Elmentem ​világgá! 42 csillagozás

Földvári András: Elmentem világgá!

Ki ​ne álmodott volna arról, hogy nekiindul és bejárja a világot? Hogy eljut mindenhova, minden egyes országba? Földvári András is erről álmodott. De ő meg is csinálta. És ebben a könyvben megírta saját történetét.
Hiszen a szerzővel tényleg minden megtörtént már.
Vizet fakasztott egy mexikói dzsungelben, iskolát épített Kongóban.
Páholyból nézte a wagah-i határzáró üvöltőversenyt, és strandolt Grönlandon.
Belenézett az Ördög torkába Türkmenisztánban, őrizetesként megnevettette a dél-szudáni főrendőrt, nemkívánatos személy lett Vanuatun.
Átszelte az Egyesült Államokat a 66-os úton és a helyszínen élte át a 2004-es thaiföldi cunamit. Egyszer tíz reptéren járt egyetlen nap alatt – és kétszer lépett át a 2020-as évbe.
795 reptéren utazott át, 2650 járaton ült, a megtett távolságok alapján eddig 113-szor kerülte meg a Földet, és több mint 11-szer juthatott volna el a Holdra.
Van, akinek az utazás csak egy hobbi, van, akinek életforma, de… (tovább)

>!
XXI. Század, Budapest, 2020
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156122988
>!
XXI. Század, Budapest, 2020
376 oldal · ISBN: 9786156122995

Kedvencelte 1

Most olvassa 23

Várólistára tette 74

Kívánságlistára tette 89


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Földvári András: Elmentem világgá!

A szerző stílusa könnyed, olvasmányos, megcsillan némi humor is. Betekintést kapunk a 80 történet segítségével a kontinenseken átívelő utazásokba, megismerjük azok hátterét.

https://gaboolvas.blogspot.com/2020/09/elmentem-vilagga.html

1 hozzászólás
Wiggin77 P>!
Földvári András: Elmentem világgá!

„Gépünk január elsején reggel fél hétkor egyórácskányi várakozás erejéig még leszállt Kiritimatin. Kihasználva a pihenőidőt, gyorsan a sziget földjére tettem a lábam. Megmozgattam a fáradt tagjaimat, mélyen beszívtam a sós, óceáni levegőt, és felnéztem a szikrázóan kék égre. Teljesítettem hát a fogadásom, végigjártam az összes ENSZ-tagországot. Hamarosan indulunk tovább az újvilág felé, ahol várnak a még felfedezendő repterek.”
(316. oldal)

Így ér véget Földvári András kalandjainak krónikája. Pontosítok: csak az eddigi kalandjaié. Biztos vagyok benne, hogy az ember, aki megjárt 795 repülőteret, ült 2650 járaton, a megtett távolságok alapján 113-szor megkerült a Földet, járt minden elismert és vitatott jogállású országban – na ő nem fog megállni.

Hogy miből, hogyan tette ezt? 29 évet töltött különböző pozíciókban a Malévnél, aztán 6 évet a Brussels Airlines-nál, majd 8 évet a Turkish Airlines kötelékében – utóbbitól ment nyugdíjba, marketingigazgatóként. Rengeteg helyre szabadjeggyel jutott el, meg persze olyan kapcsolatai voltak, hogy sokszor a szállás is ingyen volt. Ha nem a kapcsolatok miatt, akkor meg azért, mert kanapészörfölt.

A kötetben szereplő úticélok közül legjobban Longyearbien és Stanley (Falkland-szigetek) miatt irigykedem. Na meg a 66-os út. Nekem állandóan viszket a talpam, nyughatatlan lélek vagyok, ezért aztán még inkább tetszett ez a 80 történet.

(A szerző nem tudja, de a múltban futólag közünk volt egymáshoz. Talán 2006-ban volt,
hogy Belgrádban, a Kongói Nagykövetségen ültem, várva akkori kollégámat, aki történetesen rokona Földvári Andrásnak, és szívességből intézte neki a vízumot az eljövendő kongói utazásához (ha már úgyis Belgrádban voltunk munkaügyben).)

Nikolett_Kapocsi P>!
Földvári András: Elmentem világgá!

Érdekes, olvasmányos, kis színes történetek Földvári Andrástól, aki azzal a megtisztelő címmel büszkélkedhet, hogy bejárta a világ összes repülőterét. A 80 nap alatt a Föld körül mintájára 80 történetbe szedte össze utazásainak legjavát. A bemutatott utazások közös pontja, hogy mindig adódott valami kis gikszer, félreértés, keveredés, amit aztán legtöbbször az író talpraesettségének, korábbi ismeretségeinek, vagy végső esetben egy szerencsés véletlennek köszönhetően mégis sikerül kiküszöbölnie,így végül happy end-del végződik minden történet. Rengeteg érdekes, plusz információt tudhatunk meg a tőlünk távol eső, kevésbé ismert kultúrákról is. Azonban a könyv esetében tényleg igaz az a mondás, hogy: „Aki sokat markol keveset fog”. Véleményem szerint sokkal élvezetesebb lett volna, ha kevesebb, de részletesebben kifejtett utazás szerepelne a kötetben. Mivel mindegyik útleírás csak néhány oldal, így a rengeteg helyszín és történet szinte összefolyik az olvasó emlékezetében. Mindezek ellenére szórakoztató olvasmány minden utazni szeretőnek, főként ebben a kényszerű utazásmentes időszakban.

Junes P>!
Földvári András: Elmentem világgá!

Irodalmi szempontból nézve nem találtam túl erősnek a könyvet, sőt. A szókincse korlátozott, a történetmesélés szálai szerteágazóak, vagy éppen kurtán, furcsán abbahagyottak. Sokszor volt olyan érzésem, mintha hiányozna még a konklúzió, valami végkövetkeztetés, vagy legalábbis lezárás.
Ezek a történetek élőszóban valósznűleg jobban élnek, így olvasva hiányzott a sava-borsa, a személyes kontextus, a mesélő mimikája, gesztusai.
Bár jómagam még csak 30+ országban jártam eddig, ebből az alig 3 tucatnyiból is azt mondanám, hogy úgy igazán mindösszesen csak 4-5-öt ismertem meg. Az alig 1-2 napos, vagy akár csak néhány órányi tartózkodás egy adott országban számomra olyan, mintha ott sem lett volna az illető. Főleg, ha az ott töltött idő valójában csak a reptéri ki- és beszállásra korlátozódik.
A világ végi eldugott kis szigetek, az el nem ismert országok megemlítése viszont felkeltette az érdeklődésem: hogy lehet, hogy a XXI. század elvileg szabad világában hegyeket kell megmozgatni egy adott ország meglátogatásához.
Ez nem is annyira egyszerre elolvasós, mint inkább belelapozgatós könyv. Szépen felkerül a polcomra a többi utazós könyv mellé, hogy aztán alkalomadtán újra kézbe vegyem, de akkor már kimondottan egy-egy országra fókuszálva.

Boglinc P>!
Földvári András: Elmentem világgá!

2020 utolsó olvasmányának választottam Földvári András könyvét, és tökéletes volt az év utolsó napjaira.

Ő az a szárny nélküli madár, aki körbe repülte a Földet, méghozzá többször is. Stílusa közvetlen és humoros, így nagyon gyorsan a szívembe lopta magát, ráadásul igazán inspiráló személyiség.

A nyolcvan különböző, egyenként pár oldalas történetecske számomra mind-mind érdekességekkel teli volt, és öröm volt megismerni egy ilyen sokat látott és megélt utazó élményeit.

Szívből remélem, hogy maradtak még Andrásban történetek, és lesz folytatása a kötetnek. :)

Bővebben itt írtam róla:
https://booktasticboglinc.blogspot.com/2021/01/foldvari…

blankaveronika IP>!
Földvári András: Elmentem világgá!

Már régóta szemeztem vele, aztán kölcsönkaptam olvasásra. Azt hittem, hamar végzek vele, mert imádom az utazós könyveket.
Nos, én nem vagyok olyan szigorú, mint pár értékelő alant, hiszen lehet tudni, hogy az ember mire vállalkozik ezzel a könyvvel. 80 sztori a Föld körül, 300 oldalban. Ki lehet számolni, hogy átlag 3.75 oldal jut egy történetre. Nyilván van olyan anekdota, amihez ez elég, és vannak, ahol olvastam volna még tovább, bővebben, jobban kifejtve, de ez nem az a műfaj.
Ezek aranyos kis lemezek, amikkel lehet szórakoztatni a hallgatóságot bárhol és bármikor. Ebbe a műfajba nyilván nem fér bele egy útleírás Grönlandról vagy Glasgow-ról.
Az viszont rendkívül tetszik a kötetben, hogy nem is akar ennél több lenni. Földvári András leírja kalandjait, amiket utazásai során megélt és érdemesnek tart a megörökítésre. Közben felvillantja egy-egy hely jellegzetességét, esetleg véleményezi az adott várost, környezetet, de nem akar teljes képet festeni vagy odacsábítani.
Az egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége számomra. Az egyetlen szívfájdalmam, hogy nem tudtam felfalni, mert azért 80 történet az 80 történet és muszáj időnként lerakni és emészteni az olvasottakat.

Barby2005>!
Földvári András: Elmentem világgá!

Azt hiszem ez nem az a könyv, ami nekem van kitalálva. Földvári Andrásnak hálásak lehetünk, hogy megírta ezeket a kis történeteket, engem valahogy most mégsem talált el ez az írás most. A vége fele már inkább vártam, hogy túl legyek rajta. Nem tudom még pontosan megmondani, mit hiányolok belőle, mert a történetek rövidek, velősek, néhol humorosak. Talán nem biztos, hogy az én 29 éves fejemnek van írva. Édesanyámnak vettem a könyvet, én csak előtte kiolvastam kíváncsiságból. Lehet, inkább az ő korosztályának íródott. A Kovács úr-os történet volt az egyedüli, amin hangosan felnevettem, az nagyon tetszett. Talán, lehet, hogy szívesebben olvastam volna kevesebb történetet, viszont azokat jobban kibontva. Talán úgy emlékezetesebb lett volna, számomra. De ízlések és pofonok. Ettől függetlenül abban egyetértünk, hogy sokan kipróbáltuk volna ezt az életet, amit András élt.

sasviki95 P>!
Földvári András: Elmentem világgá!

Az utolsó lapot is elolvasva ismét elkapott a világutazói láz. Még a Skóciába való költözésem előtt voltka olyan merész ötleteim, mint hogy elmegyek önkéntesnek Perube, Kambodzsába és Indonéziába. Azonban közbejött a jelenlegi munkám, és ezek egy kicsit a háttérbe szorultak, inkább arra koncentráltam, hogy rendesen letelepedjek valahol annyi év után.
Most, hogy látom, hogy igenis lehetséges az, hogy évente 2-3x az ember elmenjen nyaralni ilyen helyekre, nagyon is visszatért a kedvem az utazgatáshoz, és a 80 helyszín közül felkerült pár a bakancslistámra is :)

Ez a könyv olyan kalandok gyüjteménye, amilyeneket sokan elképzelni sem tudnak. Nekem is felszaladt néha a szemöldököm, pedig lehetetlenebbnél lehetetlenebb történtekre számítottam. Most nem fogok spoilerezni, de azt kell mondjam, sokszor azért nagyon rosszul is elsülhettek volna a dolgok, ha az írónak nem lett volna akkora magabiztossága és stílusa, hogy a legdurvább helyzeteken is megoldja.
Őszinte leszek: nekem néhol kicsit sok is volt, ahogyan András megoldotta a problémákat, mert szerintem kifejezetten helytelen módon verekedte ki magát az amúgy meleg helyzetekből, de ez inkább személyes vélemény.

Majndem mindent megkaptam ettől a könyvtől, amit vártam: humort, kalandokat, elképeztő sztorikat, világjáró gondolatokat és túlélő tippeket. Egyetlen apróságot felejtett ki a történetek többségében: az pedig akár csak egy rövid leírás az adott országról, kultúráról. Nem panaszkodok, sok történetben ezek is megjelennek, azonban van, hogy tényleg semmi, de egyetlen szó sem esik magáról az országról, csak arról, hogy András mennyire talpraesett, és hogy mennyire jól ki tudja verekedni magát minden helyzetből. Na meg persze, hogy a Malévnél dolgozott, meg Blegiumben, meg Stockholmban, meg a Turkish Airlinesnál. Ezt rendesen beleverte a fejembe, sose fogom elfelejteni :D
Tulajdonképpen a kis Turkish Airlines videó reklám nagyon jól sikeredett – még a marketinges anya gyereke is fogta magát, és megnézte a videót, hiába tudta, hogy ez egy remek marketingfogás volt a könyvben :D

Maguk a kis történetek rövidek, gyorsan olvashatóak, olvasmányosak, és nem erőltetett humorral lettek megírva – jókat lehetett rajta szórakozni, meg persze lehet hangosan mondogatni, hogy „engem ezzel ugyan meg nem etetsz”, de ennyi utazós évvel az ember háta mögött… egye-fene, elhiszem. Max rávágom, hogy imitt-amott kicsit felnagyította a dolgokat, de hát ez már részletkérdés :)

Mindenképpen megtartós – ha másért nem, hát a jó kis tippekért, hogyan ússzuk meg a vízummentes országba belépést, hova kellenek kapcsolatok, hogy valah is betehessem a lábamat országba, na és persze a helyszínek miatt, hiszen ezekben az országokban igazán kalandos utazásra van esély :)
Leszámítva, hogy nekem András talán egy icipicit többet fényesítette magát ("kollégáim engem ismerve meg se lepődtek már, hogy megoldódott"), attól még én nagyon élveztem :)

Benedek_Eszti>!
Földvári András: Elmentem világgá!

Úgy gondolom ez azon kevés könyvek egyike, amit mindenképpen érdemes beszerezni, hiszen számtalan olyat helyet említ, amit érdemes megtekinteni. Rendesen elfogott a késztetés például, hogy elutazzak Kínába és megnézzem a Makaóban található kápolnát, ahol Máriát jókora kínai asszonynak ábrázolják, aki a szintén kínai vonásokat viselő Kis Jézust tartja a kezében. Zseniális! De csábítók voltak az izlandi vulkánok, és legalább ennyire érdekes volt az Észak-Koreai kirándulás vagy éppen az Etiópiai kaland.

Bővebben: http://www.ahmagazin.com/foldvari-andras-elmentem-vilagga/

kritta>!
Földvári András: Elmentem világgá!

Nagyon örülök, hogy magyar nyelven az utazás témában íródott műfaj is egyre inkább teret nyer, mert van rá igény itthon is. Nem tudom, hogy az elmúlt időszakot miként élte meg a szerző, de én reménykedem és kívánom számára, hogy még sok-sok utazás lenyomata kerüljön be az útlevelébe, és számunkra még számtalan lapot töltsön meg a kalandjaival.

Bővebben: http://konyvlelo.blogspot.com/2021/01/foldvari-andras-e…


Népszerű idézetek

robinson>!

Elgondolkodtam, milyen más fénytörésben látjuk mi a dolgokat a távolból. A nyugati ember szereti jobban tudni azt is, amiről fogalma sem lehet.

129. oldal

robinson>!

Hamarosan landolt is a Magyar Népköztársaság feliratú, TU-134A típusú gép, és ajtajában felbukkantak az öltönyükbe merevedett elvtársak.

32. oldal

robinson>!

Ámulatomat csak fokozta, amikor magyarul köszöntött a díszes egyenruhát viselő ajtónálló.
– Köszöntjük Washingtonban, Földvári úr! Érezze otthon magát.
Mint kiderült ’56-os magyar volt.

Nikolett_Kapocsi P>!

Sosem felejtem el, amikor utazási okmányaim átnyújtása után megkérdezte a reptére a határőr:
– Tessék mondani, miféle ország ez az Utlevel?
Felvilágosítottam, hogy a felirat nem az ország neve, hanem a passport magyarul – de igazán nem vethető egy tahiti határőr szemére, hogy nem ismeri kis hazánkat.

133. oldal

robinson>!

Rögtön feltűnt, hogy Addisz-Abebában az összes taxi ama kerek lámpás, 1200-as Lada, amely nálunk a hetvenes-nyolcvanas évek a sztárautó volt; úgy látszik itt még 2007-ben sem ment ki a divatból. Ráadásul mindegyik olyan vájdlingkékre volt festve – mint később megtudtuk, a becenevük is „Blue Donkey”, azaz kék szamár.

165. oldal

sasviki95 P>!

[…] nem halat kell adni az éhezőknek, hanem meg kell őket tanítani halászni.

Barbár>!

Hamar feltűnt, hogy a parton megannyi – sok tavaszt látott – európai hölgy sétál jó alakú, kisportolt fekete ifjakkal. A helyiek elmondásából tudtuk meg, hogy ami a koros férfiaknak Thaiföld, az a magányos európai hölgyeknek bizony Gambia.

154. oldal Kezdő Afrika-utazók mekkája. Banjul, Gambia

Boglinc P>!

A szikhek megtagadták a korábbi kasztrendszert, így az Aranytemplomban zajló étkezés fő tanításuk mélyen átélhető szimbóluma: bárki vagy is, együtt ülhetsz és étkezhetsz a többi ismeretlennel, mert mindenki egyenlő.

Boglinc P>!

[…] a boldogság egyik titka, hogy évente menj el egy helyre, ahol még nem jártál.


Hasonló könyvek címkék alapján

R. Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona
J. Goldenlane: Isteni balhé
L. J. Wesley: Hetedhét birodalom
Cornelie C. G.: Talán mindörökké
R. Kelényi Angelika: Negyven felé pártában
Terry Pratchett: A mágia színe
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
Philip Reeve: Sen és a száguldó szán
Gail Carriger: Szívtelen
Christopher Moore: Biff evangéliuma