A második kötet Géza fejedelem uralkodásának, István királlyá választásának, megkeresztelkedésének körülményeit, az államszervezés koncepcióját, az egyházszervezet és a vármegyerendszer kiépítését mutatja be, majd összefoglalja első nagy királyunk művét: a keresztény Magyarország megteremtését.
Államalapítás (970-1038) 16 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyarország története Kossuth
Most olvassa 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
Alapvetően jó.
Néhány dolog, ami nekem érdekes, új volt:
– Kiemelkedett számomra, hogy mennyire fontos szerepe volt annak, hogy az Árpádok törzsi területe Észak Dunántúl és a Dunától északra lévő részek (pl. Nyitra) volt.
Gyakorlatilag ők voltak a legközelebb a Nyugathoz, ami a kalandozások gazdasági hasznában, a külkapcsolatokban és a nyugati kereszténység megismerésében játszott fontos szerepet.
Az is lehet persze, hogy eleve és ezért választották ezt a részt, nem pedig merő véletlenségből. (Vagy azért, hogy a besenyőktől minél messzebb legyenek.)
Szóval, ha nem itt lett volna a szállásterületük, akkor lehet, hogy a magyar orientáció is más irányú lett volna.
– Kicsit meglepett, de teljesen reálisnak és logikusnak tűnik, hogy az államalapítás Géza és István tevékenységével egyáltalán nem lett befejezve, inkább csak félig lett kész, amit az utánuk következő (majd olvasom) némileg zavaros idők is jeleznek.
Ebben az értelemben az utókor egyfelől természetesen eltúlozza István államalapításának teljességét, ugyanakkor a kezdet, az alapítás igényét és munkájának elkezdését senki sem vitathatja.
– Nekem a kereszténységgel, különösen az egyházzal szemben ambivalens érzéseim vannak, így az egyházi hatalom bevezetése az országban számomra leginkább a kommunizmus bevezetésének az időszakát idézte fel.
Hogy pragmatikusan nézve helyeselhető, az valószínűleg igaz (bár párhuzamos univerzumok nélkül ez tökéletesen nem bizonyítható).
De (mégis egyfajta párhuzamos univerzumként) ott van Japán példája, aki a kereszténység nélkül is bejárta a maga útját, amit korántsem lehet könnyedén lebarbározni.
A könyv maga nekem kissé töredezett szerkezetű volt, inkább olyan szótár szerű néha, amiben lehet ide-oda lapozgatni is.
A stílusa jobbára száraz, de azért érthető.
Mindenképpen nyereség volt elolvasnom, úgyhogy folytatom tovább a sorozatot.
Elég alapos, mindenki számára érthető összefoglalása az államalapítás történek. Az általam olvasott könyvek a témában általában István regnálására szoktak szorítkozni, holott a folyamat Géza idején kezdődik. Ennek a korszaknak a bemutatására is komoly hangsúlyt helyezett Font Márta, a korszak egyik legjobb ismerője. A gazdag képanyag, a források és a színvonalas, részletgazdag térképek segítik a szöveg értelmezését és feleslegessé teszik a körülményes atlaszhasználatot.
Nem hiszem, hogy alkalmas vagyok, arra, hogy egy tudományos könyvet értékeljek, annyi azonban biztos, hogy részletesen, magyarázattal és következtetésekkel együtt össze vannak benne szedve az események. Én egy versenyre készültem fel a segítségével, így sokszor nehézséget okozott a lényeg megragadása a sok körítés, hosszan megfogalmazott történelmi összegzés mellett. Ugyanakkor érdekes, bár ehhez közrejátszik az is, hogy a magyar történelemnek ez a szakasza különösen izgalmas, engem pedig érdekel a történelem.
A sorozat és a könyv is nagyon értékes, érdekes. Kár, hogy nem volt ilyen, amikor iskolás voltam!
A közép – és koraújkori magyar és egyetemes történelem vizsgához használtam a könyvet a felkészülés során, és nagyon-nagyon tetszett! Könnyű belőle tanulni, lényegretörő, logikus a felépítése, jó és érthető a nyelvezete. A Magyarország története sorozatból eddig csak az utolsó kötetekhez volt szerencsém, de erősen elgondolkodtam rajta, hogy az egész sorozatot szeretném a könyvtárom polcain tudni.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Csorba Csaba: Árpád örökében 92% ·
Összehasonlítás - Varga Domokos: A mogyeriektől Mohácsig ·
Összehasonlítás - Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301 82% ·
Összehasonlítás - B. Szabó János – Sudár Balázs: Honfoglalás ·
Összehasonlítás - Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában 92% ·
Összehasonlítás - László Gyula: Árpád népe ·
Összehasonlítás - Róna-Tas András: Kis magyar őstörténet ·
Összehasonlítás - Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet ·
Összehasonlítás - B. Szabó János – Somogyi Győző: Elfeledett háborúk – Magyar-bizánci harcok a X-XIII. században ·
Összehasonlítás - Békefi Remig: Orvosok, betegségek és gyógyítás Magyarországon az Árpádok korában ·
Összehasonlítás