Tanulmányok, ​levelek, vallomások 3 csillagozás

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Tanulmányok, levelek, vallomások

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Ivan Fjodorovics Karamazov


Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések


Népszerű idézetek

VERDI>!

Esett, s az esti fények éppen
Kigyúltak, szél mordult felém,
Amikor Poltavából régen
A fővárosba jöttem Én.

Égbökő vándorbot kezembe;
De rajta ösztövér iszák,
Vállamon vásott birkamente,
Zsebemben – tán három peták.

Se pénz, se név, se aki várja,
Kacagtató kis figura……..
Negyven év telt el, s nem hiába:
Zsebem millió húzza ma.

165. oldal (Költő és polgár)

NLaslow>!

Pszichológusnak neveznek: nem igaz, csak realista vagyok, a szó legmagasabb értelmében, mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom.

1 hozzászólás
NLaslow>!

Ördög. (Ivan Fjodorovicsnak és az ördög megjelenésének pszichológiai és részletes kritikai magyarázata). Ivan Fjodorovics mély, nem mint a modern ateisták, akik hitetlenségükkel csak világnézetük szűkösségét és korlátolt képességeik korlátoltságát bizonyítják.

Kapcsolódó szócikkek: Ivan Fjodorovics Karamazov
NLaslow>!

Valaki azt bizonygatta, hogy egyes kritikusok, ha szomjasak, nem mondják egyenesen és egyszerűen: kérek vizet, hanem ilyenformán fejezik ki magukat:
– Kérek egy pohárral abból a folyékony halmazállapotú anyagból, amely a gyomromban felgyülemlett szilárd halmazállapotú anyagok fellazítására szolgál.

Zigó_Attila>!

S alapozhatja-e boldogságát az ember mások boldogtalanságára? A boldogság nemcsak szerelmi gyönyör, hanem a lélek legmagasabb rendű harmóniája. Miben nyugszik meg a lélek, ha becstelen, könyörtelen, embertelen cselekedet áll mögötte?

184. oldal

Zigó_Attila>!

Ezt a legszomorúbb könyvet [Don Quijote] az ember nem felejti el, magával viszi Isten ítélőszéke elé.

149. oldal

Zigó_Attila>!

Itt már nem is népet látunk, hanem rendszeres, alázatos, ösztönzött eszméletvesztést. És a társadalom e páriáinak láttán úgy érezzük, hogy az ő számukra még sokáig nem teljesedik be a jövendölés, hogy még sokáig nem kapnak pálmaágakat meg fehér ruhát, hogy még sokáig fogják kiáltani a Mindenható trónusa felé: „Meddig még, uram?”

312. oldal

Zigó_Attila>!

Csodálkoznak azon az ostobaságon: hogyan állhat be valaki reszketősnek vagy kóborló szektásnak, és nem eszmélünk rá, hogy ez – elszakadás a mi társadalmi formuláinktól, makacs és öntudatlan elszakadás: ösztönösen szakadnak el, bármibe kerüljön is, undorral és rettegéssel szakadnak el tőlünk. Ezek a milliók, akiket elkergettek az emberiség lakomájáról, és magukra hagytak, most a föld alatti sötétségben – ahová idősebb testvéreik taszították őket – egymást lökdösve, taposva, tapogatózva dörömbölnek valamiféle kapun, és szabadulást keresnek, hogy ne fulladjanak meg a sötét pincében. Ez amolyan utolsó, kétségbeesett kísérlet, hogy a magukfajtákkal egy csoportba, egy tömegbe verődjenek, és elszakadjanak mindentől, akár még az emberi formájuktól is, csak hogy maguk között lehessenek, csak hogy ne legyenek együtt mivelünk…

313. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Alekszandr Szergejevics Puskin: Levelek
Szilágyi Ákos (szerk.): A negyedik Oroszország
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni
Mario Vargas Llosa: Levelek egy ifjú regényíróhoz
E. M. Forster: A regény aspektusai
Kodolányi János – Várkonyi Nándor: Kodolányi János és Várkonyi Nándor levelezése
Justh Zsigmond: Művész szerelem
Varga Bea: A siker tintája
Nádasi Krisz: Írói jegyzetek
Joël Dicker: Az igazság a Harry Quebert-ügyben