A ​szelíd teremtés / Kisregények 47 csillagozás

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A szelíd teremtés / Kisregények

Dosztojevszkij ​önmagát elsősorban regényírónak tekintette. Nagylélegzetű, sokkötetes regényeibe igyekezett belesűríteni mindazt, amit ellentmondásos koráról meglátott, amit az ember sorsáról és lehetőségeiről gondolt. Ám a nagy művekkel egyidőben kisebb terjedelmű írások is születtek. Bár kisregényei, elbeszélései – az érdekes tartalom mellett – belsőleg egységesek és szerkezetileg nagyon tiszták, az író életében kevesen figyelnek fel rájuk. Napjainkban a kutatók – és az olvasó is – gyakran vélekednek úgy, hogy éppen ezek Dosztojevszkij legtökéletesebb alkotásai.
Kötetünkben négy kisregényt nyújtunk át az olvasónak, de a hősök mögött, a mélyben valahol, azonos hős, az „odúlakó” rejtőzik, akiről az író azt mondta, hogy „ez a legfontosabb ember az egész orosz világban”. Se nem jó, se nem rossz, elég okos ahhoz, hogy a környező világ ésszerűtlenségét felismerje, de ebből azt a következtetést vonja le, hogy neki is joga van aljasnak lenni, másokat megkínozni. Hangulatai, érzései… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Világirodalom Remekei Európa

>!
Európa, Budapest, 1975
474 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630703041 · Fordította: Devecseriné Guthi Erzsébet, Makai Imre

Kedvencelte 9

Most olvassa 8

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

anesz P>!
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A szelíd teremtés / Kisregények

Csak a szelíd teremtést olvastam most.
Nagyon megdöbbentő, fájdalmas és szomorú. Egy házasság rövid története, amiben egyik fél sem érti meg a másikat, és hallgatásba menekülnek. Végül törvényszerűen tragédiába torkollik mindez.
Furcsa és elgondolkodtató volt olvasni. Dosztojevszkij egy zseni (azért is), mert ilyen rövid műben ennyi fájdalmat, ennyi elmélyült gondolatot és érzést tudott belesűríteni.

agisajt>!
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A szelíd teremtés / Kisregények

(Csak a szelíd teremtést olvastam.)
Néma döbbenettel olvastam el Dosztojevszkijnek ezt a kis fájdalmas szösszenetét.
Tényleg csak pár oldal, egyhuztomban olvastam el, de nem hiszem, hogy ha hosszabb lett volna, akkor képes lettem volna-e egyáltalán végigolvasni.
Olyan szomorú, olyan maró.
Egytelen fájdalmas üvöltés az egész, egyetlen hiábavaló, elkeseredett vallomás. A fájdalomtól az őrület határán billegő férfi meséli el felesége elveszítését. Saját magát teszi felelőssé a történtekért, mert öt percet késett, olyan hosszú öt percet, mely elég arra, hogy szerelme megölje szerelmét.

Chöpp >!
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A szelíd teremtés / Kisregények

A SZELÍD TEREMTÉS:
Elképesztett a „főhős”. Ez egy megnevezhetetlen, jellemezhetetlen, semmiképpen sem férjnek való lény! Félelmetesnek találom, hogy van, hogy lehet ilyen, vagy ilyenebb házasság és kapcsolat.

J_Brigi>!
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A szelíd teremtés / Kisregények

zseniálisan írja le és mutatja be a szereplők ultrabonyolult érzéseit, akikkel így teljesen azonosulni lehet…

Noro P>!
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A szelíd teremtés / Kisregények

A szelíd teremtés önáltató őszintesége (igen, ez ellentmondás) mellbevágó. A Játékos iróniája szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató. A Feljegyzések az egérlyukból nekem túlságosan tömény és kaotikus. Az Örök férj előadásmódja nem annyira intenzíven közvetlen, mint a többi írásé, ezért olvasás közben nem is találtam annyira hatásosnak, de a két főhős szembeállítása így utólag valahol gondolatébresztő, kvázi nem kínálja tálcán a megoldást.

dunaimano>!
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A szelíd teremtés / Kisregények

Mindig kell egy kis idő, amikor orosz irodalmat veszek a kezembe, hogy ráhangolódjak. Most sem volt ez másképp. Nehéz megfogalmaznom, hogy mit szeretek az orosz irodalomban. Talán hogy annyira szégyentelenül képes az emberi gyarlóságot és szenvedést papírra vetni. Hogy a lelkiismeretet, szerelmet, önmegvetést és önigazolgatást, önbecsapást, gonoszságot, betegségeket – vagyis összességében az emberi jellemet köntörfalazás nélkül beszéli el. Ismerős és ismeretlen gondolatmenetek, tükör és ablak egyben. spoiler Mindezeket olyan történetekben tárja elénk Dosztojevszkij, mintha a leghétköznapibb mesét adná elő, és egyszerűen nem értjük, miért nyomasztó. Hát azért, mert ilyen az ember.

Ohayo_Nikki>!
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A szelíd teremtés / Kisregények

Tragikomikus és ironikus polifónia bontakozik az olvasó előtt, ami egyszerűen térdre kényszerít. Már a kisregény közepén fojtogatta a torkom a felismerés, ami nemcsak könnyeket, de micsoda könnyeket csalt a szemembe! Bűnös vagyok a szó legártatlanabb értelmében…

zsofi017>!
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A szelíd teremtés / Kisregények

Nem volt rossz, bár a Feljegyzések az egérlyukból c. rész kissé sok volt már.


Népszerű idézetek

Nílkantha>!

A nagy gondolatok nem annyira a nagy észből, mint inkább a nagy érzésből születnek…

436. oldal (Európa, 1975)

Nílkantha>!

Szerelemmel […] még boldogság nélkül is el lehet élni. Az élet még bánatban is szép, jó a világon élni, akárhogy él is az ember.

135. oldal, Európa Könyvkiadó, 1975

1 hozzászólás
Nílkantha>!

…az, akit maga a lánya választ, mindig a legeslegrosszabb az apa szemében.

138. oldal, Európa Könyvkiadó, 1975

Nílkantha>!

…tiszta szív nélkül nincs teljes és helyes tudat.

89. oldal, Európa Könyvkiadó, 1975

Nílkantha>!

…a gyönyörűség is haszon, s a teljes, korlátlan hatalom – ha csupán egy légy fölött is – szintén a gyönyörűség egy formája. Az ember már természeténél fogva zsarnok, és szeret másokat kínozni.

203. oldal (Európa, 1975)

Chöpp >!

A fiatalok, jól tudjuk, nemes lelkűek, persze csak a jóravaló fiatalok; nemes lelkűek és hevesek, kevés a türelmük, mihelyt valaki nem egészen olyan, amilyennek ők szeretnék, azt már megvetik.

19. oldal, A szelíd teremtés

Nílkantha>!

Általában az ember csakugyan szereti lesújtottnak látni legjobb barátját. A barátság legnagyobbrészt ezen alapszik.

316. oldal (Európa, 1975)

Nílkantha>!

…jó, ha az ellenség halott, még jobb, ha él…

377. oldal, Európa Könyvkiadó, 1975

Fatma>!

hogyan is imádkozhatnék… az is bűn lenne!

33. oldal (A szelíd teremtés - Második fejezet)


Hasonló könyvek címkék alapján

Ivan Szergejevics Turgenyev: Tavaszi vizek
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az őrült naplója
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vörösben
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg / A revizor
Gárdonyi Géza: Dávidkáné
Örkény István: Tóték
Rainer Maria Rilke: Válogatott prózai művek
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Leonardo da Vinci
Lev Tolsztoj: Regények és elbeszélések I-II.
Philip K. Dick: Figyel az ég