Alig ​akad ma jó ember 13 csillagozás

Flannery O'Connor: Alig akad ma jó ember

A fiatal műfordító-tanárnő személyes választása a vele rokonlelkű amerikai írónő írásainak Magyarnádalja népszerűsítése. A betegséggel, halálközeliséggel szemben nagy lelkierővel küzdő szerzőnő önmaga fogalmazta meg szellemi beállítottságának, erkölcsi nézőpontjának meghatározó momentumait egyik 1972-es írásában: „Manapság a keresztény hitük fényénél látó íróknak a legélesebb a szemük a groteszk, a perverz és az elfogadhatatlan iránt. A keresztény író visszataszító torzulásokat lát a modern életben, s nehézsége abból fakad, hogy ezeket ténylegesen torzulásnak tüntesse fel egy olyan közönség előtt, amely hozzá van szokva ahhoz, hogy természetesnek lássa azokat.”

Eredeti megjelenés éve: 1955

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kráter Klasszikusok Kráter

>!
Kráter, Pomáz, 2002
316 oldal · ISBN: 9639195693 · Fordította: Varga Nóra

Most olvassa 2

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 39


Kiemelt értékelések

Dana>!
Flannery O'Connor: Alig akad ma jó ember

Pengeéles. Olvasása hegesztőálarcban javasolt.

Végre megtörtént a nagy találkozás, évek óta kerülgettem, mindenféle olvasmánylistákra felírtam, aztán mégis valahogy elhalasztódott az elkerülhetetlennek vélt randevú Flannery O'Connorral. Arra már nem emlékszem, hogy miért pont az Alig akad ma jó ember novelláskötetnél kötöttem ki, de nagyon nem bántam meg: különleges, sajátos ízvilágú, kőkemény, leleplező, csöppet sem optimista írások, olykor olyan brutál jelenetekkel, amiktől kirázott a hideg. Pedig O'Connor nem naturalista és nem feltétlenül szókimondó, finom hölgy, de amolyan dél-amerikai módra, szóval nem ijed meg a préri ürességétől, az üresség vadságától és a vadság szépségét ugyanúgy képes ábrázolni, mint kegyetlenségét és torzulásait.
A kötet tíz novellát tartalmaz, és prekoncepcióim (voltak) sorra omlottak össze, gyakorlatilag az első, a kötet címadó darabja, sokkoló végkifejletével máris belecsapott az arcomba, egyszerre adva meg a kegyelemdöfést az amúgy is szétesett családnak és a kedves olvasónak. A hontalan című már-már kisregény hosszúságú darab egy összetett élethelyzetet ábrázol, Mrs. McIntyre farmján vagyunk, természetesen képtelen fenntartani magát néger szolgaszemélyzet nélkül, és noha már túl vagyunk a felszabadításon és a polgárháborún, mégis sokáig konzerválódott az emberek lelkében és felfogásában egy szigorú hierarchia, amely a négereknek az alacsonyabbrendű szerepet jelölte ki. Egészen addig, amíg meg nem jelenik a birtokon egy lengyel család, akiket a furcsa, bolondos Európáról szóló mítoszok lengenek körül és így megváltoznak a dominanciaviszonyok. A négerek hasonlóképp gondolkodnak a lengyelekről, mint róluk a gazdasszony, a cezúrát mindkét esetben a kulturális és nyelvi különbségek, és a kiszolgáltatottság jelenti. O'Connor ennek a feszültséggel teli történetnek a végére is rémes véget kanyarít.
A legkedvencebb novellám mégis talán A folyó lett, ehhez már előre feltettem az imaginárius hegesztőpajzsomat, és kellett is. A történet, mely nagyjából egy kisfiú magányáról, elhagyatottságáról és öngyilkosságáról szól, azért is különös, mert a vallást, konkrétan a keresztelést olyan barbár rituálénak ábrázolja, amely egyszerre tűnt misztikusnak és félelmetesnek.
És így tovább, és így tovább. Torz emberek, idióták, perverz bibliaárusok, gipszniggerek (ha már nem lehet igazi), a véres délkör kölykei – Flannery O'Connor figurái élnek, elrémisztenek és bemutatnak egy kemény, reménytelen világot, melybe alig csillan remény. Ha egyáltalán. És mégsem nyomasztó olvasni O'Connort, a titka: páratlan érzékenysége, (számomra) újszerű témái és a sokkhatás, amely felráz, kihoz a sodromból és elgondolkodtat.

tgorsy>!
Flannery O'Connor: Alig akad ma jó ember

Tíz zseniális novella a kiszolgáltatottságról, az öncélú gonoszságról, a meg nem értésről, a szeretetlenségről, a szeretetvágyról. Rólunk. Az életről.
Flannery O'Connor az amerikai Tar Sándor.
Tar Sándor a magyar Flannery O'Connor.

3 hozzászólás
n P>!
Flannery O'Connor: Alig akad ma jó ember

Megint egy olyan könyv akadt a kezembe, aminél nem kell megvárnom, hogy a végére érjek. Mert tudom, hogy mit írjak nektek róla.
Novellák sora, amit gyanútlanul elkezdesz olvasni, lehetőleg éjjel, alvás előtt és csak úgy fut a sorokon a szemed. Nyugodt vagy, hisz nem tudsz semmit a könyvről, sőt, úgy tudod az írónő keresztény – úgy hogy nagy baj nem érhet ;-) , aztán az első novella végén kapsz egy gyomrost. De úgy igazán. Mert az emberi gonoszságról szól. Az alattomos önzésről, a kiszámíthatatlanságról. És az még döbbenetesebb, hogy pontosan tudod, a következő fejezet végén is ez vár rád, ez a „bal horog” , de olvasod, mert érdekel és talán reméled, a következő nem így végződik…Még nem olvastam végig, még bármi lehet…hátha, én bízom az emberekben. Kell, hogy legyen benne olyan vég, ami reménykeltő…

„Iszonyat az igazaknak a hamis ember, és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó” (Péld.29:27.)

redux>!
Flannery O'Connor: Alig akad ma jó ember

Nem olvastam, és a címe garancia rá, hogy nem is fogom. Ugyanaz a botcsinálta műfordító követhette el, mint akinek a „Rozsban a fogót” is köszönhetjük. De ha nem, akkor sincs jelentősége, mert ez épp a tizenkettő-egy-tucat antitalentum kategória. „Alig akad ma jó ember” – mint egy mátészalkai nyugdíjas zsémbelése a körzeti rendelőben. Miközben ez a novella már a hetvenes években megjelent épkézláb magyar fordításban, az Interpress magazinban, a tökéletesen hangzó „Jó embert ma hol találsz?” cím alatt. És naná, hogy nem lehetett elfelejteni.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

mintha>!

– Minden áldott nap hálaimát mondok – hajtogatta Mrs. Cope. – Gondoljon bele, mennyi mindenünk van! Istenem – sóhajtotta –, mindenünk megvan! – Azzal eltekintett dús legelői s dimbes-dombos, sűrű erdeje felé, és megrázta a fejét, mintha mindez teher lenne, amitől meg akar szabadulni.
Mrs. Pritchard végigmérte az erdőt.
– Nekem csak négy tályogos fogam van – jegyezte meg.
– Hát legyen hálás, amiért nem öt! – vágta oda Mrs. Cope, és hátradobott egy kupac gyomot.

235. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

William Faulkner: Hajnali hajtóvadászat
Bret Easton Ellis: Az informátorok
Truman Capote: Mozart és a kaméleonok
Katherine Anne Porter: Fakó ló fakó lovasa
Kathryn Stockett: A Segítség
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Alice Walker: Bíborszín
Richard Wright: Feketék és Fehérek
William Faulkner: Míg fekszem kiterítve