Államalapítás ​(970-1038) 14 csillagozás

Font Márta: Államalapítás (970-1038) Font Márta: Államalapítás (970-1038)

A második kötet Géza fejedelem uralkodásának, István királlyá választásának, megkeresztelkedésének körülményeit, az államszervezés koncepcióját, az egyházszervezet és a vármegyerendszer kiépítését mutatja be, majd összefoglalja első nagy királyunk művét: a keresztény Magyarország megteremtését.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyarország története Kossuth

>!
Kossuth, Budapest, 2012
160 oldal · ISBN: 9789630969574
>!
Kossuth / Metropol, Budapest, 2009
104 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630956802

Most olvassa 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Lali P>!
Font Márta: Államalapítás (970-1038)

Alapvetően jó.
Néhány dolog, ami nekem érdekes, új volt:
– Kiemelkedett számomra, hogy mennyire fontos szerepe volt annak, hogy az Árpádok törzsi területe Észak Dunántúl és a Dunától északra lévő részek (pl. Nyitra) volt.
Gyakorlatilag ők voltak a legközelebb a Nyugathoz, ami a kalandozások gazdasági hasznában, a külkapcsolatokban és a nyugati kereszténység megismerésében játszott fontos szerepet.
Az is lehet persze, hogy eleve és ezért választották ezt a részt, nem pedig merő véletlenségből. (Vagy azért, hogy a besenyőktől minél messzebb legyenek.)
Szóval, ha nem itt lett volna a szállásterületük, akkor lehet, hogy a magyar orientáció is más irányú lett volna.
– Kicsit meglepett, de teljesen reálisnak és logikusnak tűnik, hogy az államalapítás Géza és István tevékenységével egyáltalán nem lett befejezve, inkább csak félig lett kész, amit az utánuk következő (majd olvasom) némileg zavaros idők is jeleznek.
Ebben az értelemben az utókor egyfelől természetesen eltúlozza István államalapításának teljességét, ugyanakkor a kezdet, az alapítás igényét és munkájának elkezdését senki sem vitathatja.
– Nekem a kereszténységgel, különösen az egyházzal szemben ambivalens érzéseim vannak, így az egyházi hatalom bevezetése az országban számomra leginkább a kommunizmus bevezetésének az időszakát idézte fel.
Hogy pragmatikusan nézve helyeselhető, az valószínűleg igaz (bár párhuzamos univerzumok nélkül ez tökéletesen nem bizonyítható).
De (mégis egyfajta párhuzamos univerzumként) ott van Japán példája, aki a kereszténység nélkül is bejárta a maga útját, amit korántsem lehet könnyedén lebarbározni.

A könyv maga nekem kissé töredezett szerkezetű volt, inkább olyan szótár szerű néha, amiben lehet ide-oda lapozgatni is.
A stílusa jobbára száraz, de azért érthető.

Mindenképpen nyereség volt elolvasnom, úgyhogy folytatom tovább a sorozatot.

2 hozzászólás
WolfEinstein>!
Font Márta: Államalapítás (970-1038)

Elég alapos, mindenki számára érthető összefoglalása az államalapítás történek. Az általam olvasott könyvek a témában általában István regnálására szoktak szorítkozni, holott a folyamat Géza idején kezdődik. Ennek a korszaknak a bemutatására is komoly hangsúlyt helyezett Font Márta, a korszak egyik legjobb ismerője. A gazdag képanyag, a források és a színvonalas, részletgazdag térképek segítik a szöveg értelmezését és feleslegessé teszik a körülményes atlaszhasználatot.

walkingRead P>!
Font Márta: Államalapítás (970-1038)

A könyv, hasonló módon, mint a mostani Honfoglalás és államalapítás c. ismeretterjesztő, rengeteg olyan állítást tartalmaz, amit nem értek, hogy miért vesznek tényeknek. Több mint ezer évről van szó, a narratívának sokkal rugalmasabbnak kellene lennie. Most nincs kedvem minden mondatra rákérdezni, egyetlen dolgot emelnék ki, ami már nagyon régóta zavar: miért mondanak mást a történészek Vazulról, mint Gesztáink? E könyvek egyáltalán nem adnak érthető választ. Próbáltam utánanézni, hogy mi a hivatalos levezetése, és nagyon meglepő dolgok derültek ki számomra, és merem állítani – jelen ismereteim alapján –, hogy nincs teljes mértékben igazuk azoknak, akik Vazult teszik az örökösök apjának, illetve azoknak sem, akik azt állítják, hogy István vakítatta meg Vazult. Öt állításban próbálom kibontani:
1.§ – Félreértik az Altaichi Évkönyv egyik mondatát, úgy értelmezik, hogy Vazulról van szó, holott, meg sem nevezik benne az alanyt.
spoiler
2.§ – Vazul helyett Orseolo Péterre utalnak az évkönyvírók -> filium fratris = unokaöcs = Orseolo Péter
spoiler
3.§ – Nem szerepel István (alanyként) a mondat második felében, szóval nem ő vakíttatott.
spoiler
4.§ – Egyébként se szerepel a középkori magyar hagyományban István merénylete Vazul ellen, de az évkönyv logikailag sem utalhat erre.
spoiler
5.§ – A leszármazás valójában mindegy.
spoiler
Összességében: Az Altaichi Évkönyv vizsgált mondata Péterről szól; Vazulról így nincs külföldi adatainak; erősödhet a hitele Gesztáinknak; a Zágrábi/Gellért forrás, ha nem is rosszak, de az szinte biztos, hogy hibás adatok alapján keverték össze a két apát.
Úgyhogy, igazságot Vazulnak! :) Matematikailag is nagyobb a valószínűsége, hogy nem kísérelt merényletet István ellen, sőt, István őt akarta utódának, Imre helyett, a Péter-pártiak viszont ezt nem hagyták, meg is kapták a magukét.

Mpattus>!
Font Márta: Államalapítás (970-1038)

A közép – és koraújkori magyar és egyetemes történelem vizsgához használtam a könyvet a felkészülés során, és nagyon-nagyon tetszett! Könnyű belőle tanulni, lényegretörő, logikus a felépítése, jó és érthető a nyelvezete. A Magyarország története sorozatból eddig csak az utolsó kötetekhez volt szerencsém, de erősen elgondolkodtam rajta, hogy az egész sorozatot szeretném a könyvtárom polcain tudni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Békefi Remig: Orvosok, betegségek és gyógyítás Magyarországon az Árpádok korában
Vida Péter: Magyar uralkodók
László Gyula: Árpád népe
Csorba Csaba: Árpád örökében
Róna-Tas András: Kis magyar őstörténet
Fodor István – Diószegi György – Legeza László: Őseink nyomában
B. Szabó János – Sudár Balázs: Honfoglalás
Varga Domokos: A mogyeriektől Mohácsig
Csorba Csaba: A tatárjárás
Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században