Buddha ​Weimarban 97% 70 csillagozás

Imádom!
„Vidám, gömbölyded,
zöld kis szagok ugrálnak:
borsóleves fő!”

Hiába írtam egy másik, „eredeti”, keleti szerző haikui kapcsán, hogy nekem Fodor Ákos túl nyugati, többet foglalkozik az élet gyakorlati oldalával, mint a nagy műfaji elődök, valahogy ez mégis nagyon betalált.
A kötet utolsó részét, a kis éji zen címűt már olvastam önálló kiadásban, így általában ismerősek voltak, mégis ért néhány félig-meglepetés. Bár többnyire ezek lettek a kedvenceim ismét, az első két rész művei éppoly maradandók, az elvárt szint fölött teljesítettek.
Fodor Ákos talán tényleg nyugatiasabbra veszi a témákat, mégis jól áll neki.

mind : egy

Esős délután
Fodor Ákost olvasni –
Lelket melenget.

Világ életemben utáltam a verseket. 12.-ben is csak Ady és Radnóti egy-két szerzeményét szerettem meg igazán, amúgy nem az én világom. Fodor Ákost pedig Vavyan Fable nyomán ismerem, évek óta hangoztatom a (ebben a könyvben szerepel!) kedvencemet tőle: „3 negatív szó: nincs * semmi * baj”.
Egyszerűen zseniális volt! Ajánlom bátran, de nem szabad csak úgy „átlapozni”. Egyenként meg kell érteni, elmosolyodni, bólogatni meg felhorrkantani rajta.
♥

Nagyon élveztem, Fodor Ákostól ez már a 2. „haikukészlet” , amit olvastam :)
Nem tudom hogy jönnek ezek a gondolatok nála, de nekem nagyon tetszenek. Rövid, velős, annyira lényegre törő és jól kifejez egy-egy gondolatot.
Nagyon nagyon kedvenceim voltak:
ZÁRÓJELENTÉS
VILLON-HANGMINTA
VALLOMÁS
HUMANITÁS
AXIÓMA
NAPLÓJEGYZET
FIGYELMEZTETŐ-TÁBLÁCSKA
EMPÁTIA

Sokadszorra is ez a kedvenc kötetem Fodor Ákostól. Van benne néhány olyan szösszenet, ami legalább hetente eszembe jut.

Megtaláltam benne az első nagy kedvenceimet, amelyek még a régi Fable-könyvekben jöttek velem szembe. Egyszerűen zseniális, ahogy ilyen tömören, néhány tökéletesen kiválasztott szóval az elevenembe talál. Nem lehet csak egyszer elolvasni, ízlelgetni kell, mondogatni, és közben akarva-akaratlanul is megjegyezni. Aztán van, hogy azon kapom magam, hogy a legváratlanabb pillanatokban beugrik egy-egy haiku – néha épp az elalvás előtti másodpercben, álom és ébrenlét határán. Ezt nevezem én igazi művészetnek.

Eddig is szerettem a verseket, de Fodor Ákos valami egészen mással ismertetett meg. Vers is, rövid, summás gondolatok az életről, tökéletesen kifejezve érzelmeimet. Minden benne van, ami fontos: élet és halál, szerelem és szeretet, csalódás és küzdelem, az élet apró csodái. Tökéletesek.

Szeretem a haikukat. Azon a szinten, amelyen Fodor Ákos műveli, meg egyenesen imádom. Hihetetlen, hogy (többnyire) három sorba, mi minden belefér. A kötet (kötetecske) remek, minden sorát élveztem. Annyira, hogy bekerült a kedvencek közé.