Magyarország és Románia kapcsolatára 1956–1989 között nemcsak az erdélyi magyarság sorsa volt nagy hatással, hanem fontos szerepe volt a két államhatalom egymást keresztező nemzetépítési stratégiájának is. A két ország története nem írható le egyszerűen egy kamaradráma szereplőinek hányattatásaként, mert a külvilág – a Szovjetunió, a többi szocialista ország, a Nyugat – nem puszta díszlete volt ennek a színpadnak. A sokat emlegetett nemzetközi erőviszonyok, az egyes szereplők külpolitikai stratégiái, a diplomácia kijelölték és egyúttal erősen le is határolták azt a terepet, amelyben Magyarország és Románia az egymás elleni küzdelem során mozoghatott. Sőt a két állam vezetőinek még az eszközök használatában sem volt sok választásuk: adott volt a stílus, amelynek egyeznie kellett a hidegháború, majd később az enyhülés nemzetközi normáival és játékszabályaival, és nem hagyhatták figyelmen kívül a nemzetközi közvéleményt és a médiát sem.
Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956–1989 0 csillagozás
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 2
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jaap Scholten: Báró elvtárs 90% ·
Összehasonlítás - Baki Péter – Colin Ford – Daniela Mrázková: Korniss Péter – Folyamatos emlékezet ·
Összehasonlítás - Gyurgyák János (szerk.): Magyarország története képekben I-III. ·
Összehasonlítás - Földes György – Mitrovits Miklós (szerk.): Kádár János és a 20. századi magyar történelem ·
Összehasonlítás - Paizs Gábor (szerk.): Rajk per ·
Összehasonlítás - Germuska Pál: Indusztria Bűvöletében ·
Összehasonlítás - Germuska Pál – Bank Barbara (szerk.): Lépések a gazdasági teljhatalom felé, 1945–1948 ·
Összehasonlítás - Borbély Zsolt Attila (szerk.): „Őr és Úr” ·
Összehasonlítás - Rákosi Mátyás: A fordulat éve ·
Összehasonlítás - Pajor Alex: Idővonal ’56 ·
Összehasonlítás