Kálmán (1208-1241), II. András király másodszülött fia, IV. Béla öccse, Halics királya és egész Szlavónia hercege talán nem a legismertebb tagja az első magyar uralkodó-
dinasztiának, de úgy véljük, érdemes alaposabban megismerni őt. Különösen, mivel egy olyan személyiségről van szó, aki életének különböző epizódjai miatt egyaránt figyelemre méltó a magyar mellett a szlovák, a lengyel, az ukrán, a horvát és a bosnyák történelem iránt érdeklődő közönség számára is. Ebből a sokszínűségből kifolyólag az egyes események értékelése nem mentes az ellentmondásoktól. Éppen ezért kell törekednünk a herceg életének – a rendelkezésre álló források lehetőségeihez mérten – lehető legjobb rekonstruálására, ami által a közös múlt bizonyos részletei is közelebb kerülhetnek a ma emberéhez.
Kálmán (1208-1241) 1 csillagozás
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Font Márta – Barabás Gábor: Kálmán (1208-1241) Halics királya, Szlavónia hercege
A Kronosz Kiadó könyveire 2017-ben figyeltem fel, ekkor akadt kezembe Bene Krisztián fiatal történész könyve, a szabad francia erőkről. (https://moly.hu/konyvek/bene-krisztian-a-szabad-francia-erok-1940-1943)
Emiatt is kíváncsian kezdtem el olvasni Font Mária – Barabás Gábor művét, amelyik egy számomra nem annyira ismert korszakot mutat be. A két szerző különböző témát ismertet, az előbbi a halicsi, utóbbi pedig a szlavóniai időszakról ír.
Sajnos az első 10-20 oldal után az lett a benyomásom (és ez fenn is maradt), hogy ez a könyv nem a tágabb olvasóközönségnek szól, hanem a szűkebb történészi társadalomnak, és egyfajta tanulmányként lett összeállítva. Visszatérő kifejezés benne a “véleményünk szerint” illetve a xyz történész “álláspontja” – ami a hiányos források miatt érthető, de elveszi az amúgy érdekes történet lendületét. Emellett számomra túl sok volt a latin, szláv kifejezés, valamint az építészeti ismertető. Azt persze érhető, hogy közel 800 év távlatából nem egyszerű rekonstruálni egy életutat, de én másra számítottam.
Népszerű idézetek
A Rusz fejedelemségeiben a senioratus (starsinstvo) volt a hivatkozási alap, amelynek a növekvő létszámú dinasztia esetében a felnőtt férfiak is nehezen tudtak érvényt szerezni: számtalanszor előfordult, hogy egy nagybáty és unokaöcs nemhogy azonos korúak voltak, hanem az előbbi volt a fiatalabb. Emiatt a valódi rangidősség betarthatatlan volt.
38. oldal
Font Márta – Barabás Gábor: Kálmán (1208-1241) Halics királya, Szlavónia hercege
Béla 1214. évi koronázása idején ugyan már csak életkorából adódóan sem lépett még fel tevékenyen apja ellen, de az 1222-es Aranybulla kiállításának idején már valóban ellentét feszült a király és örököse között. III. Honorius pápa egy 1222. július 4-én kelt, a magyarországi érsekeknek és püspököknek címzett leveléből pedig arról értesülünk, hogy II. András panasza szerint bizonyos elvetemültek (perversi) Béla korábbi koronázását arra kívánták felhasználni, hogy saját engedetlenségüket igazolva lépjenek fel II. András ellen. A herceg házassága körül 1224-ben kialakult vita miatt aztán Bélának rövid időre el is kellett hagynia az országot, és csak pápai közvetítéssel sikerült kibékülnie apjával.
88. oldal
Font Márta – Barabás Gábor: Kálmán (1208-1241) Halics királya, Szlavónia hercege
Hasonló könyvek címkék alapján
- Vécsey Aurél: Az Árpád-házi királyok ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2. 92% ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát 92% ·
Összehasonlítás - Alekszandr Kamenszkij – Niederhauser Emil: Nagy Katalin – Mária Terézia ·
Összehasonlítás - Sal Endre: Mi, magyarok 85% ·
Összehasonlítás - Sz. Jónás Ilona: A középkor nagy császárai ·
Összehasonlítás - Hahner Péter: Az USA elnökei 94% ·
Összehasonlítás - Bertényi Iván: Nagy Lajos király ·
Összehasonlítás - Hahner Péter: Így élt Washington ·
Összehasonlítás - Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője ·
Összehasonlítás