Reményfutam 1 csillagozás

A ​háromszoros József Attila-díjas költő 1929-ben született a Somogy megyei Kaposmérőn, ahol rinyahosszúfalusi zsellérként vasúthoz szegődött édesapja anyjával megismerkedett. Középiskoláit Kaposváron végezte, Takáts Gyula volt az osztályfőnöke, s költőtörekvéseinek egyik első támogatója. 1947-ben az Eötvös-kollégium diákjaként Budapestre került. Verseit már gimnazista korában közölte a pécsi Sorsunk, egyetemista éveiben a Válasz. Első verseskönyve, a Hazafelé azonban, a kényszerű hallgatás évei miatt csak 1955-ben látott napvilágot. Tanulmányainak befejezése után népművelési iskolákban tanított, később 1953 és 1956 között – a Csillag versrovatánál dolgozott. 1959-től máig az Országos Széchényi Könyvtár mellett működő Módszertani Központ tudományos munkatársa. 1981 decembere óta a Magyar Írók Szövetségének alelnöke. – Tíz önálló verseskönyve jelent meg ez idáig, továbbá válogatott versei A csend szólítása (1969) és Kélt újra jel (1979) címmel. Monográfiát írt József Attiláról és… (tovább)

A ​háromszoros József Attila-díjas költő 1929-ben született a Somogy megyei Kaposmérőn, ahol rinyahosszúfalusi zsellérként vasúthoz szegődött édesapja anyjával megismerkedett. Középiskoláit Kaposváron végezte, Takáts Gyula volt az osztályfőnöke, s költőtörekvéseinek egyik első támogatója. 1947-ben az Eötvös-kollégium diákjaként Budapestre került. Verseit már gimnazista korában közölte a pécsi Sorsunk, egyetemista éveiben a Válasz. Első verseskönyve, a Hazafelé azonban, a kényszerű hallgatás évei miatt csak 1955-ben látott napvilágot. Tanulmányainak befejezése után népművelési iskolákban tanított, később 1953 és 1956 között – a Csillag versrovatánál dolgozott. 1959-től máig az Országos Széchényi Könyvtár mellett működő Módszertani Központ tudományos munkatársa. 1981 decembere óta a Magyar Írók Szövetségének alelnöke. – Tíz önálló verseskönyve jelent meg ez idáig, továbbá válogatott versei A csend szólítása (1969) és Kélt újra jel (1979) címmel. Monográfiát írt József Attiláról és Igor Stravinskyról, tanulmánykötetet Bartók Béláról, s további három önálló tanulmánykötetet jelentetett meg; műfordítóként a világirodalom számos klasszikus és kortárs költőjének a munkáit tolmácsolta. Válogatott versfordításait a Napraforgó (1967) és a Mezsgyék (1980) című kötetek tartalmazzák.