Isten ​ostorai (A Hadak Útja 1.) 36 csillagozás

Fonyódi Tibor: Isten ostorai Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Isten ​ostorai című regényében a szerző Torda táltos és védence, Attila, a hunok legnagyobb uralkodójának életét meséli el. A táltos hangján megszólalva elkalauzolja olvasóit a hun királyok Volga-parti udvarába, majd Erdélybe, ahol egy titokzatos táltosmester megkezdi a kis Torda felkészítését. A megszerzett képességek birtokában a tizenhét esztendős Torda napnyugatra utazik, és letelepszik a Pilisben, ott készül az akkor még gyermek Attila szolgálatára… Évekkel később Torda már Attila árnyékában élve szövi a történelem szálait; a történet középpontjában annak a legendás kardnak a sorsa áll, amit a világhódító hun király alakjához köt a hagyomány… Torda elbeszélésének hátterében felvillan a hanyatló Nyugatrómai Birodalom története, megelevenedik Constantinus és Johannes császárok – Bizánc és Ravenna – harca a birodalom egyesítéséért, találkozhatunk egy nagy formátumú reálpolitikussal és hadvezérrel, az Attilát Catalaunumnál megállító Aetius Flaviusszal, megismerkedünk a híres… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2002

>!
Gold Book, Debrecen, 2014
384 oldal · ISBN: 9789634263319
>!
Gold Book, Debrecen, 2011
380 oldal · ISBN: 9789634261926
>!
Kalandor, Budapest, 2002
404 oldal · ISBN: 9632023242 · Illusztrálta: Ábrai Barnabás, Temesi Péter

Enciklopédia 2


Kedvencelte 6

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 30

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
ftamas
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Amikor elkezdtem, lenyűgözött a könyv. Magát a kort nem ismerem és szinte faltam az információkat, aztán szépen lassan lelaposodott minden. A kor és a történelmi tények vittek némi színt a könyvbe, de a hozzátartozó események nem voltak kifejtve. Néha olyan wikipédiás volt.. Torda a főszereplő, így azt hogy, kinek mennyire tetszik, az is eldöntheti, hogy Torda neki mennyire szimpatikus. Nekem nem volt az. A történetet kidolgozatlannak éreztem és a narráció is felszabdalta a könyvet. Egyszer azért elment.
A táltos meg beillene jedinek: „Ti nem ezeket a hunokat keresitek”

>!
Manawydan
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Nagyon tetszett ez a könyv. Annak ellenére, hogy a regény a történelmi fikció kategóriában indult, teljes egészében el tudom képzelni, hogy valóban megtörtént. Egyáltalán nem volt zavaró, hogy a főszereplő táltos körül érdekes dolgok történtek. Amennyire el vagyunk távolodva a 21. században a természettől, az istenektől, olyanannyira a 4. és 5. században még vígan értekezhettek őseink a természetfelettivel és előre láthattak bizonyos történéseket.

Azért volt egy-két dolog a regényben, amit hirtelen nem lehetett hova tenni. Az egyik, hogy a kelta szellemlány, Ókőlány, hogyan lett évtizedekkel később Torda táltos nagy szerelme. Amikor bemutatkozik Ókőlány a regényben, inkább az „idegesítő és kotnyeles szomszédlány” alakja jelent meg lelki szemeim előtt. Aztán hirtelen évekkel később Torda kiötli, hogy nagy szerelme és a fekete mágiát sem rest használni, hogy testet adjon Ókőlány szellemének.
A másik, hogy – bár az a ködbe vesző mitológia területére tartozik – Torda tudja Atilla nyughelyét. De nem mondja meg!!! Ugyanígy Atilla halálának körülményeit is lebegteti. Annyi megtudni, hogy „nem Ildikó volt benne a bűnös, mert ő a léleknek sem tudna ártani.” Az is érdekes elgondolás, hogy esetleg a székelyek misztikus királyfija, Csaba egy táltos fia lenne.
Összességében nagyon-nagyon tetszett és nagyon-nagyon várom a folytatást.

>!
rheinfuss
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Régóta terveztem már, hogy elolvasom Fonyódi Tibor történelmi fantasy kalandregényét (nem semmi műfaji egyveleg), és végül egy kihívásnak köszönhetően kerítettem rá sort. Nagyon szerettem/szeretem a sci-fi történeteit, és az azokban tapasztalható nagy mesélőkedv ebben a regényben is visszaköszön.
A történet Torda táltos élettörténetét regéli el, aki a Hun Birodalom Tudójaként alapvetően befolyásolja az állam történelmét, sőt alakítója lesz annak, illetve Attila uralkodásának.
A klasszikus kalandregény formai eszközeit ötvözi a fantasy elemeivel, és alapvetően a romantikus történelemfelfogás vezérli az író tollát, de mindezt olyan egységesen képes ábrázolni, hogy egyáltalán nem vagy csak nehezen fejthető vissza, hol végződik a valóság és hol kezdődik a fantázia által alkotott világ. Így aztán teljesen mindegy, hogy ki mit is gondol a hunok vagy a magyarok történelméről, azok eredetéről vagy kapcsolatáról, könnyen bele tud helyezkedni a lendületes, szórakoztató történetbe.
Rengeteg információ hangzik el, így külön elismerés az írónak az elvégezett hatalmas háttérmunka miatt, mely elengedhetetlen volt e történet elmeséléséhez.

>!
Noro MP
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Attila és az V. századi hun birodalom története egy igazi táltos szemszögéből. Érdekes kettősség, hogy míg a jól ismert legendáknak – Isten kardja, csodaszarvas, stb. – hihető magyarázatát adja (ebben Graves Aranygyapjújára vagy Cornwell Excaliburjára emlékeztet), maga a főhős vitathatatlanul fantasy karakter, aki szükség esetén vihart idéz vagy közli a római légiósokkal, hogy „ti nem ezeket a hunokat keresitek”. A regény első fele valójában a fiatal táltos képzésére és életére összpontosít, aki afféle hun Merlinként jelenik meg. Csak később helyeződik a hangsúly az ismert történelmi eseményekre.
Egy problémát meg kell említenem: amikor objektíven beszél a hadi-politikai történésekről, a szerző nagyon modernül fogalmaz.

>!
Vörcs
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Ez az egyik kedvenc könyvem. Alig bírtam letenni! Utána pedig vártam a folytatást! :)

>!
Lyanna
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Egyszerűen képtelen voltam letenni faltam minden betűjét. Mindig is érdekelt a miszticizmus. Torda a táltos figurája rendkívül magával ragadó, érdekes személyiség. Magába foglalja azokat a rendkívüli erőket amelyek mozgatják, irányítják cselekedeteit, gondolatait. Számomra a szellemi világ és az ember kapcsolata abban a különleges állapotban nagyon valóságos és átélhető. A gondolatrezgések amikor a távolság teljesen elenyésző egy egy kapcsolatban. Minden amit Fonyódi Tibor írt igen magas spirituális tudásról tesz tanúbizonyságot.
A könyv vége nem tetszett mert ott személyes döntést hozott Torda és nem értettem, hogy a magasabb rendű akaratával szemben vagy felülírva cselekszik? Úgy gondolom kevés volt benne az alázat.
Egy kérdésre vártam volna még választ és ígérte, hogy később válaszol de nem kaptam rá választ.
Ha valaki gonosz erőket mozgat meg annak érdekében, hogy egy táltost baj érjen. Milyen sikereket érhet el? Tud róla a Táltos és vissza tudja-e tolni az ellenségére a rosszat?
Szóval számomra ez nyitott maradt.

>!
Margarita
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Újraolvastam, hogy a nemrég megjelent folytatás (http://moly.hu/konyvek/fonyodi-tibor-naptol-vagyok-holdtol-vagyok) előtt felfrissítsem az emlékezetemet. A szerző egy cseppet átdolgozta ezt a kiadást, új kiadót talált.
Zavarba ejtő könyv. Történelmi regénynek szeretném hinni a szívemmel, de fantasyként vagyok képes olvasni az eszemmel.
Fordulatos kísérlet a hun-magyar mitológia megteremtésére. Vagy újrateremtésére.
Tetszett.

>!
Sünike
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Örülök, hogy kiszúrtam ezt a könyvet a bookline-on. Nagyon tetszett.
Zavart ugyan néha, hogy némelyik utalást, jövendölést nem tudtam értelmezni – ezért is adtam csak 4 csillagot a könyvnek. (Bár ha jól belegondolok, mit várhatok egy olyan regénytől, amely egy táltosról szól?)
Én sosem voltam a célozgatások híve, jobban szeretem az egyenes beszédet, a tényszerű kijelentéseket. Ez a sok misztikum nem egészen az én világom, de a második részben állítólag már nem lesz ennyi természetfölötti, titokzatos dolog.
Már alig várom, hogy mikor jelenik meg. Sajnos a harmadik csak jövőre jön.

Ha valaki tud még a magyar történelemről szóló jó regényt (Benkő László remek könyvein kívül), kérem, dobjon nekem egy e-mailt.

5 hozzászólás
>!
nuvamba
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Rendkívül élveztem a történelem lehetséges verzióját. Még akarok ilyeneket!

>!
M_Martin
Fonyódi Tibor: Isten ostorai

Általános iskola 1. osztályba kaptuk karácsonyra, a képek szépek benne és a történet is jó.


Népszerű idézetek

>!
Cheril

Mert aki egy királyt elárult, az bármikor elárul egy másikat is. Árulónak lenni nem pusztán egy, a politikai helyzet szülte különleges állapot. Nem. Árulónak lenni elsősorban gondolkodásmód kérdése.

>!
Cheril

Nem az a nagy tett, amit előtted még nem tett meg senki, hanem az, amit mindenki utánad akar csinálni.

>!
Cheril 

A férfi sorsa az a nő, akit kiválaszt magának a sok közül.

3 hozzászólás
>!
Cheril

Túl sok lett a kérdés. Ahol túl sok a kérdés, ott az esetek többségében csak egyetlen igazi kérdés létezik. Ez a tapasztalat.

>!
Tom_mester

– Nyergeltesd a legjobb embereket! Átcsaptok a Dunán, aki utatokba áll azt levágjátok, de Sztrabón és Vergilius nélkül haza ne gyertek!
– Ha elhozom a fejüket mézben, az is jó, vagy inkább élve kellenek, uram?

185. oldal

>!
Cheril 

Ha kínoz az éhség és olyan gyümölcsre lelsz, amit nem ismersz, akkor legelébb dörzsöld be vele a csuklódat, ahol legvékonyabb a bőr. Várj, amíg tenyérnyit odébb nem vándorolnak az árnyékok, aztán ha nem történik semmi különös, nem tapasztalsz elváltozást vagy csípős érzést, akkor dörzsöld be az alsóajkad. Megint várj ugyanannyit, mint az előbb. Ha most sem tapasztalsz semmi különöset, akkor megízlelheted a bogyót.

>!
Cheril

– Hajnalban törtek ránk a gyors lovaikkal. Olyan kurjongatást csaptak, majd' megsüketültünk. A nyilainkkal mondtunk nekik istenhozzádot, erre hanyatt-homlok menekülni kezdtek, mi meg utánuk vágtattunk, gondoltuk, könnyen lekaszaboljuk ezt a gyáva népséget. Aztán lássatok csodát, hirtelen visszafordultak a nyeregben és olyan nyílzáport zúdítottak ránk, amitől elsötétült az égbolt. Megtizedelték a sorainkat. Mire észbe kaptunk, már rajtunk is voltak. Nem kardot és lándzsát használtak, hanem valamilyen hosszú nyelű fejszét, azzal aprítottak minket. Szörnyű volt… – mesélte a katona.
A körülöttünk állók komor arccal bólogatva hallgatták a történetet.
– Micsoda barbár népség – csóváltam a fejemet. – Fejszével harcolnak, mint az alcmannok?!
– Fokosnak hívják – szólt közbe Tas.

>!
Cheril 

Időtlen-idők óta „Istenszékének" nevezték ezt a helyet, s való igaz, amikor először láttam engem is egy hatalmas kőtrónusra emlékeztetett a mélység fölé kiugró, jellegzetes formájú szikla. Gyermeki ésszel csak az Istent hiányoltam belőle… Ha itt van a trónusa, akkor itt van maga a hunok istene is, mert miféle Isten az olyan, aki elkóricál a helyéről? – gondoltam az első találkozáskor a csupasz szikla láttán. Kételyeimet megosztottam Tassal, aki türelmesen kioktatott. Azt mondta, az Egek Urára nem lehet azt mondani, hogy itt van, meg ott van. Nem! „Tanuld meg, fiú, az Isten mindenütt ott van, fűben-fában, emberben, állatban egyaránt. Még anyád mosolyában is Ő mosolyog rád".

>!
Cheril

Tizennyolc éves korára teljesen kialakult az a személyisége, amit később megismert és rettegett a nyugati világ. Leginkább az elfojtott indulatok jellemezték. Ha szólt, akkor is keveset és halkan beszélt, de ha mondott valamit, annak meg lehetett mérni a súlyát. Attilát leginkább az apámhoz lehetett hasonlítani. Mint mondottam, az se beszélt sokat és ritkán emelte a hangját, s ha valami miatt megharagudott, inkább szétkalapált egy vasat, azon vezette le a feszültséget. Attila később Európán vezette le a feszültségét: ha feldühítették, akkor elkalapált valami népet…

>!
Cheril

Különös hely ez, varázsa van ennek a földnek. Itt évezredek óta jönnek-mennek a népek, de egyik sem bír megmaradni ezen a földön. Ez a föld mágikus hatást gyakorol az emberre, ez így volt a múltban és így lesz a jövőben is. Azt mondod, nem lehet megváltoztatni a hun hagyományt és nem lehet felülróni a hun szokásjogot? Én viszont azt mondom, hogy ezen a földön ez elengedhetetlenül szükséges, mert ez a vidék alakítja, formálja az embert ugyanúgy, ahogyan az apám megmunkálja a tűzből kiemelt vasat. Pannónia földje képlékennyé teszi az embert, az a nép, amelyik képes a változásra és mindig elmozdul a kisebb ellenállás irányába megmaradhat ezen a tájon, minden más esetben úgy törik meg, mint a túledzett vas.


A sorozat következő kötete

A Hadak Útja sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Szélesi Sándor: Tündérösvény
William Napier: Attila – A farkaskölyök
A. O. Esther: Kristályfény
A. O. Esther: Gombnyomásra 2.
On Sai: Lucy
Dörnyei Kálmán: Kaland nélkül
Helena Silence: Ezüsthíd
Kleinheincz Csilla: Üveghegy
Moskát Anita: Horgonyhely
Zsoldos Péter: Távoli tűz