Jáde ​város (Zöldcsont-saga 1.) 21 csillagozás

Fonda Lee: Jáde város

A ​jáde Kekon szigetének éltető eleme. Mindig is bányászták, adták-vették, csiszolták, lopták, öltek érte – de évszázadokon át csakis az olyan tiszteletre méltó Zöldcsont harcosok viselhették, mint a Kaul család tagjai, akik különleges adottságaik révén, a mágikus zöld kő erejét használva védelmezték a szigetet az idegen megszállóktól.

Mostanra a szabadságért vívott harc véget ért, és a Kaulok új generációja immár Kekon rohamtempóban fejlődő fővárosának uralmáért verseng. Mindent megtesznek, hogy megvédjék az övéiket, ellenőrizzék a jádekereskedelmet, és megóvják a területeiket. A klánok mindennapjait meghatározó ősi tradícióknak egyre kevesebb tér marad gyorsan változó világukban.

Amikor megjelenik a piacon egy rendkívüli drog, amely bárkit, még a külföldieket is képessé teszi a jádeviselésre, a Kaulok és a rivális Ayt család közti, régóta feszülő ellentét nyílt erőszakba csap át. A klánok háborújának kimenetele minden Zöldcsont sorsára hatással van a legöregebb… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 2020
576 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635041640 · Fordította: Dranka Anita
>!
Európa, Budapest, 2020
576 oldal · ISBN: 9789635042722 · Fordította: Dranka Anita
>!
Európa, Budapest, 2020
576 oldal · ISBN: 9789635042739 · Fordította: Dranka Anita

Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Kaul Hiloshudon (Hilo) · Emery Anden · Kaul Lanshinwan (Lan) · Kaul Seningtun · Kaul Shaelinsan (Shae) · Maik Wen


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 82

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
NewL P
Fonda Lee: Jáde város

Mindig nekezen tudom elmondani egy történetről a véleményemet, mert én elsősorban a könyveket az általuk átadott hangulataik, érzéseik miatt olvasom.
Ennél a történetnél ez még hangsúlyosabban előtérbe került nálam, hiszen rengeteg érzést keltett bennem ez a könyv.
Kíváncsiságot, érdeklődést, haragot, és unalmat is, hiszen én nem is szeretem az ilyen jellegű könyveket (itt a politikai részére gondolok).

Adott egy kis sziget, amelyik kivívta a függetlenségét, és az élet összes területét a klánok uralják. A történetben ugyan szerepet játszik a jáde – a sziget egyetlen kincse, vagy akár nevezhetnék természeti erőforrásnak is – ami emberfeletti képességeket ad a használójának, de a regény lényege szerintem nem ebben rejlik, hanem abban a társadalomban amit az író olyan színesen tár elénk.

Nagyon érdekes világot alkotott meg a szerző. A leírt társadalom, a politika (még a kis mértékben kidolgozott vallási háttér is) nagyon nyomasztó képet tár elénk. Ahol a hatalomért mindent meg lehet tenni, ahol a hierarchikus klán felépítés meghatározza a helyedet és a szerepedet a világban, ahol a politika elég erőteljesen függ attól, hogy mennyi jádéd van, és ezt kinek adod el, hogy megőrizd a hatalmadat.
(Amúgy a klánok szerkezete a japán jakuzát juttatta eszembe, a sziget meg lehetne bármelyik ázsiai területen fekvő sziget.)

A konklúzió számomra az, hogy kár volt belekeverni az egészbe a jádét, de amúgy érdemes elolvasni típusú történet lett belőle. Még úgy is, hogy én nem szerettem annyira bele.

2 hozzászólás
>!
CaptainV IP
Fonda Lee: Jáde város

Ez egy könnyed, pár napos, casual olvasmány, melynek létezése nem oszt, nem szoroz a világ energiáinak áramlása szempontjából, nem befolyásolja pozitív, de legalább negatív irányba se.
Tulajdonképpen egy Netflix-forgatókönyvet olvastam: könnyen definiálható, nagyon jól ismert szereplők (okos, independent hugi; kötelességtudó, érett báty; lobbanékony, aktív középső gyerek; sarokban csöndben sunyuló nagybácsi), akik nem tesznek vagy gondolnak semmi meghökkentőt, a világot mozgató mágia egylövetű és könnyen megérthető (jáde lenni erő és hatalom), és van hozzá egy ázsiai, közepesen nagyvárosi setting, amit két hétnyi utcai lezárással élő helyszínen fel lehet venni. Nem volt kötelező, hogy ennél bármi több legyen, én mégis örültem volna, mert minden annyira óvatos, felszínes, túlzásoktól, igazán erős mozzanatoktól mentes, hogy nagyon hamar elfogott a „nekem mindegy” érzése, ami egy jó történetnél elő nem fordulhat.

Shae a mentőöv, ő egy egész jó karakter. És lehet, hogy ami nekem túlegyszerűsítés, túl felszínes, ebből kifolyólag unalmas, az másnak szórakoztató vagy pihentető. Azt meg kell hagyni, hogy nagyon gördülékeny, húzóra lehet olvasni. Talán a megfelelő Netflix-sorozat megtekintése után (Giri/Haji?) rá lehet ülni vele egy hullámra, és akkor amit nem képes egyedül magadni, azt könnyebb feelingben hozzáképzelni, én mindenesetre önmagában, önmagáért szerettem volna élvezni, és az láthatóan nem sikerült.

2 hozzászólás
>!
Vác_nembéli_István_fia_istván
Fonda Lee: Jáde város

Egy fantasy elemekkel dúsítót modern időkben játszódó család regény.
Fonda Lee jól össze kavart mindent távol keleti misztikum, maffiaklánok harca, autók fegyverek, árulás.
A fantasy ellem csak annyi van benne, ami még nem túl zavaró egy modern korban.
Tetszett a világ felépítése, klánokban a rangok.
Nem nagyon tudok rosszat írni, remélem sikeres lesz és el tudom olvasni a második és a harmadik részt is.

2 hozzászólás
>!
Dominik_Blasir
Fonda Lee: Jáde város

Fonda Lee jó érzékkel vegyíti az ázsiai harcművészeteket maffiaklánokkal: a modern korban élő, autóval járó és pisztolyokat használó gengszterek képéhez szórakoztatóan társulnak az olyan távol-keleti elemek, mint a vu-hszia kalandokból ismert látványos harcok vagy a nagyfokú hagyomány- és családtisztelet. Mindehhez épp annyi fantasyelem keveredik, ami még nem telíti túl a történetet, sőt, szinte visszafogottan jelenik meg.
A Jáde város leginkább egy kalandregénybe oltott családi történet – noha a karakterek kiindulópontja meglehetősen jól ismert, a történet pont a megfelelő helyeken pörög fel, a világból jó ütemben ismerünk meg mindig újabb és újabb részletet, a rejtélyek pont annyira ködösek, hogy ne találjuk ki rögtön a megfejtést.
Lee profin hozza a kötelezőt – ennél nem több, de nem is találok olyan részt, amibe bele tudnék kötni.
Bővebben: http://ekultura.hu/2020/06/18/fonda-lee-jade-varos

1 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 
Fonda Lee: Jáde város

Fantasztikus sorozatkezdés. Utoljára talán a Bronzvárosnál voltam ennyire lelkes, de most is úgy érzem, hogy egy ennyire jól sikerült első rész után csak egy hajszál választ el attól, hogy új kedvencet avassak.
Az elején egy picit úgy éreztem, hogy Fonda Lee rögtön bedobott a mély vízbe, és aggódtam, hogy nehezen fogok belerázódni ebbe a világba, de szerencsére alaptalanok voltak a félelmeim. Még tetszett is, hogy a hosszú felvezetés és magyarázat helyett a szereplők és a történések által ismertük meg a társadalmi viszonyokat, a vallási, politikai és földrajzi helyzetet. Látszik, hogy az írónő mindent nagyon gondosan kidolgozott, és a kezdeti homály után egyszer csak azt vettem észre, hogy imádom a világfelépítést.
Eleve annyira egyedi a hangulata, nagyon bejött ez a maffiás, ázsiai vonal – magamat is megleptem vele, hogy mennyire. Mintha a keresztapát a jakuza élére állítottuk volna, és felturbóztuk volna némi jádéval – aminek a használata egyébként nagyon tetszett.
A történet szinte azonnal magával ragadott, egy percig sem unatkoztam. Az intrikus éa akciózós részek is teljesen lekötöttek. A klánok közti ellentét nagyon izgalmas, átjött a feszültség, és nem csak kijelentették, hogy „utáljuk egymást és harcban állunk a hatalomért”, hanem tényleg mindennek volt súlya és rengeteget sunnyogtak. Azért pedig külön piripont, hogy Lee nem félt beáldozni egy-két fontos szereplőt sem, ettől jött át igazán, hogy senki nincs biztonságban, és sokkal jobban átjött a veszteségek súlya. spoiler
A könyv igazi erőssége egyértelműen a karakterizálásban rejlik. Fantasztikus szereplőket alkotott az írónő, imádtam, hogy nincsenek fekete-fehér jellemek, hanem mindenki nagyon összetett személyiség. Hilo hatalmas kedvencem lett, végig nagyon izgultam, hogy nehogy kinyírja valaki. Régen szerettem már meg ennyire egy könyvszereplőt.
De nem csak Hilo, hanem Shae, Lan és Anden is nagyon emlékezetesek, és igen, nekik is vannak hibáik, de pont ezért olyan könnyű megszeretni őket. spoiler
A sztori a végére nagyon felpörgött, izgalmasak voltak az akciódús részek. A befejezés őszintén szólva nem lepett meg, mert már korábban is voltak arra utaló jelek itt-ott elrejtve, hogy ez lesz. spoiler
Ezek után alig várom, hogy megjelenjen a második rész. Remélem, nem kell rá sokat várni, mert én máris tűkön ülök, annyira kíváncsi vagyok rá. Csak azért nem adok rá 5 csillagot, hogy – reményeim szerint – érezni lehessen a fejlődést a következő könyvnél. Meg mert gonosz vagyok. De ettől függetlenül is imádatosnak tartom.

2 hozzászólás
>!
KerekesCs P
Fonda Lee: Jáde város

Eddig még mindig árnyékra vetődtem, amikor nagyon, de nagyon várt könyvet vettem kézbe, főleg, ha csak jó dolgokat olvastam róla. Végre egy üdítő kivétel, ami valószínűleg erősíti majd a szabályt.
Ez egy jól átgondolt, a téma és a történet ellenére nyugodt hangvételű, érdekes és izgalmas könyv. Nagyon tetszik a világ, amit bemutat, vagyis inkább az, ahogy bemutatja. Nem magyarázza túl, inkább a szereplők gondolatai, cselekvései közben átélhetjük, érezhetjük. A mitológia is tetszik, nincs túlragozva. Nem érzem úgy, hogy hülyének akar nézni, és a „látvánnyal” elvonni a figyelmem az esetleges következetlenségekről, hiányosságokról stb. mint jó néhány könyv az utóbbi időben.
A szereplők élők, életrevalók, cselekvők, érzésekkel, akarattal, szándékokkal, indítékokkal (jobb-rosszabb), hibákkal, fájdalmakkal, bűnökkel, bűntudattal. Valaki tisztán látja az útját, és elfogadja azt, valaki keresi a helyét a világban, a családban, a klánban, és szépen lassan, néha fájdalmak közepette, de megleli. Ez nekem való, amikor a karakterekkel lehet azonosulni, lehet őket utálni, szeretni, megérteni, elítélni, csodálni, megvetni. A sorrend változó az egyes karaktereknél. :)
Az egyénektől kiindulva a klánokon keresztül megismerünk egy várost, annak működését, és eközben magát a társadalmat és országot. Megtudjuk, hogyan épülnek fel ezek a szervezetek, hogyan mozgatja a jáde, és az erő és a hatalom, amit képvisel. Természetesen mindenki hasznot akar húzni belőle. Persze a lényeg a klán. A klán a minden, a klánért élsz és halsz, ha felesküdtél, és hát valljuk be, meg van a romantikája a dolognak.
Kellő arányú a könyvben a politika és akció, de akadhat benne egy kis dráma is, már ha hajlamosak vagyunk megkedvelni fiktív személyeket. Nekem sajnos az a tapasztalatom, hogy aki először szimpi lesz, annak tuti reszeltek. Bár senki sem ártatlan, mégis választottam oldalt, még akkor is, ha egyes karaktereket gyakorló szociopatának tartok. Ez egy ilyen világ, és nekem ez tetszik.
Bár durva és kegyetlen dolgokról olvashatunk a könyvben, az erőszak csak eszköz, nem cél az írónő kezében. Nagyon érdekesnek találom, ahogy a jáde erejét használják, laza, menő, és ez sincs túlmisztifikálva.
Ezek után át kell gondolnom az értékeléseimet, mert mindig felfelé csillagozok, és most meg zavar, hogy ez a könyv meg jobb, mint amikre korábban 5 csillagot adtam.

>!
Kosa P
Fonda Lee: Jáde város

„A klán a vérem, és a Pillér az ura!”
Van úgy, hogy elég elolvasnod egy könyv fülszövegét, hogy tudd, imádni fogod.
Fonda Lee wuxiát idéző gengszter-fantasyja Janloon városában játszódik, amit az egykor szövetséges, de most ellenséggét vált két klán, a Nincs Csúcs és a Hegy irányít. A történetben az előbbiek vezetőit, a Kaul testvéreket követjük nyomon. A szervezetek felépítése és tevékenysége nagyvonalakban a kínai triádok működésére épít: a klánvezér, a gerinc itt a Pillér, nevezetesen a legidősebb fivér, Lan, aki apja és nagyapja árnyékában próbálja fenntartani a kényes egyensúlyt és elkerülni a nyílt háborút. Két közvetlen alárendeltje az Időjós, aki a szervezet vállalkozásaiért és pénzügyi részéért felel , illetve a Szarv, azaz Hilo, Lan forrófejű öccse, aki a katonai vezető. A két férfi mellett még kapunk egy nézőpontot a húguk, az önkéntes espeni száműzetésből visszatért Shae és a fogadott testvérük, Anden szemszögéből, illetve Beroéból, aki ugyan jelentéktelen jádetolvaj, de a történet jelentős csavarjaiban nagy szerepet kap.
Bár a történet a csillám megjelenésére adott reakciókkal, a Hegy karizmatikus vezetőjének lavírozásával és mozgalmas harcjelenetekkel önmagában is vinné a hátán a könyvet, mégis a szereplők komplexitása a legnagyobb erénye. A közeg eleve nem ígér egysíkú karaktereket- itt bizony maffiamódszerekkel élnek, zsarolással, kínzással, gyilkolással-de nagyon kevés történet van, ahol a nyilvánvaló hibáik és megkérdőjelezhető döntéseik ellenére is ennyire kedveld őket. A kedvencem egyértelműen Hilo- ennyire mélyérzésű és szeretetteli pasassal még gengsztersztoriban még nem találkoztál, (Andennel minden közös jelenetüket imádtam) ugyanakkor színpadias, zabolátlan, kegyetlen és számító is. spoiler
A Jáde Város fordulatos és sokszor nyomasztó, (a szereplőket nem éreztem biztonságban spoiler) és borzasztóan jól megírt történet-az írónő sallangoktól mentes, szikár stílusa nagyon élvezhetővé és könnyen olvashatóvá teszi. A mágiarendszert (ha ugyan a jádehasználatot annak lehet nevezni) mintha csak arra találták volna ki, hogy a már említett wuxiákban megismert hatalmas ugrások, erőnövelés, acélozás, hárítások stb. itt magyarázatok kapjanak, ugyanakkor a jáde kultusza, a köré épített legendárium és filozófia különös ízt ad a történetnek.
Az írónőnek kicsit utánaolvasva érthető, miért ilyen képszerűek a jelenetek (elképzelte vászonra), valamint harcművész lévén érezhető az öröm és a profizmus, amivel a csatajeleneteket írta.
Nekem a Jáde Város eddig az idei év olvasmánya, a folytatást tűkön ülve várom spoiler, egyedüli fájdalmam, hogy a harmadik rész csak a jövő évre van tervezve.

>!
BBetti86 
Fonda Lee: Jáde város

Számomra valami egészen új élményt nyújtott. Urban fantasy, és erre nagyon is illik a zsáner. A mi világunkban játszódik, csak éppen kicsit más. Mert van egy sziget, ahol az emberek a jáde hatására olyan képességekre tesznek szert, mint az extra gyorsaság és erő. Ismerős, szinte reális, és mégis fantasy.
De, ami az igazi újdonsága volt, ahogy a sziget társadalmát és viszonyait a szerző kitalálta. Kicsit olyan, mintha egy maffia regény is lenne. A Zöldcsontok, vagyis a jáde hatására jól reagáló, harcosnak kiképzett egyének klánokba tömörülnek, és egy-egy család irányítja őket. Most a két legnagyobb között viszály robban ki, és a teljes hierarchia felborul. A cselvetések ugyanúgy szerepet kapnak, mint a nyers harc. Ahogy itt egyszerre van valami törvényen kívüli érzet, mintha pl. ők lennének a jakuza, de itt ez a társadalmileg elfogadott szervezetük is, az szinte egzotikus élménnyé tette a könyvet.
A szervezetek felépítése, a feladatkörök és neveik (Szarv, Pillér, Időjós, Ujjak, stb.) jól kitaláltak, ötletesek. Bírtam.
Ezen túl pedig ez egy családregény is, melyben három testvér igyekszik boldogulni legendás nagyapjuk árnyékában, aki valamilyen szinten máig megkeseríti mindenki életét, noha már egyre szenilisebb vénember. Anden, Hilo, Shae és Lan Kaul is izgalmas karakterek, néhol meglepő mélységekkel. Nem is tudnék kedvencet választani. Az biztos, hogy minden életben maradt családtagnak jut bőven kihívás a folytatásra is, mind a szervezetben, mind a magánéletében.
Ami kissé zavart, hogy erkölcsileg még nem tudok képet alkotni a világról. A kettősség miatt, hogy egyszerre tűnnek bűnszervezetnek és legális, a királyság által szentesített katonai szervnek is. Valahogy nehezen hiszem el, hogy a nagy mészárlások ilyen könnyen elfogadottak. Kicsit antihősök, vagy mégse? Ez nem volt tiszta.
Talán kicsit világépítősebb, mint amit igazán szeretek, de sorozat nyitó kötete, van korrekt cselekménye is, így ezzel sem volt nagyobb bajom. Lekötött, érdekes élmény volt, várom a folytatását. :)

>!
olvasoterem
Fonda Lee: Jáde város

Fonda Lee könyvére a Keresztapa által inspirált regényként hivatkoznak a kritikusok, ha pedig egy rövid időre megfeledkezünk arról, hogy egy fantasyt tartunk a kezünkben, a hasonlat nagyon is pontos; bátran ajánlom mindenkinek, akit csak egy kicsit is lenyűgöznek a 20. századi gengszter történetek és a remekül megírt harcművészeti jelenetek.

A teljes ajánló: https://bit.ly/jáde_város

>!
Nóra_Alpekné_Barna P
Fonda Lee: Jáde város

Tetszett is, meg nem is. Nem kis időbe került, míg elfogadtam, hogy bár vannak benne fantasy elemek, annyira eltörpülnek a klánok uralta világ, a politikai szál mellett, hogy szinte már nem is számítanak. Ez a folyamat egészen a kétharmadáig tartott, ott azonban sikerült átlendülnöm a problémáimon, és akkor már olvastatta magát. A világleírás szinte tökéletes, a szereplők és motivációik érdekesek, úgyhogy bátran ajánlom annak, aki jobban szereti a politikát, a gengsztereket, mint a fantasyt. Bár biztos, hogy el fogom olvasni a folytatást is, de nem fogom elsietni!


Népszerű idézetek

>!
Belle_Maundrell 

– Az árulás, a gyilkosság és a háború hajlamosak tönkretenni az ember terveit.

376. oldal, 39. fejezet - A Hajókormány utca

Kapcsolódó szócikkek: Kaul Shaelinsan (Shae)
>!
Belle_Maundrell 

– Az emberek olyanok, akár a lovak, Andy. Az Öklök és az Ujjak is, mindenki. Minden ló vágtat, ha ostorozzák, de épp csak annyira gyorsan, hogy elkerülje a verést. A versenylovak viszont azért vágtatnak, mert látják a tőlük balra lévő lovat, látják a tőlük jobbra lévő lovat, és arra gondolnak: Kizárt, hogy ezek a rohadékok jobbak lennének nálam.

407. oldal, 41. fejezet - Az évfolyamelső

Kapcsolódó szócikkek: Kaul Hiloshudon (Hilo)
>!
Belle_Maundrell 

Két, erős akaratú nő a férfiak világában, gondolta. Ha nem válunk mihamarabb szövetségessé, akkor menthetetlenül riválisok leszünk.

427. oldal, 43. fejezet - Az új Fehér Patkány

Kapcsolódó szócikkek: Kaul Shaelinsan (Shae) · Maik Wen · nők
>!
Belle_Maundrell 

– (…) Mi úgy élünk, hogy a halál és az őrület folyton vadászik ránk, de tesszük a dolgunkat, és elviseljük!

553-554. oldal, 56. fejezet - A végzősök ceremóniája

Kapcsolódó szócikkek: Kaul Hiloshudon (Hilo)
>!
scarletta P

Ezt nem tudta felfogni a két tolvaj: hogy a jáde önmagában még senkit nem tesz Zöldcsonttá. A vér, a kiképzés és a klán tesz valakit jádeharcossá – ez mindig is így volt.

Kapcsolódó szócikkek: kiképzés
>!
scarletta P

Kétféle jádetolvaj létezett. A legtöbben csak arra vágytak, amit hitük szerint megkaphattak a jádétól – státuszt, anyagi hasznot, hatalmat mások fölött –, voltak azonban, akikben a jáde iránti vágy rothadás volt az agyuk mélyén, megszállottság, ami csak növekedni tudott.

>!
Belle_Maundrell 

Senki nem tagadhatta, hogy Kaul Hilo ért az emberekhez. Ez a tehetsége őszinte törődésből fakadt, és Anden szemében rejtélyesebbnek tűnt, mint bármelyik jádeképesség.

407. oldal, 41. fejezet - Az évfolyamelső

Kapcsolódó szócikkek: Emery Anden · Kaul Hiloshudon (Hilo) · törődés
>!
Belle_Maundrell 

– Jöjjenek be, Kaul-jen! Hogyan kegyelik önt az istenek? – kérdezte Son, miközben bekísérte őket irodájába.
– A szokásos szadista humorukkal – felelte Hilo.

446. oldal, 46. fejezet - Őszinte beszéd

Kapcsolódó szócikkek: Kaul Hiloshudon (Hilo)
>!
Belle_Maundrell 

– (…) Ne erőltesd a változást csak a változás kedvéért!

51. oldal, 4. fejezet - Kekon Fáklyája

Kapcsolódó szócikkek: Kaul Seningtun · változás
>!
Belle_Maundrell 

– Mutasd meg, mennyire vagy zöld!

52. oldal, 4. fejezet - Kekon Fáklyája

Kapcsolódó szócikkek: Kaul Seningtun
1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Zöldcsont-saga sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Clare: Árnyak ura
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral
Eliza Willard: A hármak ereje
Christine Lynn Herman: Az elemésztő homály
J. K. Rowling – John Tiffany – Jack Thorne: Harry Potter és az elátkozott gyermek
S. A. Chakraborty: Bronzváros
Rick Riordan: A vörös piramis
Joss Stirling: Misty
Holly Black: The Wicked King – A gonosz király
Nalini Singh: Angyalháború