„Dél-Amerika ​poroszai” 1 csillagozás

Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)
Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai”

A ​szerző a freiburgi levéltárban föllelhető forrásokra, illetve a téma német szakirodalmára alapozva elemzi Németország és Chile I. világháború előtti katonai-haditengerészeti kapcsolatait, szoros együttműködését, időben visszafelé a századforduló, illetőleg később, a két világháború közötti korra vonatkozó kutatásait is beépítve munkájába. ; A századfordulón világhatalmi aspirációkat melengető, befolyási övezeteket szerezni kívánó Németország figyelme a dél-amerikai államok közül elsősorban Chilére irányult, ennek legkézenfekvőbb bizonyítéka Paul Behmcke kapitány, a német „Falke” cirkáló parancsnokának 1905. februárjában kelt memoranduma, amelyben fölhívja felettesei figyelmét, hogy Chile a legkiválóbb partnere lehet Németországnak; ettől kezdve a németek dél-amerikai doktrínájává vált Behmcke memorandumának mondandója, amelyet tovább erősített a német diplomácia itteni élénk tevékenysége. A kötet második fejezetében a szerző a dél-amerikai államokban működő chilei katonai… (tovább)

>!
Hispánia, Szeged, 1999
276 oldal · ISBN: 9638583126

Enciklopédia 23

Helyszínek népszerűség szerint

Amerikai Egyesült Államok · Chile


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Anton_Gorogyeckij P>!
Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai”

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

A Fszek polcait böngészve bukkantam rá erre a gyöngyszemre. Nyilván a „tengerészeti kapcsolatai” ragadta meg a figyelmemet, elvégre haditengerészet mániás vagyok. Sajnos a „katonai” rész volt túlsúlyban, de mindettől függetlenül nagyon érdekes olvasmány volt, igazi kuriózum. (Az már csak külön mókás volt, amikor az egyik chilei ügyfelemnek csak úgy mellékesen megjegyeztem, hogy éppen egy, a hazájával kapcsolatos könyvet olvasok :-) .)


Népszerű idézetek

Anton_Gorogyeckij P>!

Chile, mely 19. századi háborúiban győzelmeit mindig annak köszönhette, hogy Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén a tengeri hegemóniát sikerült kivívnia s megtartania, a US Navy megerősődésével összefüggésben, s Washington Délre irányuló törekvéseivel szemben preventív lépéseket fontolgatott és tett is. Miután az USA 1903. november 6-án elsőként ismerte el Panama függetlenségét, a chilei El Mercurio 1903. november 12-i számában vetődött fel először nyíltan, komoly formában az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigetek kérdése, pontosabban az, hogy Ecuador Chilénak, s ne az Egyesült Államoknak adja bérbe e szigeteket.

131-132. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: 1903 · Chile · Ecuador · Galápagos-szigetek · Panama
Anton_Gorogyeckij P>!

Chile minden áron meg akarta akadályozni azt, hogy Ecuador a szigeteket eladja az USA-nak, ezért Santiago nemcsak katonai, hanem tengerészeti missziót is fenntartott Ecuadorban. Az „Admiralstab der Marine” Freiburgban őrzött aktái alapján jól nyomon követhető az a küzdelem, mely formálisan ugyan az USA és Ecuador között zajlott a szigetek kérdésében, valójában azonban Ecuador ellenállása mögött Chile állt, Chile mögött pedig Németország és Nagy-Britannia. A német külügyi levéltár Bonnban őrzött iratcsomói, az úgynevezett „Galápagos-akták” alapján állítható, hogy az Ecuadorban tevékenykedő chilei katonai-tengerészeti missziók kulcsszerepet játszottak abban, hogy a USA nem tudta megkaparintani a szigetcsoportot. Németország maga is nagy érdeklődést mutatott a stratégiai jelentőségű szigetek iránt, de megszerzésükre nem gondolhatott. Ezért támogatta azt a chilei törekvést, hogy a szigeteken chilei haditengerészeti bázis jöjjön létre. Német részről a chilei kézben lévő Galápagos-szigeteket elővédnek, s mint ahogy az egyik diplomáciai jelentésben fogalmazott, „hullámtörőnek” tekintették volna a gyorsan növekvő észak-amerikai befolyással szemben.

132. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: Chile · Ecuador · Galápagos-szigetek · Nagy-Britannia · Németország
Anton_Gorogyeckij P>!

Az évenkénti látványos katonai parádék, a tiszti pálya hivatássá és karrierpályává válása, a fegyelmezett és jól szervezett hadsereg, melybe évente az általános hadkötelezettség alapján fiatal chileiek ezreit sorozták be, az európai, észak-amerikai, latin-amerikai sajtóban megjelent dicsérő-elismerő szavak a chilei hadseregről, mint az Újvilág legjobb hadseregéről, azaz a „Dél-Amerika poroszaivá” válás jelentős hatást gyakorolt a chilei társadalomra, illetve egyes rétegeinek a Németország iránti megítélésére. Reichenau német követ még 1903-ban kifejtett gondolatai a chilei hadsereg „elnémetesítéséről”, annak előnyeiről az évek előrehaladtával fogékony követőkre talált nemcsak a tisztikarban, hanem számos chileiben is.

76-77. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: 1903
Anton_Gorogyeckij P>!

Silva Vildosola, a neves chilei újságíró, aki az I. világháború alatt nyíltan hangoztatta az antant iránti elkötelezettségét, s a német katonai befolyás leghevesebb chilei ellenzői és kritikusai közé tartozott, 1916-ban jelentette meg francia nyelven „Le Chili et la guerre” című brossúráját. Ebben kereste a jelentős német befolyás okait hazájában, és arra a következtetésre jutott, hogy „a német módszerek alkalmazása, sikereik iskoláinkban és laktanyáinkban megmutatott nekünk, kormányozhatatlan latinoknak, akiknek megrögzött fegyelmezetlensége már oly sokba került, egy új világot, egyszóval a szervezés világát. A szembeszökő rendetlenség, amely a szerveződés útján lévő fiatal országokra jellemző…; végül létezik még egy összetevője a németekkel szemben megnyilvánulú rokonszenvnek, melyről bizonyos chileiek tanúságot tettek: az erő kultuszáról van szó, amely nem a legjobb vonása a Spanyolországtól örökölt karakterünknek. A nevelés ellenére azonban néha a konkvisztádort láthatjuk újra feltűnni a mai dél-amerikaiakban.”

77. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: 1916 · Silva Vildosola
Anton_Gorogyeckij P>!

Minden kétséget kizáróan a chilei-német katonai kapcsolatok bemutatásának egyik legfigyelemreméltóbb dokumentuma magától Körner tábornoktól származik, aki a legolvasottabb német katonai folyóiratban, a Militär-Wochenblatt-ban 1910-ben jelentette meg „A chilei fegyveres erők történelmi fejlődése” címmel 43 oldalas elemzését. A katonák „egyéni kiképzése” kapcsán azt írta, hogy „a chilei újoncok húsába, vérébe ívódott a fegyelem. A csapatok kiképzése a német szabályzatok keretei között folyik, melyet Japánban sem utánoznak olyan hűségesen, mint Chilében. A csapatok külsője megtévesztésig hasonlít a poroszhoz, amíg fel nem tűnik az arcbőr sötétebb tónusa.” Körner oldalakat szentelt annak leírására, hogy a kaszárnyák falai között a régi porosz kötelességtudatra nevelt poroszosított chilei tisztjeiktől mit tanultak az újoncok: az általános hadkötelezettség bevezetése óta a hadsereg „a nép iskolájává vált, a szó legigazibb értelmében.”

67. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: 1910
Anton_Gorogyeckij P>!

A német befolyás uralkodóvá válását illetően Pfuel jó kilátásokkal teli jövővel számolt, amit elsősorban arra alapozott, hogy a két nép között több rokon vonás mutatható ki. „A chileiek lényegesen eltérnek a többi spanyol-dél-amerikai néptől”, ugyanis a bátor araukán indiánokkal való keveredés eredményeként „egészen sajátos nép” fejlődött ki, mely „harci szellemével” (kriegerischer Sinn), a „fegyverek iránti szeretetével” (Liebe zum Waffenhandwerk), a „fegyelmezettség iránti fogékonyságával” (Geist der Disziplin) tűnik ki. A chilei nép kiváló katonai tulajdonságairól alkotott véleményéhez a Chilében működő német instruktorok (Körner, Hartrott, Kiesling) sok éves tapasztalatai is hozzájárultak, s a velük való konzultációk alapján jutott a fenti megállapításra Pfuel.

98. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Anton_Gorogyeckij P>!

Az Egyesült Államok veszélyesnek tartotta Németország gyors kereskedelmi térhódítását, ezért többek között már az I. világháború előtt az USA is csatlakozott a „német veszélyt” hangsúlyozó angol-francia propaganda-kampányhoz. Az Egyesült Államok érdekévé vált Németország veresége a világháborúban, hiszen a német bukás a legveszélyesebb kereskedelmi rivális eltávolításának ígéretét jelenthette Latin-Amerikában.

113. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok · Németország
Anton_Gorogyeckij P>!

Az 1988-ban megjelent „historia del Ejército de Chile” VIII. kötete figyelemreméltó felsorolást közöl arról, hogy az Escuela Militar 1901 és 1988 között mely országokból fogadott kadétokat. Az intézmény évkönyvei szerint Bolívia, Brazília, Kolumbia, Korea, Costa Rica, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Dominika, Venezuela küldték el tisztjeiket Santiagóba.

118. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: 1988 · Bolívia · Brazília · Costa Rica · Ecuador · Honduras · Kolumbia · Nicaragua · Paraguay · Peru · Venezuela
Anton_Gorogyeckij P>!

1914-ig Chile hét latin-amerikai országba küldött katonai missziót, s tizenegyből fogadott rendszeresen tiszteket. Németország négy dél-amerikai országba küldött missziót, s szinte mindegyik latin-amerikai országból fogadott hosszabb-rövidebb időre tiszteket, s amellett a fegyverek, a hadifelszerelések a Rio Grandétól a Magellán-szorosig, Ecuadortól Brazíliáig igen nagy valószínűséggel a „Hergestellt in Deutschland” feliratot viselték. Különösen a Krupp-cég ágyúi értek el monopolpozíciót Latin-Amerikában.

130-131. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: Chile · Magellán-szoros · Németország
Anton_Gorogyeckij P>!

1925 áprilisában Ibanez s Blanche ezredesek támogatásával Kiesling alkalmazási szerződést írt alá a chilei hadügyminisztériummal. Néhány nappal később azonban a francia katonai attasé tudomást szerzett erről, s a santiagói hadügyminisztériumban tett látogatásának, és erőteljes tiltakozásának hatására – a chilei kormányt a versailles-i szerződés megsértésével vádolta, bár Chile mint semleges ország nem írta alá a szerződést – felbontották a német vezérkari tiszttel kötött szerződést.

234. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: 1925 · Chile

Hasonló könyvek címkék alapján

Ken Follett: A Titánok bukása
Letenyei László (szerk.): Tanulmányok az Andokról
Anderle Ádám: Latin-Amerika története
Semsey Viktória: Spanyolország és Latin-Amerika 19-20. századi rövid története
Jules Verne: A Jonathan hajótöröttei
Árkus István: Véres napok Chilében
Csép Attila: Simón Bolívar
Jean de Léry: Jean de Léry utazása Brazília földjére
Alejo Carpentier: Földi királyság
Miguel Otero Silva: Lope de Aguirre, a szabadság hercege