Személyiségünk ​rejtett tartalékai 25 csillagozás

Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai

[…] Illetve ebben a könyvben az is benne van, hogy a különböző személyiségtípusok gyengéire ajánl egy-két „megoldást”, úgymond kezelési tanácsot önmagunk számára, és ebből lehet szemezgetni, hogy ha valaki magára ismer bizonyos gyengékről, elolvashatja hogyan is kéne kezelnie azt. Én úgy töltöttem ki a tesztet, hogy fogtam egy darab papírt, és mindent kiirogattam, ikszelgettem, aztán miután ezzel megvoltam, rákerestem a neten, és természetesen fent vannak a tesztek, és egy gombnyomás a kiértékelés, ehh, mindegy […]

>!
Network TwentyOne, Budapest, 1995
268 oldal · ISBN: 9630456435 · Fordította: Komáromy Rudolf

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Lang_Tünde IP
Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai

Szórakoztató és hasznos könyv, sokat derültem rajta, ha nem említette volna annyiszor a szerző, hogy ő népszerű szangvinikus, akkor is elárulná a stílusa.
Littauer vicces példákon keresztül mutatja be a vérmérsékleti típusokat. Ha megismerjük az egyes típusok jellemző tulajdonságait, megértőbbek leszünk azok képviselőivel és reális elvárásokat támasztunk velük szemben, segíthetünk gyengeségeiket a javukra fordítani. És talán magunkat is könnyebben elfogadjuk.
Kicsit olyan érzésem van, hogy a szangvinikusok, a kolerikusok és a flegmatikusok több kapaszkodót kaptak a fejlődésüket illetően, a melankolikusok pedig menthetetlenek (de vágjanak hozzá jó képet). Persze ezt lehet, hogy az 50 %-ban domináns melankolikus vérmérsékletem mondatja csak velem.
Az utolsó, valláshoz kapcsolódó fejezet számomra sok volt.
Ajánlom mindenkinek, hogy olvasson a vérmérsékleti típusokról, ez egy jó kis könyv hozzá. Meggyőződésem, ha a diákok középiskolában a sok magolnivaló helyett ezzel ismerkednének és szituációs gyakorlatokat végeznének, felnőttként megértőbbek, elégedettebbek és boldogabbak lennének.

>!
Andrew_N_Bagman P
Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai

Megvolt, ilyen is volt – ez lenne röviden. Kicsit hosszabban meg az, hogy vannak kifejezetten jó és hasznos részek benne, néha meg halálra untam magam rajta. Persze részrehajló vagyok, mert leginkább a rám vonatkozó részek keltették fel a figyelmem. Azt konkrétan, amiből magamra ismertem és némi útmutatót leltem a saját viselkedésemre és gondolataimra, faltam, a többin meg gyorsan túl akartam lenni ezért nem olvastam néha 2 napig. Szóval ajánlom ugyan, de én a legtöbb személyiségtípust felületesen olvastam el – szerencse, hogy így is meg tudom jegyezni a lényeget, már csak az a kérdés, mennyit tudok hasznosítani :)

>!
terembura
Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai

Hmmm, nem akarom azt mondani róla, hogy rossz, nehogy megsértsek vele valakit, de akkor mi a fenét is mondjak róla?
Talán pozitívumnak felhozhatnám, hogy egész jópofa történetek vannak benne – talán.

Kezdeném azzal, hogy a kedves szerző megpróbálja beskatulyázni az embereket négy csoportba, azt kész… Hozzáteszem, hogy én például egyiket sem éreztem igazán magaménak, jobban mondva mind a négyből igaz rám is néhány jellemvonás.
Ja igen, majd elfelejtettem a könyv elején található tesztet – már az gyanús kellett volna legyen.
Összegezve, nekem nem valók az ilyen önelemzős, önfejlesztős valamik, főleg nem ennyire fellengzősen és magas lóról megírva. Asszem, öreg vagyok én már ehhez. :)
A másik nagy gondom az volt végig, hogy minden egyes példában – a fentebb említett jópofa kis történetek – az alanyok annyira végletesen vannak megformálva, mintha két fő emberfajta létezne: debil, vagy kretén.
Ne már valaki megpróbálja nekem beadni, hogy az emberek jellemvonásaik alapján ennyire elhatárolhatóak egymástól! Pffff… most én lenni dühös ember, nagy vörös fejjel! :D
Ha pedig az emberek valóban ilyenek, akkor én vagyok földönkívüli (Na, E.T. haza!!!). :)

>!
takacsot
Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai

Négy alapvető személyiségtípust mutat be. Mindenkiben van egy domináns,ami alapvetően határozza meg a viselkedését. Legtöbb embernek emellett van még egy másik meghatározó.

Leírja, hogyan ismerd fel és mikét bánj az ilyen emberekkel. Megtudd, hogyan hozd ki magadból és másikból ezek alapján a legtöbbet. Hogyan lehet megérteni a hátrányaikat,amik a saját szemükben nem is mindig hátrány.

Mindenképpen érdemes mindenkinek elolvasnia.

>!
miss_antrophy
Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai

Sokat tanultam belőle. Azt hittem az elején, hogy ez csak egy átlagos könyv ami bevezeti a vérmérsékleteket, de aztán tévedtem. Egyre inkább megtetszett. Rém ijesztő de elég pontosan megtaláltam magam ahhoz, hogy szinte teljesen biztos legyek magamba. Egy csomó leíratlan dolog öltött fizikai formát ebben a könyvben amivel tisztában voltam, csak nem voltam benne szilárd biztos. A megerősítésre vártam, és meg is kaptam. Sajnos az írótól nincs több magyar könyv – pedig szívesen olvasnék tőle még többet. Azt viszont nem értem, hogy akkor miért fordították le magyarra a címüket, hogy ha nincs magyar fordításban… (a hozzá kapcsolható, ajánlott könyvekre gondolok amit a szövegben említenek.) És amúgy a stílusa is tetszett. Érdekesek a személyes tapasztalatok, könnyen olvasható, nem száraz. Két nap alatt az egészet áttanulmányoztam. Csak úgy áradt belőlem a sok elmélet és idézetek. Azóta már apadt a kedvem, de mindenképp hasznos volt, hogy tudatosodott bennem néhány nagyon fontos dolog. Részletesebben a blogomon olvashatsz e könyvről.

>!
Juhasz_Erika
Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai

Imádtam ezt a könyvet, érdekes dolog tényleg megismerni a barátokat, tudni, hogy mit miért csinálnak; megértésre, elogadásra tanít a könyv:-) azóta nem idegesít fel, hogy az egyik barátnőm soha nem hív fel, mindig csak én hívom: ő flegmatikus. tudom, hogy a főnököm miért rak minden egyes mondata végére felkiáltójelet: ő szangvinikus.
még nagyon sok példát lehetne felhozni, de akit érdekel, az inkább olvassa elé a könyvet, tényleg jó móka!

>!
Szédültnapraforgó
Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai

Egy céges tanfolyam apropóján került kezembe a könyv. Mivel a kommunikációról és a konfliktuskezelésről „tanultunk”, kolléganőm ajánlotta, ha érdekel a téma bővebben, olvassam el a könyvet, szívesen kölcsönadja.
Az igaz, hogy megállapítottam, hogy leginkább népszerű szangvinikus vagyok…DE ennél többet számomra nem is mondott a könyv. Általános jellemzőket írt le a különféle embertípusokról, ami untatott, mindegyikből egy kicsi volt csak, ami a férjemet vagy akár más közelebbi ismerősömet jellemezte. Tehát, olyan, mint egy horoszkóp, általánosságban beszél, de nem lehet mindent kivétel nélkül adott jegyre ráilleszteni. Ahány ember annyi féle.

>!
Zoltán_Körmendi I
Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai

A munkámban és a mindennapi életben is közel húsz éve használom a könyvből tanultakat.

>!
Schetti759
Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai

Nagyon tetszett ez a könyv. Témája megfogott,sokat agyaltam a leírásokon,sokszor éreztem,hogy a vesémbe lát az írónő. :)
A fél csillag mínusz csak az utolsó fejezet miatt,valahogy kibírtam volna ha nem tér ki a vallásra. :/


Népszerű idézetek

>!
cherryd

– A férjem szerint olyan vagyok, mint egy rágógumi automata. A sok tarka gondolat összevissza halmozódik bennem, és gombnyomásra kijön egy marékra való.

226

>!
Daru

Mire a tökéletes melankolikus eljut odáig, hogy szóvá kell tennie a dolgot, a hosszú időn át felfokozódott érzelmi nyomás parázs veszekedésben robban ki.

209. oldal (Network TwentyOne, 1995)

>!
Lang_Tünde IP

A békés flegmatikus vérmérséklet egyik leginkább csodálatra méltó vonása, hogy a förgeteg kellős közepén is megőrzi a nyugalmát.

>!
Lang_Tünde IP

Az erőteljes kolerikus egyéniségek magától értetődő módon gyakorlatias válaszokat találnak az élet által felvetett kérdésekre, s el sem tudják képzelni, hogy mások miért nem állnak elő a helyes megoldással.

>!
Lang_Tünde IP

A tökéletes melankolikusok adják az emberiség lelkét, szívét, szellemét.

>!
Daru

A tökéletes melenkolikus magából kiindulva azt képzeli, hogy mások is előre megrágnak minden kijelentést, ennélfogva minden elejtett megjegyzésnek mély, rejtett jelentést tulajdonít.

137. oldal (Network TwentyOne, 1995)

>!
Daru

Míg a népszerű szangvinikus annyira éhes a jó szóra, hogy a sértést is képes dicséretté átlényegíteni, a tökéletes melankolikusok sokszor az elismerést is bántásnak vélik!

234. oldal (Network TwentyOne, 1995)

>!
Andrew_N_Bagman P

Ahány ember, annyiféle jó és rossz tulajdonsággal születik, nincs varázsige, amely
mindannyiunkkal csodát művelhetne.


Hasonló könyvek címkék alapján

Cziegler Orsolya: Okos gyerekek, gyerekes felnőttek
Nyíri Zoltán – Hackl Krisztián: Személyiségkalauz
Laura Day: A tudatos megérzés
Novák Ákos: A siker kulcsa: Boldogság
Kevin Leman: Péntekre új én
Anita Naik: Újra egyedül
Csernus Imre: A nő
Karen Casey: Változtasd meg az elméd
Richard Carlson – Benjamin Shield: Gyógyító énünk – A lélek csodája
Malcolm Godwin: Ki vagy te? – 101 mód, hogy megismerd önmagad