Őstörténet ​és honfoglalás 17 csillagozás

Fodor István: Őstörténet és honfoglalás Fodor István: Őstörténet és honfoglalás

A történelem, bármilyen furcsa, nem egy állandó valami. Persze a dátumok nem változnak, így Hunyadi Mátyás halála nem képezi vita tárgyát, de az okok, a hogyanok, no meg az, miként élték meg mindezt a kortársak, az bizony folyamatosan módosul.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyarország története Kossuth

>!
Kossuth, Budapest, 2012
160 oldal · ISBN: 9789630969567
>!
Kossuth, Budapest, 2009
104 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630956796

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Lali P>!
Fodor István: Őstörténet és honfoglalás

Úgy alakult, hogy alkalmam lett a sorozat elolvasására, így – mivel régóta érzem, hogy rám férne a magyar történelem alapos újraolvasása – örömmel ragadtam meg a lehetőséget.
Nekem úgy tűnik – megelőlegzett ítélet –, hogy ez a sorozat erre a célra tökéletesen megfelelő (majd meglátjuk, a sorozat végén majd még visszatérek erre).

Ez tehát a sorozat első kötete, az őstörténetről és a honfoglalásról, amik manapság is a legnagyobb csábítást jelentik mindenféle laikus, ezoterikus, misztikus megközelítés számára. (Én magam is több ilyen könyvet olvastam, váltakozó haszonnal.)
Azt gondolom, hogy amit alapvetően várni lehet egy 100 oldalas képes ismeretterjesztő-tudományos történeti munkától, azt teljesíti a könyv.
A terjedelemhez képest elég mélyen és részletesen, gazdagon illusztrálva, sok térképpel közli a mondandóját.
A hiányosságokat nehéz megfogalmaznom, de érzek néhányat:
Néha egy-egy olyan kijelentés, következtetés olvasható, ami magától értetődőként vezetődik föl, de számomra azért nem mindig volt az. (Attól még persze lehet igaz.)
A nyelvi származás mellett szerintem kevesebb figyelem fordítódik az antropológiára, a modern genetikára, illetve a különböző kulturális leszármazásvonalakra (zene, díszítőművészet, hitvilág). Van róluk szó, de mindig csak valamely hipotézis alátámasztására, önmagukban vizsgálva nem.
A régészeti vonal viszont erősnek tűnik, az tetszett, érdekes.
Mivel alapvetően ismeretterjesztő könyvről van szó, ezért szerintem hasznos lett volna, ha azokat a pontokat, amiket a nem hivatalos, többnyire laikus megközelítés feszeget, valamilyen formában megemlíti.
(Ha Dawkinsnak nem derogáló az evolúciót elutasítók nézeteivel aprólékosan foglalkozni, itt is lehetett volna legalább egy apró betűs oldalt beszúrni erre. Még ha azt is írja rájuk, hogy hülyeségek és kész.)
Az utolsó oldal egyfajta mikrofejezetként Gézáról kicsit furcsán hat itt, mivel Géza a következő könyv témája (Istvánnal együtt).
Alapvetően tehát azt gondolom, hogy a hivatalos tudományos ismeretek a magyarság eredetéről és a honfoglalásról jól érthetően ki vannak fejtve a könyvben, így azt a könyv alapján elég alaposan meg tudtam ismerni.
Nagy földrengető újdonság nem volt benne, de sok kisebb új vagy számomra ismeretlen dolog egyértelműen igen.
Egyszóval, hasznos volt elolvasnom. :-)

WolfEinstein>!
Fodor István: Őstörténet és honfoglalás

A magyar történetírás megérett arra, hogy új, modern nézőpontból értelmezze hazánk és népünk történelmét. Ez a sorozat maradéktalanul eleget tesz ennek. A sorozat egyes köteteinek szerzői szakítanak az idejétmúlt történetírói hagyományokkal. Ennek a koncepciónak ez a nyitókötete is alátámasztja, hogy meg tud újulni a magyar történettudomány. A kötetben ugyan van pár elírás, néhány gondolattal vitába is lehetne szállni, de összességében egy rendkívül színvonalasan összeállított munka a magyar őstörténetről. A szöveg közérthető és élvezetes, a képanyag látványos és gazdag, jól kiegészíti a szöveges részeket, a térképek információgazdagok, jól kezelhetőek, így tulajdonképpen feleslegessé teszi, hogy atlaszokkal, kézikönyvekkel és internettel felszerelkezve olvassa a kötetet az érdeklődő olvasó, mert a képek és térképek mgmutatnak mindent, ami a szövegben szerepel. Külön érdeme a könyvek, hogy több elméletet is felvonultat egyes kérdésekhez anélkül, hogy a szerző állást foglalna, vagy ahol mégis elkötelezi magát valamely elmélet mellett, ott hangsúlyozza, hogy ez pusztán a saját véleménye. Szeretem az olyan történelemmel foglalkozó kiadványokat, ahol a szerző felajánlja az olvasónak, hogy válasszon kedvére a vitatott kérdésekre adható lehetséges válaszok között, és nem kényszeríti rá a saját álláspontját.


Népszerű idézetek

Leah P>!

Az ember legfontosabb mentális tulajdonsága az emlékezés. Emlékezés arra, ami velünk, és arra, ami az őseinkkel történt. Emlékeink egyik része megélt élményeinken alapszik, a másik része átörökített tudás. Ezt a tudást részben közvetlenül kapjuk szüleinktől, nagyszüleinktől és tágabb emberi környezetünktől…

(első mondat)

WolfEinstein>!

Idegenek lehettek a Kárpátok bércei, de feltűnhetett nekik, hogy e hegylánc milyen védelmezőn nyújtja ki karjait a belső medence köré. Észlelhették, hogy e védelem az éghajlat szélsőségeitől is óv: szelídebbek itt még a téli viharok is, kevésbé zordak az ordas hidegek, jóval hosszabb a langyos kikelet, tovább melenget a bágyadt őszi napsugár is.

66. oldal, Ismerkedés Európával (Kossuth, 2009)


Hasonló könyvek címkék alapján

László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról
Róna-Tas András: Kis magyar őstörténet
Csorba Csaba: „Árpád jöve magyar néppel”
Sudár Balázs (szerk.): Magyarok a honfoglalás korában
Tóth Dóra (szerk.): Honfoglalás és őstörténet
Tóth Dóra: A Honfoglalás képes története
László Gyula: Árpád népe
Vécsey Aurél: Hunok-magyarok eredete és vándorlásai
Csorba Csaba: Árpád népe
László Gyula: Múltunkról utódainknak I-II.