Isten ​ostorai (A Hadak Útja 1.) (Torda-trilógia 1.) 45 csillagozás

Fonyódi Tibor: Isten ostorai Fonyódi Tibor: Isten ostorai Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Róma ​alapításának 1127. évében az egykori világbirodalom két részre szakadva próbálja útját állni a határait ostromló barbár népeknek. Balambér hun nagykirály Theodosius kelet-, és Gratianus nyugatrómai császár viszályát kihasználva egyre nyugatabbra tolja a Hun Birodalom határait. Miközben seregei a Duna–Tisza közén megvetve lábukat Pannónia végső meghódítására készülnek, messze, a Volga partján Tas, a magos tudók tanítványa hozzásegít egy kovácsot szerelme beteljesüléséhez… de segítségének ára van: magának kéri a kovács majdan megszülető hetedik gyermekét. Évek telnek, a jóslat beteljesedik és a kis Torda Tas kíséretében napnyugatra vándorol, letelepszik Erdélyben, ahol mestere felkészíti az eljövendő hun uralkodók szolgálatára. Torda fokozatosan ébred öntudatra. Mikor fiatalemberként a Pilisbe teszi a székhelyét, már tudni véli, hogy ő nem csupán egy újabb hun sámán a sok közül. Ő sokkal több annál…

Fonyódi Tibor több kiadást megért és nagy népszerűségnek örvendő… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2002

>!
Gold Book, Debrecen, 2021
500 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634266044
>!
Gold Book, Debrecen, 2014
384 oldal · ISBN: 9789634263319
>!
Gold Book, Debrecen, 2011
380 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634261926

1 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 8

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 39

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

ftamas>!
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Amikor elkezdtem, lenyűgözött a könyv. Magát a kort nem ismerem és szinte faltam az információkat, aztán szépen lassan lelaposodott minden. A kor és a történelmi tények vittek némi színt a könyvbe, de a hozzátartozó események nem voltak kifejtve. Néha olyan wikipédiás volt.. Torda a főszereplő, így azt hogy, kinek mennyire tetszik, az is eldöntheti, hogy Torda neki mennyire szimpatikus. Nekem nem volt az. A történetet kidolgozatlannak éreztem és a narráció is felszabdalta a könyvet. Egyszer azért elment.
A táltos meg beillene jedinek: „Ti nem ezeket a hunokat keresitek”

Habók P>!
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Először a negyedik kötet került a kezembe, az nem igazán tetszett, de adtam még egy esélyt a sorozatnak, és jól tettem. Ez a kötet még nem akart annyira „egyéni” lenni, ez rendes, hagyományos történelmi fantasy – ismereteimmel megegyező, nem misztikusabb, mint a legtöbb táltos-regény, és bár rengeteg háborúról is ír, nem tocsog a vérben és erőszakban. Igazi „meglepetés” csak Csaba királyfi volt – ámbár miért is ne lehetett volna így? Jó volt olvasni (és tetszett az a néhány utalás A láthatatlan emberre – újra is kellene már olvasni…)

6 hozzászólás
Manawydan>!
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Nagyon tetszett ez a könyv. Annak ellenére, hogy a regény a történelmi fikció kategóriában indult, teljes egészében el tudom képzelni, hogy valóban megtörtént. Egyáltalán nem volt zavaró, hogy a főszereplő táltos körül érdekes dolgok történtek. Amennyire el vagyunk távolodva a 21. században a természettől, az istenektől, olyanannyira a 4. és 5. században még vígan értekezhettek őseink a természetfelettivel és előre láthattak bizonyos történéseket.

Azért volt egy-két dolog a regényben, amit hirtelen nem lehetett hova tenni. Az egyik, hogy a kelta szellemlány, Ókőlány, hogyan lett évtizedekkel később Torda táltos nagy szerelme. Amikor bemutatkozik Ókőlány a regényben, inkább az „idegesítő és kotnyeles szomszédlány” alakja jelent meg lelki szemeim előtt. Aztán hirtelen évekkel később Torda kiötli, hogy nagy szerelme és a fekete mágiát sem rest használni, hogy testet adjon Ókőlány szellemének.
A másik, hogy – bár az a ködbe vesző mitológia területére tartozik – Torda tudja Atilla nyughelyét. De nem mondja meg!!! Ugyanígy Atilla halálának körülményeit is lebegteti. Annyi megtudni, hogy „nem Ildikó volt benne a bűnös, mert ő a léleknek sem tudna ártani.” Az is érdekes elgondolás, hogy esetleg a székelyek misztikus királyfija, Csaba egy táltos fia lenne.
Összességében nagyon-nagyon tetszett és nagyon-nagyon várom a folytatást.

Odin94>!
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Abszolút 5 csillag!!
Fonyódi Tibor időtálló regénye egészen újszerű megvilágításba hozza történelmünk korai szakaszát, egy sajátos szerzői perspektívából, amely köré szép mitologikus – néhány fantasy elemmel is bővített – világot épített. A Hadak útja sorozat második kötetét olvastam először (A háború művészete), és rögtön beszippantott ebbe az ősmagyaros kalandos világba. Érdekes, hogy pont mikor a sorozat további részei után vadásztam az antikváriumokba – és szerencsésen sikerült mindet beszereznem –, az Isten ostorai nem volt megtalálható, viszont pont akkor jelent meg új kiadásban.

Nekem egyébként az eredeti (Kalandor Kiadós) borító stílusa jobban tetszik.

anubys P>!
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

A történelmi regény műfaja szerinte nem igazán az enyém, de a szerző személye miatt biztos voltam benne, hogy idővel sort fogok rá keríteni.
Csalódást nem okozott. Könnyen olvasható, gördülékeny volt a stílusa, bármikor egy pillanat alatt visszahelyezkedtem a történetbe. Amikor olvastam, végig lekötött, viszont mikor letettem, nem hívogatott ismét, nem volt hiányérzetem, mikor szünetet tartottam; és végül igazán mély nyomot sem hagyott bennem. A folytatásokra is sort fogok idővel keríteni, de szerintem majd csak hosszabb szünetet követően.

rheinfuss>!
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Régóta terveztem már, hogy elolvasom Fonyódi Tibor történelmi fantasy kalandregényét (nem semmi műfaji egyveleg), és végül egy kihívásnak köszönhetően kerítettem rá sort. Nagyon szerettem/szeretem a sci-fi történeteit, és az azokban tapasztalható nagy mesélőkedv ebben a regényben is visszaköszön.
A történet Torda táltos élettörténetét regéli el, aki a Hun Birodalom Tudójaként alapvetően befolyásolja az állam történelmét, sőt alakítója lesz annak, illetve Attila uralkodásának.
A klasszikus kalandregény formai eszközeit ötvözi a fantasy elemeivel, és alapvetően a romantikus történelemfelfogás vezérli az író tollát, de mindezt olyan egységesen képes ábrázolni, hogy egyáltalán nem vagy csak nehezen fejthető vissza, hol végződik a valóság és hol kezdődik a fantázia által alkotott világ. Így aztán teljesen mindegy, hogy ki mit is gondol a hunok vagy a magyarok történelméről, azok eredetéről vagy kapcsolatáról, könnyen bele tud helyezkedni a lendületes, szórakoztató történetbe.
Rengeteg információ hangzik el, így külön elismerés az írónak az elvégezett hatalmas háttérmunka miatt, mely elengedhetetlen volt e történet elmeséléséhez.

Noro >!
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Attila és az V. századi hun birodalom története egy igazi táltos szemszögéből. Érdekes kettősség, hogy míg a jól ismert legendáknak – Isten kardja, csodaszarvas, stb. – hihető magyarázatát adja (ebben Graves Aranygyapjújára vagy Cornwell Excaliburjára emlékeztet), maga a főhős vitathatatlanul fantasy karakter, aki szükség esetén vihart idéz vagy közli a római légiósokkal, hogy „ti nem ezeket a hunokat keresitek”. A regény első fele valójában a fiatal táltos képzésére és életére összpontosít, aki afféle hun Merlinként jelenik meg. Csak később helyeződik a hangsúly az ismert történelmi eseményekre.
Egy problémát meg kell említenem: amikor objektíven beszél a hadi-politikai történésekről, a szerző nagyon modernül fogalmaz.

Praetorianus P>!
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Fonyódi nem tud rosszul írni, legyen szó bármilyen stílusról. Ez a fantasy/mese/monda keverék az első és eddig egyetlen ilyen könyvem tőle, és van olyan jó, mint az űroperái. Egy nagyon élvezetes történelemóra, bár (és ezért a fél csillag levonás) nem érzem teljesen kiegyensúlyozottnak. Talán még önmaga sem tudta, mit is akar kihozni az egészből, de történelmi regényként aposztrofálni a valós események történelemkönyv szagú, lényegében kivonatolt összefoglalása miatt nem merném. Persze, itt voltak a történelmi tények (legalábbis ahogy tudjuk), de ezek inkább csak a díszletet biztosították a főszereplő életének végigkövetéséhez. Mert igen, itt nem Attila a főhős, hanem egy táltos, aki a maga képességeivel mintha valamiféle fantasyból ruccant volna át a Tiszia mellé. Torda életét követhetjük végig a születésétől egészen idős koráig spoiler. Elég ellentmondásos személyiség, aki simán elsüllyeszt egy hajóhadat, orránál fogva vezet uralkodókat, királya feleségével hál spoiler, és pápákkal spoiler cimborál.
Néha furcsa, néha kicsit kevéske, néhol katyvasznak tűnik, de a végeredmény egy mindenképpen egyedi történet, amit Fonyódin kívül kevés magyar író tudott volna így elénk tenni.

Vörcs>!
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Ez az egyik kedvenc könyvem. Alig bírtam letenni! Utána pedig vártam a folytatást! :)

Lyanna P>!
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Egyszerűen képtelen voltam letenni faltam minden betűjét. Mindig is érdekelt a miszticizmus. Torda a táltos figurája rendkívül magával ragadó, érdekes személyiség. Magába foglalja azokat a rendkívüli erőket amelyek mozgatják, irányítják cselekedeteit, gondolatait. Számomra a szellemi világ és az ember kapcsolata abban a különleges állapotban nagyon valóságos és átélhető. A gondolatrezgések amikor a távolság teljesen elenyésző egy egy kapcsolatban. Minden amit Fonyódi Tibor írt igen magas spirituális tudásról tesz tanúbizonyságot.
A könyv vége nem tetszett mert ott személyes döntést hozott Torda és nem értettem, hogy a magasabb rendű akaratával szemben vagy felülírva cselekszik? Úgy gondolom kevés volt benne az alázat.
Egy kérdésre vártam volna még választ és ígérte, hogy később válaszol de nem kaptam rá választ.
Ha valaki gonosz erőket mozgat meg annak érdekében, hogy egy táltost baj érjen. Milyen sikereket érhet el? Tud róla a Táltos és vissza tudja-e tolni az ellenségére a rosszat?
Szóval számomra ez nyitott maradt.


Népszerű idézetek

Cheril>!

Nem az a nagy tett, amit előtted még nem tett meg senki, hanem az, amit mindenki utánad akar csinálni.

Cheril>!

Mert aki egy királyt elárult, az bármikor elárul egy másikat is. Árulónak lenni nem pusztán egy, a politikai helyzet szülte különleges állapot. Nem. Árulónak lenni elsősorban gondolkodásmód kérdése.

Cheril>!

A férfi sorsa az a nő, akit kiválaszt magának a sok közül.

3 hozzászólás
Cheril>!

Túl sok lett a kérdés. Ahol túl sok a kérdés, ott az esetek többségében csak egyetlen igazi kérdés létezik. Ez a tapasztalat.

Tom_mester>!

– Nyergeltesd a legjobb embereket! Átcsaptok a Dunán, aki utatokba áll azt levágjátok, de Sztrabón és Vergilius nélkül haza ne gyertek!
– Ha elhozom a fejüket mézben, az is jó, vagy inkább élve kellenek, uram?

185. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sztrabón
Cheril>!

Ha kínoz az éhség és olyan gyümölcsre lelsz, amit nem ismersz, akkor legelébb dörzsöld be vele a csuklódat, ahol legvékonyabb a bőr. Várj, amíg tenyérnyit odébb nem vándorolnak az árnyékok, aztán ha nem történik semmi különös, nem tapasztalsz elváltozást vagy csípős érzést, akkor dörzsöld be az alsóajkad. Megint várj ugyanannyit, mint az előbb. Ha most sem tapasztalsz semmi különöset, akkor megízlelheted a bogyót.

Cheril>!

– Hajnalban törtek ránk a gyors lovaikkal. Olyan kurjongatást csaptak, majd' megsüketültünk. A nyilainkkal mondtunk nekik istenhozzádot, erre hanyatt-homlok menekülni kezdtek, mi meg utánuk vágtattunk, gondoltuk, könnyen lekaszaboljuk ezt a gyáva népséget. Aztán lássatok csodát, hirtelen visszafordultak a nyeregben és olyan nyílzáport zúdítottak ránk, amitől elsötétült az égbolt. Megtizedelték a sorainkat. Mire észbe kaptunk, már rajtunk is voltak. Nem kardot és lándzsát használtak, hanem valamilyen hosszú nyelű fejszét, azzal aprítottak minket. Szörnyű volt… – mesélte a katona.
A körülöttünk állók komor arccal bólogatva hallgatták a történetet.
– Micsoda barbár népség – csóváltam a fejemet. – Fejszével harcolnak, mint az alcmannok?!
– Fokosnak hívják – szólt közbe Tas.

Praetorianus P>!

Nem a láb, nem a szem, nem a kéz hiánya teszi nyomorékká az embert […], hanem ami idebent lakozik.

273. oldal (Gold Book, 2011)

Praetorianus P>!

Bárhogy fusson az ember, van, ami elől nem menekülhet…

290. oldal (Gold Book, 2011)

Praetorianus P>!

Szeress tisztán, és nem éltél hiába.

329. oldal (Gold Book, 2011)


A sorozat következő kötete

A Hadak Útja sorozat · Összehasonlítás
Torda-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Acsai Roland: Regény a csodaszarvasról
William Napier: A farkaskölyök
Szigeti Kovács Viktor: A táltos
Böszörményi Gyula: Gergő és a táltosviadal
Basa Katalin: A névtelen királynő
Szélesi Sándor: A lelkek birodalma
On Sai: A két herceg
Szép Zsolt: Kárpát Walzer
Fróna Zsófia: Démonok közt
A. O. Esther: Megbocsátás