” zen példázatokhoz, annál is inkább, mivel „igazi” zen könyvekből vétetett. Csakhogy mindben felfedezhető kicsinyke, épp csak a lényeget érintő módosítás. Igen sok szöveg azonban egyáltalán nem zen-szerű, hanem hagyományos novellákhoz hasonlatos. Ezek a tel Avivban, varsóban, a budai Clark Ádám téren játszódó darabok azonban mégsem igazi novellák. Felkínálkozó lengyel rendezőnőről, liftben… (tovább)

>!
Magvető, Budapest, 1999
406 oldal · ISBN: 963142166x

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

olvasóbarát>!
Forgách András: Aki nincs

Szokatlanul érdekes kötet, 496 bekezdés, amelyek közül vannak egymondatosak és novellányiak is. Öt könyvben követhetjük Chan Chu mester, a híres bölcs tanításait és életének eseményeit, megvilágosodásit, amelyek több ponton találkoznak a szerző életének eseményeivel, sőt egyszer konkrétan le is lepleződik az egyezés. A Chan Chu mestere címet viselő novellasorozat nagyon érdekes történeteket mesél el, ezeket szerettem legjobban. Az egy-két mondatos bölcsességek néha ellentmondásosak, nem igazán komolyan vehetők, a kötet nem olvasható un. füveskönyvként, és nem olvasható folyamatosan, de szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány. A három első könyv érdekesebb, az utolsó kettő már egy kicsit sok, a hangulat is megváltozik, már nem tudta úgy fenntartani az érdeklődésemet.

enigmapanda>!
Forgách András: Aki nincs

amit az ember tíz évig tanul, az húsz év mire elfelejti. ezt nem forgách mondta. az életben semmi sem fekete fehér, még az sem, hogy semmi sem fekete fehér, hiszen ez is fekete fehér; igen, ehhez hasonló semmikkel és mindenekkel, vagy ahogy itt az egyik hozzászóló írja, csomó szóval, és közhelyekkel van telepakolva ez a könyv. az a baj, hogy tetszik, nem tetszik, ez az élet; egy csomó szó és közhely. ráadásul majdnem mindennek az ellenkezője is igaz, ez is igaz. ha valamire jó forgách könyve, erre biztosan, ezt nem titkolja az olvasó elől.
ettől függetlenül szerintem a legtöbben félreértelmezik; ez alapvetően egy paródia, többször is kikacsint az olvasóra, és igazából azon kívül hogy néha hülyét csinál belőle, túl sok köze nincs a zenhez, nagy baromság úgy olvasni. egyáltalán komolyan venni. ez a könyv arra való, hogy lefekvés előtt kinyisd valahol, elolvass kettőt, és becsukd. sorrendben se szabad olvasni, főleg azért, mert a végére már nagyon kemény, és nagyon tömör, és bizony a legkitartóbb olvasót is kikezdő történetek vannak, jobb csak úgy véletlenül belelapozni. én elhiszem hogy ez elvileg regény, de annak tényleg ebben a formában olvashatatlan, viszont a különálló novellák némelyike elképesztően jó. tele van írói trükkel, nyelvtani-szerkezeti bűvészkedéssel, sokszor túllőve ezekkel a célon, ez tény. viszont rengeteg anekdotája van, amit egyszer olvasva is megjegyez az ember, és még több, amiken kacagni lehet, és jópár, amelyiken meg összeszorulni. szóval tartalmas, gazdag könyv , csak nem szabad hinni neki, és teret kell hagyni a 'történetek' között. egyébként a szintén előttem hozzászóló másik párhuzama is jogos; valóban a legjobb pillanatokban ancsel évára hasonlít, csak amíg ez, ha jól értettem nála negatívum, nálam a legnagyobb dicséret helye. az első könyv (az első három könyv nagyon jó, az utolsó kettő már kevésbé) fent van neten (http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kt_029.html), érdemes vele próbát tenni, annál is inkább, mert mára már ez a könyv, könyv formában majdnem megszerezhetetlen.


Népszerű idézetek

olvasóbarát>!

Harmadik könyv
71.
DILEMMA
Őszinte és szívem mélyéről fakadó megbánást mutattam. Ezzel őt talán még kiengesztelhetem. De vajon elég őszinte volt a megbánásom ahhoz, hogy kiengeszteljen engem?

164. oldal

olvasóbarát>!

55.
A példázatról II.
(apokrif)

– Miért rejtőzködsz, Chan Chu, és miért beszélsz folyton példázatokban?
– Azért mondok példázatokat, hogy ne kelljen rejtőzködnöm. A példázat kimond és leleplez, de azáltal, hogy leleplez, elrejt, mert a leleplezések is példázatok.

30. oldal

olvasóbarát>!

Ötödik könyv
9.
TÚL SOKÁIG
– Túl sokáig írod a könyvedet – mondta valaki Chan Chunak.
-Nem én írom a könyvemet, hanem a könyvem ír engem – felelte Chan Chu – , és ebbe sajnos nincs beleszólásom.
-Ugyanis – tette később hozzá – a könyvem épp oly következetlen, bizonytalan, nagyravágyó, feledékeny, alamuszi, homályos ösztöneire hallgató, a kimondhatatlan dolgok kimondásával bíbelődő, élhetetlen alak, mint én vagyok.

255. oldal

3 hozzászólás
olvasóbarát>!

Második könyv
11.
A finom remegés
(apokrif)
A finom remegés, ami újra meg újra elővesz írás közben, és azt suttogja a fülembe, hogy abbahagyni, abbahagyni.

57. oldal

olvasóbarát>!

Második könyv
33.
HEROIZMUS
Egy mondat miatt – amit olvastunk valahol, és amit nem is tudunk már pontosan idézni – összetéveszteni az életünket egy regénnyel és tönkretenni.

136. oldal

olvasóbarát>!

Második könyv
57.
CHANM CHU MESTERE VI.

Akkor történt, amikor budai lakásuk sötét előszobájában az egyetemre készülő gimnazista először hallotta meg a forradalmár ajkáról a nagy kínai bölcs nevét. Nem is a név volt a fontos, hanem a félhomály. Az előszobában félhomály, a szülőknél, a nagyszobában viszont: világosság: minden létező lámpa égett, beleértve a sarokban a falra csavarozott petróleumlámpa-utánzatokat, […]
A forradalmár ironikus volt, fölényes, könnyed, magabiztos, behízelgő, szülők hisztérikusak, csapongók, bizonytalanok és számonkérők.

75. oldal

annabel_lee>!

Második könyv
31.
A VILÁG DOLGAI
(apokrif)
Mint a madárraj, amely kiválik az égbolton szálló nagyobb csoportból, zuhanni kezd és a kopár ágak közt hirtelen láthatatlanná válva, majd ismét fölrebbenve beleég az ég fakó hátterébe – tanuld meg csak ennyi ideig pihentetni pillantásodat a világ dolgain, csapj le, oldódj föl, rebbenj tovább.

60. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Csukás István: Sün Balázs
Kiss Ottó: Csillagszedő Márió
Fésűs Éva: Az ezüst hegedű
Csukás István: Pom Pom meséi – Szegény Gombóc Artúr
Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme
Marék Veronika: Kippkopp a fűben
Bleeding Bride: A téboly kertje
A. O. Esther: Megbocsátás
Marék Veronika: Boribon és a hét lufi
Lakatos Levente: Megrepedt álarc