Kis ​téli-zene 94% 111 csillagozás

Első olvasásom Fodortól pozitívan zárult. Sok nagyon találó nyelvi lelemény, homloklebeny mögé bekúszó és sokáig ki nem zavarható, velős gondolatok.
Számomra remek példa arra, hogy a minimalizmusnak van létjogosultsága. off Sőt, nagyszerűsége pont ebben rejlik. Azt gondolom, Fodoréhoz hasonló tehetség kell a szavakkal ilyen bölcsen sáfárkodni és teremteni belőlük.
Nem állhatom meg, hogy említsem, azért volt egy-két rém együgyű és értékelhetetlen vers is benne, mégsem éreztem akkora szentségtörésnek, még csalódásnak sem. Ezt azóta sem tudom, hogy sikerült nálam meghackelnie…

Csak rólam árulkodik – és úgy vélem, nem mond semmi jót –, hogy korábban még csak nem is hallottam a haiku műfajáról magyarfaktosként most megyek és ások egy gödröt szégyenemben – így az én fejemben Fodor Ákos ezen kötete tette helyre a fogalmat, és ezzel együtt rögtön be is lopta magát a szívembe egy kicsit. Persze nem azzal a mesteri szintű lappazarlással, amit a három sor/oldal indukál… tudjátok, hogy az szerintem nem király, sokkal inkább a felismeréssel, hogy csupán néhány jól irányzott, gondosan megformált szó mekkora erővel bírhat a megfelelő helyen és időben. Az egész kötet minden egyes rövid és tömör versével megtestesíti azt, amire azt szoktam mondani: egyszerű, de nagyszerű.

„Egyik lábam: indulni nem mer,
másik lábam: maradni nem.
Sivatag fojt, taszít a tenger
– elég nehéz nekem, velem.”

Nagyon szeretem Fodor Ákos aranyköpéseit verseit!

Egészen közel. Pontosan ott.

A könyvtárunkból már minden fellelhető Fodor Ákos verseskötetet elolvastam, ez volt az utolsó.
A már megszokott Fodor Ákos-világot kaptam: nyelvi humort, játékosságba csomagolt életbölcsességeket, a társadalomról – egyénről – saját magáról szóló gondolatokat.
Haikui olyanok, mint a tóba dobott kavicsok – mindenkiben másféle hullámokat indít el, más gondolatokat, felismeréseket. Ezért is érdemes őt (újra)olvasni.
Szerettem ezt a kötetet is!

Talán a legkülönlegesebb újdonság az volt FÁ-nál, mennyire fontos a címadása, minden versnél. A cím nélkül szinte nincs is értelem, de ugyanilyen fontos a szövegtest is, mondhatnánk szellemeskedve hogy a cím így a szöveglélek.

A legnagyobb csoda az volt nekem, hogy a haikuk művelőihez képest is mennyire sok értelmezhetőséget hagy FÁ néhány egyszerű kis szóvirág koszorújában. Szerintem a legautentikusabb utazás közben olvasni, egy hosszabb vonat-, vagy repülőút monotonitásában, ahol a rácsodálkozások ünnepélyessé teszik utunkat. Vö.:

J. W. G. – HOMMAGE

Mihelyt vonal – már banális.
Ünnep csak a Pont lehet.
Ha gyönyörre vágysz – s ha fáj is –:
tedd pontossá életed.

Még nem olvastam haiku-t, így nem tudom ilyen szempontból értékelni, de nagyon tetszett. Annyira érdekes, amikor akár egyetlen szó is képes rengeteg gondolatot megidézni. Minden oldalon csak néhány sor vagy éppen szó szerepel, mégis annyira találóak. Tele van érdekes elgondolással és tetszett az a fajta nemes egyszerűség, ami jellemzi ezeket. Hatással volt rám.

Némelyik eltalált, némelyik nem. Ez épp telibe:

„KÖSZÖNÖM

Tudok nem vágyni
Elérhetetlenekre:
tudok örülni.”

(261. o.)

Fodor Ákos haiku költészetében megjelennek örökbölcsességek, az élet, a halál, a vallás, a szerelem. Nem fennkölt, vagy patetikus verseket olvastam, hanem egyszerűeket, mégis elgondolkodtattak, megfogtak és nagyon megszerettem Fodor Ákos költészetét. A borítók pedig szerintem nagyon illenek ezekhez a kötetekhez.

https://biankakincsei.blogspot.com/2022/03/2022-marcius…

Zseniális.
Utánozhatatlan.
De megpróbálhatjuk.