A ​magyar testőrség története 0 csillagozás

1760-ban ​Mária Terézia megalapította a Magyar Nemesi Testőrséget. A 18-19. századi testőröknek szakmai alkalmasságuk mellett külsőleg és viselkedésükben is a legmagasabb elvárásoknak kellett megfelelniük. „Általános elvárás volt a makulátlan egészség és testi épség, a legalább 180 centiméteres testmagasság. Dohányozni is tilos volt, hogy az egyenruha illata kellemes maradjon. A testőröknek mindig feddhetetlenül kellett viselkedniük és szavaikat is gondosan meg kellett válogatniuk: a káromkodást például súlyos pénzbüntetéssel sújtották. A regula szerint tilos volt 'ledér nők társaságát keresniük vagy ilyen nőket kvártélyukon fogadniuk'. Az persze más kérdés volt, ha az udvarnál egy magas rangú nő szemet vetett egyikükre” (Holló József.) A testőröknek szolgálatuk alatt folyamatos továbbképzéseken kellett részt venniük, ahol nemcsak katonai témákban pallérozódtak, hanem általános műveltségüket és nyelvismeretüket is fejlesztették vagy épp táncórákat vettek. Ezek a kiművelt… (tovább)

1760-ban ​Mária Terézia megalapította a Magyar Nemesi Testőrséget. A 18-19. századi testőröknek szakmai alkalmasságuk mellett külsőleg és viselkedésükben is a legmagasabb elvárásoknak kellett megfelelniük. „Általános elvárás volt a makulátlan egészség és testi épség, a legalább 180 centiméteres testmagasság. Dohányozni is tilos volt, hogy az egyenruha illata kellemes maradjon. A testőröknek mindig feddhetetlenül kellett viselkedniük és szavaikat is gondosan meg kellett válogatniuk: a káromkodást például súlyos pénzbüntetéssel sújtották. A regula szerint tilos volt 'ledér nők társaságát keresniük vagy ilyen nőket kvártélyukon fogadniuk'. Az persze más kérdés volt, ha az udvarnál egy magas rangú nő szemet vetett egyikükre” (Holló József.) A testőröknek szolgálatuk alatt folyamatos továbbképzéseken kellett részt venniük, ahol nemcsak katonai témákban pallérozódtak, hanem általános műveltségüket és nyelvismeretüket is fejlesztették vagy épp táncórákat vettek. Ezek a kiművelt katonatisztek szolgálati idejük lejártával jellemzően hazatértek Magyarországra, és az itteni közösségek javára fordították az Európa, sőt a világ egyik legfontosabb udvarában elsajátított tudást. Közéjük tartozott többek között Bessenyei György és Kisfaludy Sándor is, akiket „testőríróknak” nevezünk.