Fohász ​a múzsákhoz 16 csillagozás

Fohász a múzsákhoz

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A művek szerzői: Hésziodosz, Szapphó, Alkaiosz, Anakreón, Ibükosz, Szimónidész, Pindarosz, Kallimakhosz, Aszklépiadész, Theokritosz

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Populart Füzetek Interpopulart · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart


Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Apollo / Apollón


Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Arianrhod P>!
Fohász a múzsákhoz

Szép válogatás, némelyik vers is élvezetes, ám engem főleg Pindarosz költeményei fogtak meg. Mi tagadás, nem könnyű értelmezni, annyi mítikus és történelmi személyt sorol és épít be a verseibe, hogy még az is csak kapkodhatja a fejét, hogy megfejtse, ki kicsoda, aki nálamnál sokkal jobban ismeri a görög mítoszokat. Sajnos nekem minden egyes versnél használnom kellett volna ehhez a lexikális szakirodalmat, és ahhoz most nem volt türelmem. De a rímek, ritmusok és a sorok dallama így is lenyűgöztek.

Lunemorte P>!
Fohász a múzsákhoz

„Őt magába éjszinü föld fogadta,
s vége lett akkor valamennyi kínnak"

Biztos vagyok benne, hogy sokkal jobb verseket is be lehetett volna válogatni ebbe a kötetbe ezektől a szerzőktől. Hiányérzetem van.

discipula_magistri >!
Fohász a múzsákhoz

Az antológiában szereplő művek egytől egyig zseniálisak; ha azt nézzük, hogy egy-egy alkotás mennyire művészi, szerintem Theokritosz két költeménye a legkiemelkedőbb, de a szerzők közül, ha lenne rá lehetőségem, Szapphóval, Anakreónnal, Alkaiosszal és Aszklépiadésszel találkoznék legszívesebben.
Bereniké hajfürtjének a szemszögét imádom (bár a Catullus-féle verzió jobban tetszett, mint Kallimakhoszé), a legváltozatosabb témák Pindarosznál figyelhetők meg, formák közül pedig a szapphói strófa továbbra is a kedvencem.
Többet kellene beszélni irodalomórán az ókori görög líráról.

mandris>!
Fohász a múzsákhoz

A líra valahogy világ életemben távol állt tőlem. Csak nagyon kevés költő tudott megérinteni költészetével, mondjuk nagyon esélyt sem adtam nekik az iskolai szöveggyűjteményekben lévő egy-két versen túl.
Éppen ezért ezeknek az ókori görög verseknek az olvasása sem forgatta fel alapjaiban az életemet, ugyanakkor jó volt bepillantani ebbe a világba is, látni, mi az, ami már az ókori költők fantáziáját is megmozgatta.
Érdekes volt, hogy tulajdonképpen bármilyen témában is íródott a vers, legyen az bordal, szerelmes vers, politikai vagy éppen egy győztes kocsihajtó diadalára írt vers, tele vannak tűzdelve mitológiai utalásokkal, történetekkel. Szintén érdekes volt látni, hogy miközben látszott, egy-egy költőnek mik is a kedvenc témái, hogy azért elég sokszínű az ókori görög költészet, mint azt talán már a fenti, korántsem teljes felsorolás is próbált érzékeltetni.
A sokszínű témák mellett a versek hosszában is jelentős különbségek mutatkoztak, kezdve Szimondiész A Thermopüllai-i hősökre című kétsorosától egészen Pindarosz több oldalas verseiig.

6 hozzászólás
anesz P>!
Fohász a múzsákhoz

Középiskolás koromból a szerzők egy része rémlik, de azok is okoztak meglepetéseket. Hésziodoszról tudtam, hogy a világkorszakokról írt, de azt nem, hogy állatmesés példázatokkal is foglalkozott. Szapphó szerelmi költészete ismert, de rájöttem, hogy nagyon sok a mitológiai vonatkozás költeményeiben. Alkaiosz hedonista versei mellett fontos szerepet játszik a hazaszeretet és a harci dalok is meglepetéssel töltöttek el. Anakreón műveiben a halálfélelem és az öregedés elleni tiltakozás kap hangsúlyos szerepet.
Voltak számomra ismeretlen költők is a kötetben. Például Ibükosz természeti verseivel, vagy én elfelejtettem, hogy Szimonidész írta A thermopülai-i hősökre c. sírverset.
Az antológiából mindenképpen kiemelkedik Pindarosz kiforrott költészetével. Bár kissé meglepett, hogy szinte csak olyan versek vannak tőle, amit valakinek a diadalára (kocsiverseny, öszvérfogat-verseny, birkózás, ökölvívás, pankration, fuvolaverseny győzteseihez) írt, de ezek nem tömjénező versek, hanem nagyon sok mitológiai párhuzamot tartalmaznak a szép, megfontolandó életbölcsességek mellett. Kallimarkhosz, Theokrítosz és Aszklépiadész szintén ismeretlenek voltak előttem, így örültem, hogy kicsit belepillanthattam életművükbe.

vudura06 P>!
Fohász a múzsákhoz

Valahogy a vegére értem. Volt ami nagyon tetszett, volt ami nagyon. De igazából nem jött be.

Kizi>!
Fohász a múzsákhoz

Remek kis gyűjtemény! Tetszett, hogy az egyes költőktől nem azok a versek voltak megjelenítve, mint amik az irodalom tankönyvben.


Népszerű idézetek

sztimi53>!

Szapphó: ÉDESANYÁM! NEM PERDÜL A ROKKA

Édesanyám! nem perdül a rokka, olyan
    szakadós ma a szál –
    vágy nehezül rám;
mert a sudár, szép Aphrodité letepert!
    Szerető, szerető
    kell ma nekem már!

Radnóti Miklós fordítása

21. oldal (Interpopulart, 1994) · Szapphó

11 hozzászólás
tgorsy>!

Szimónidész: A THERMOPÜLAI-I HŐSÖKRE

Itt fekszünk vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
_megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.

Ponori Thewrewk Emil fordítása

63. oldal · Szimónidész

2 hozzászólás
aled P>!

Nem jó, ha a teljes igazság meztelen
tárja arcát. Gyakran az éppen a bölcs, aki tud
hallgatni róla.

Jánosy István fordítása

89. oldal, Pindarosz: Az aiginai Püthiásznak (Pankrationban nyert diadalára) (részlet) · Pindarosz

aled P>!

tündöklő csermely vize csobban át a
rózsabokrok közt, s az egész vidékre
reszketeg lombok susogása bűvöl
_jó puha álmot…

Horváth István Károly fordítása

15. oldal, Szapphó: Hívogató Aphroditéhez (részlet) · Szapphó

aled P>!

Anakreón: Poszeidón hava

Poszeidón hava itt van; ím:
víztől súlyos a fellegek
gyomra, vad viharok szele
    csattog szerte a tájon.

Devecseri Gábor fordítása

50. oldal · Anakreón

tgorsy>!

Szimónidész: EMBER VAGY!…

Ember vagy! Előre sose látod, hogy a holnap ugyan mit ád;
s az, kit te ma boldognak ítélsz, mennyi időig az.
A hirtelen elröpülő, kicsi légynek sincs ily
gyorsan változó sora.

Jánosy István fordítása

59. oldal · Szimónidész

Lunemorte P>!

Minek így várni a fényt?

Alkaiosz: Bordal (részlet)

sztimi53>!

Anakreón: TÖREDÉK A HALÁLRÓL

A halánték deres immár, a haj őszül koponyámon,
fiatalságom elillant, feketéllnek fogaim már,
oda van múltam, az édes, rövid és csúf, ami jön még.
Remegek már a haláltól, hisz a Hádészban a szöglet,
ami vár rám, hideg és szűk, a lejárat is ijesztő,
s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre…

Radnóti Miklós fordítása

52. oldal (Interpopulart, 1993) · Anakreón

3 hozzászólás
Lunemorte P>!

Sok baj sújtja a népet, s köztünk jár az Irigység,
annak örül, ha baj ér, csúf hangja van, arca kegyetlen.

Hésziodosz: A világkorszakok (részlet)

Kapcsolódó szócikkek: irigység
Lunemorte P>!

Letünt a fiastyúk és a
hold is: tovaszállt az éjfél;
elmult a találka-óra
s én itt heverek – magamban!

Szapphó: Letünt a fiastyúk... (Babits Mihály fordítása)


Hasonló könyvek címkék alapján

Jánosy István (szerk.): Széphajú Khariszok tánca
Falus Róbert (szerk.): Görög költők antológiája
Komoróczy Géza (szerk.): Gilgames / Agyagtáblák üzenete
Gál Zsuzsa (szerk.): A zene szava
Lothringer Miklós (szerk.): Megjött végre a várt szerelem
Anakreón: Anakreoni dalok
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete
Komoróczy Géza (szerk.): Agyagtáblák üzenete
Marcus Valerius Martialis: M. Valerius Martialis válogatott epigrammái