Filippov Gábor (szerk.) · Nagy Ádám (szerk.) · Tóth Csaba (szerk.)

Párhuzamos ​univerzumok 9 csillagozás

Képzelet és tudomány
Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok

Elpusztíthatja-e ​holnap egy aszteroida a Földet? Lehetünk-e fiatalabbak a saját gyermekünknél? Megjósolható-e a jövő a tudomány segítségével? Vannak-e jogaik a majmoknak? Hány neme lehet egy földönkívülinek? Hogyan építsünk életképes diktatúrát? Gazdasági hiba volt-e a Birodalom presztízsberuházása, a Halálcsillag megépítése? Cersei Lannister vagy Daenerys Targaryen kormányzott-e jobban? Na és mitől leszünk szerelmesek?
Három éve jelent meg A sci-fi politológiája című ismeretterjesztő könyv. A tanítva szórakoztató kötet jól ismert tudományos-fantasztikus filmek, sorozatok és regények segítségével világított meg mindenkit érdeklő és érintő társadalmi, politikai problémákat. A szintén társadalmi kérdéseket vizsgáló Fantasztikus világok, majd a pedagógiai szempontokat megjelenítő Nevelj Jedit! a szerzők, a vizsgált műfajok és a felhasznált tudományos eszközök körét is kinyitotta.
A Párhuzamos univerzumok tizenöt tanulmánya a Star Wars, a Star Trek, a Harry Potter-széria,… (tovább)

A művek szerzői: Filippov Gábor, Zsótér Dániel, Vinkó József, Vancsó Éva, Torbó Annamária, Radó Péter, Pongrácz Máté, Pirkhoffer Ervin, Orosz László, Nagy Ádám, Lápossy Attila, Miyazaki Jun, Hraskó Gábor, Gáspár Attila, Flach Richárd, Bokor Nándor, Tóth Csaba

Tartalomjegyzék

>!
Athenaeum, Budapest, 2019
648 oldal · ISBN: 9789632939117
>!
Athenaeum, Budapest, 2019
642 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632938653

Enciklopédia 3


Most olvassa 8

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 64

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Mariann_Czenema P
Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok

Párhuzamos univerzumok, Képzelet és tudomány hirdeti az alcím. Minden egyes rész önálló írásmű, tudományosságra törekvő tanulmány, egyedi megállapításokkal, sokszor meghökkentő kiindulási pontokkal. Ismét nem olvastam el minden fejezetet, és nem azért, mert nem érdekeltek volna, hanem azért, mert sajnos nem ismerem a hozzájuk kapcsolódó fandomot, így nem tudnék róluk érdemben nyilatkozni.

Talán mondanom se kell, idén is Harry Potter világában kezdtem, még az előszó elolvasását megelőzve is. Once a Potterhead, always a Potterhead – ugyebár.
Lápossy Attila az ELTE ÁJK Alkotmányjogi tanszékén egyetemi tanársegéd, Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának gyermekjogi osztályvezetője. (mellesleg megjegyezném: az ÁJK weboldalán elavult a róla szóló információ)
A regényekben és filmekben bemutatott gyermekjogi helyzetek a tanulmánya fő témája, Rowling által megteremtett világot az ENSZ Gyermekjogi egyezményével párhuzamosan vett górcső alá. Magyarország 1990-ben írta alá a Gyermekjogi egyezményt, és az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki. Ezek alapján a gyermekek jogai a következőképpen csoportosíthatók avagy a “3P modellje”: minden gyereknek joga van 1., Védelemre (Protection), 2., Ellátásra, gondozásra (Provision) és 3., Részvételre (Participation).
Szerintem akik olvasták a könyvsorozatot, kapásból tudnak Harry életéből mondani olyan helyzeteket, amikor ezek az alapvető jogai megsérültek – pont e miatt nem igazán értettem egyet a tavalyi Nevelj jedit! kötetben szereplő állítással, hogy Dumbledore lenne Roxfort legjobb tanára.
(tovább itt:
http://czenema.blogspot.com/2019/06/parhuzamos-univerzu… )

3 hozzászólás
>!
chibizso 
Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok

"Egy ugyanarra a tematikára épülő sorozat egyik legnagyobb veszélye, hogy elhasználtá válik-e az alapötlete. Az újonann behozott tudományterületek, mint a csillagászat és a fizika mellett rendre megjelenő Trónok harca, Star Wars, Harry Potter vagy Star Trek köré épülő elemzések se enyhítik ezt az előérzetet, sőt egyfajta biztonsági játék érzetét kelti a kötetet összeállítók részéről. Azonban a jól bejáratott franchise-ok szerencsére tartalmaznak még annyi muníciót, hogy egy-egy újabb, érdekes eszmefuttatásokra épülő írás szülessen róluk. Ilyen például Tóth Csaba kötetnyitó Trónok harca tanulmánya, ami a jó kormányzás dilemmáját járja körbe, Miyazaki Jun Európai Unió és a Star Trek-féle Föderáció összehasonlítása, vagy éppen Lápossy Attila írása, ahol gyermekjogi szemszögből közelíti meg a Harry Potter világát.

A kötet humán tudományágakkal foglalkozó írásai közül a legizgalmasabb értekezések azonban az eddig kevésbé, vagy csak újonnan felkapott SF történetekből születtek.

Filippov Gábor például A szolgák lázadásában Margaret Atwood disztópiáját, A szolgálólány meséjét mutatja be részletesen. Végigveszi a Gileadi Köztársaság felépülését és azon rendszerbeli tényezőket, melyek fenyegethetik a diktatúra hosszútávú fenntarthatóságát. Két szerzőnk, Zsótér Indi Dániel és Pongrácz Máté a Majmok bolygója trilógián keresztül foglalkozik a fajizmus fogalmával. Vancsó Éva a Doctor Who univerzumán keresztül teszi rendbe a társadalmi nemek tudománya – más néven gender studies – körüli félreértéseket, miközben a Doktor alakján keresztül rávilágít arra is, hogy pusztán 50 év alatt mennyi változáson mentek keresztül a normálisnak vélt nemi szerepek. Vancsó cikkének kapcsán pedig érdemes kiemelni a Párhuzamos univerzumok másik nagy erényét:

A könyv több szerzője is felhívja a figyelmet az interneten hipersebességgel terjedő áltudományos konteókra.

Ilyen tekintetben Hraskó Gábor A tudomány hanyatlása a Galaktikus Birodalom című írása a legerősebb, amiben párhuzamba állítja Isaac Asimov Alapítványának a tudományos fejlődés hanyatlását a mi valóságunkban létező olyan jelenségekkel, mint a tudomány stagnálása, a tudományok iránt érzett szkepticizmus és az alternatívát kínáló, de sok veszélyt rejtő áltudományos állításokkal. De más írások is kitérnek hasonló jelenségekre, mint az oltásellenesség vagy a laposföldhívők."

– bővebben: https://roboraptor.24.hu/2019/05/20/parhuzamos-univerzu…

>!
WerWolf
Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok

Amikor a kezembe vettem a kötetet, az volt az első dolgom, hogy megkerestem a tartalomjegyzéket, hogy átfussam, milyen témák és főleg milyen művek kerülnek majd az irodalmi boncasztalra. Most újra végigfutva a tartalomjegyzéken, azt kell mondanom, hogy megerősítést kapott az a mondás, hogy “ne ítélj elsőre”. Miért is? Mert amikor elsőre átfutottam a tartalomjegyzéken, már eldöntöttem, hogy mely írások érdekelnek, és melyek nem fognak megmozgatni bennem semmit. Tévedni emberi dolog :)
A teljesség igénye nélkül álljon itt pár tanulmányról a véleményem (a többi megtalálható a blogon):
Vancsó Éva – Ki van a telefonfülkében?: Két évvel ezelőtt a kormány megszüntette az egyetemi társadalmi nemek tanulmánya MA képzést, ami óriási sajtóvisszhangot váltott ki. Azóta egyre több helyen fut bele az ember a gender témába, és széles társadalmi rétegeket mozgat meg a kérdés. Vancsó Éva a Doctor Who (Ki vagy, doki?) sorozaton keresztül vizsgálja a gender kérdést, összehasonlítva Anglia és Magyarország hozzáállását a témához. Amikor a tizenharmadik Doctor nőként regenerálódott, igen sok rajongó tiltakozott ez ellen. Úgy tettek, mintha ez meglepetésként érte volna őket, hiszen jómagam is észrevettem, hogy az utolsó pár évadban már készítik elő a sorozat írói ezt a lehetőséget. Vancsó Éva keresve sem talált volna jobb sorozatot a gender téma bemutatására mint a Doctor Who, ami kisebb-nagyobb megszakításokkal 1963-óta fut a BBC-n, és több mint ötven év társadalmi lenyomatát tartalmazza. A tanulmány izgalmas és érdekes. Ajánlom mindenkinek.
Flach Richárd – Deadpool: Csúnya szerelem: Amikor elolvastam a bevezetőt, hogy miről is fog szólni a tanulmány, csak mosolyogtam. Értem én, hogy a szerelem a mozgatórugója a Deadpool történeteknek, de nem azért nézem meg a filmet Érdekes megközelítése a témának, valamint jól kiterjesztette az emberek szerelemmel kapcsolatos gondjainak, frusztrációinak és szorongásainak bemutatásával. Talán azért is tetszett ez a tanulmány annyira, mert egy ennyire abszurd történetben vetette fel a szerelem kérdését Flach Richárd, hogy kíváncsivá tett a végkövetkeztetést illetően. Jót szórakoztam az íráson, de ha legközelebb nem tudok felhőtlenül nevetni a filmen, mert a szerelmi mozgatórugót keresem a történetben, akkor mérges leszek
Pongrácz Máté – Zsótér Indi Dániel – A majom is ember?: Ez volt ez egyik olyan tanulmány, melyre a tartalomjegyzék felütésekor azt gondoltam, hogy nem fog érdekelni. Nem is volt nagy a lelkesedésem, amikor nekikezdtem az olvasásának. Aztán, szép lassan ahogy haladtam előre, egyre jobban kezdett érdekelni a téma (annak ellenére, hogy a rebootok nem tudtak lekötni). A szerzőpáros nem csak jó témát talált, hanem jól fel is dolgozta azt. A filmeken keresztül olyan kérdéseket járt körbe, amik bennünk is felmerülhetnek, de nem biztos, hogy meg is ragadnak, hogy továbbgondoljuk ezeket. Pedig igen izgalmas kérdések kerülnek elő a tanulmányban. El tudnánk képzelni magunkat egy olyan társadalomban, ahol az emberi jogokhoz hasonló jogokban részesítenénk az állatokat? Ha nem is mindet, akkor mi alapján választanánk ki azokat az egyedeket vagy fajokat, akiket megilletne ez? Miért bánunk másképpen a házi kedvenceinkkel, mint a haszonállatokkal? Miért esszük meg az egyiket és miért nem a másikat? Ajánlott olvasmány mindenkinek!

Bővebben: http://www.letya.hu/2019/06/filippov-gabor-nagy-adam-to…

>!
Zsoofia
Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok

Továbbra is maximális lelkesedéssel tapsikolok ennek a sorozatnak a sikerességéért, ugyanis az egyik legszórakoztatóbb ismeretterjesztő tipikusan azokról a témákról (politika és filozófia), ahova önszántamból ritkán merészkedek.
Jóval inkább scifi-súlyos a válogatás, mint az az én ízlésemnek megfelel, pont ezért a kapcsolódási pontom pár esszéhez már a kiindulásnál elveszett. Ezek mellett egynél több esszé ráment arra, hogy ahelyett, hogy fogalmakat magyarázott volna el a popkultúra segítségével (ami a lényege ennek az egésznek), elmagyarázta a fogalmakat, amiket utána meghintett popkultúrával, és én nem erre iratkoztam fel. Ez is lehet érdekes, de ha az embernek beleesik a szakterületébe, akkor úgy érzi, hülyének nézik. Kifejezettem untam pl az RSA-algoritmus leírását, amit tanutlam gimnáziumban és egyetemen is, és pofára estem, hogy ezt utána nem használta semmire, csak papírkitöltésre.

Legjobb esszék:
Tóth Csaba: Jó és rossz kormányzás Westeroson – ezt mondjuk aki nem várta ide, az álljon sorba az egyesért. Az egyedüli, amivel szerintem félrement, az Dany jellemrajza, de a 8. évad után könnyen dobálok tojással egy 7. évad után készült elemzést.

Filippov Gábor: A szolgák lázadása – a Szolgálólány meséjének elemzését nagyon rossz irányba is el lehet vinni, de a szerzőnek sikerült lefestenie a világ kialakulásának hitelességét, amiért pirospont járt.

Vancsó Éva: Ki van a telefonfülkében? – egy terep, amivel viszonylag tisztában vagyok, egy olyan fandomhoz kötve, amivel nem, és ha emiatt fogom elkezdeni nézni a sorozatot, akkor megeszem a kalapom.

Hraskó Gábor: A tudomány hanyatlása a Galaktikus Birodalomban – a legérdekesebb eszmefuttatás az egész kötetben, pont.

>!
mohapapa I
Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok

A történet úgy kezdődött, hogy Tóth Csaba gondolt egyet és írt egy könyvet A sci-fi politológiája címmel. Mert hogy politológus. És szereti a fantasztikus könyveket. A tematika ez volt: vette a kedvenc és közkedvelt sci-fiket, meg néhányat, amiről nekem fogalmam sem volt, de ez az én saram, és belefogott az ezekben található politikai ilyen-olyanságok elemezgetésébe.

Az ötlet annyira bejött, hogy egy évvel később, akkor ár alkotótársakkal, megjelentette a Fantasztikus világok című, hasonszőrű könyvet, kicsit szélesebb spektrummal szemezgetve a fantasztikus könyvek témáiból. Az alcíme is ennek megfelelő volt: Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban. 2018-ban Nagy Ádám szerkesztésében megjelent egy nagyon hasonló tematikájú kötet, a Nevelj jedit!, amely a sci-fik pedagógiájára szűkítette le a vizsgált spektrumot.

Majd idén kijött ez a jelen kötet, amelynek szerkesztésében Tóth Csaba összefogott, Nagy Ádámmal és Filippov Gáborral. A kötet alcíme: Képzelet és tudomány. Az alcím nagyon sok mindent elmond. A szerkesztők ugyanis a tudomány szót nem szűkítik le a természettudományokra, így gyakorlatilag bármi belefért a kötetbe, aminek tudományos jellege van és a sci-fikről szól.

AMIRŐL EZ A KÖTET SZÓL
Tizenöt tanulmányt válogattak e megjelenésre a szerkesztők. Alcímekkel iparkodtak tematizálni a kötetet, szemmel látható sikerrel. Az életben ilyet nem csináltam, és soha többet nem is fogok (Bár mint tudjuk, „Soha ne mond, hogy soha!”) fogok, de mert egyszerűen végtelenné válna az értékelés, és senki el nem olvasná, ha tanulmányonként elemezgetném a könyvet, viszont a bemutatásához mindenképpen szükségesnek látom annak átlátását, mi minden témával foglalkozik, ezért ide másolom a tartalomjegyzéket (zölddel) és az egyes címem mellé odaírom (kékkel), hogy melyik alkotás az alapja.

(A blogomban idézem a tartalomjegyzéket, itt, a Moly-on ne teszem, hiszen simán lenyitható a könyvnél. Igaz, itt nem derül ki egyértelműen, melyiknek melyik mű az alapja. Ezért itt a blogom linkje:
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2019/06/20/filippov_gab…)

A könyv vaskos: hatszáznegyvenkét oldal. Úgy gondolom, hogy a tartalomjegyzékből is világos, hogy a szerkesztők nem bízták a véletlenre a dolgot: olyan nincsen hogy (ha valaki a kezébe vette a könyvet, tehát minden bizonnyal van benne érdeklődés a sci-fi iránt) ennyi témából valaki ne találjon olyat, ami érdekelné! S valóban.

MAZSOLÁZÁS
Természetesen nem lehet minden tanulmány mindenkinek kedves, fogára való sem témájában, sem a téma kidolgozásában. Ezért amit most írok, nyilván rettentő szubjektív. Előrebocsátom, hogy a tanulmányok tetszési indexének semmi köze nincsen az alapul vett könyveknek, filmeknek, kizárólag a tanulmányokról beszélek.

Induljunk alulról. Egy tanulmány volt, ami kimondottan idegesített a mondanivalója miatt: Vancsó Évának a Dr. Who-sorozathoz írt gondolatai. A gender-elméletet úgy tartom baromságnak, ahogyan van, legalábbis amit előtérbe nyomnak belőle. Erőltetettnek és nyakánál fogva előrángatottnak érzem. Olyan dolognak, aminek a következményei az alapok teljes félreértése miatt, nem lehetnek pozitívak.
Azt nem vonom kétségbe, hogy esetleg a sorozat alkotóinak lehettek olyan szándékai, mint amikről olvasunk. De engem a hideg rázott a gondolattól, hogy egy ilyen sorozat ilyen keményen propagandacélokat tölthet be. Azért írok feltételes módban, mert nem ismerem a Dr. Who-t. A fiam hatására egyszer egy vagy két részt megnéztünk, de érdeklődés hiánya miatt a további nézelődés elmaradt. Vagyis nem tudom, ez a gender-dolog valódi üzenete-e a filmnek vagy a tanulmány szerzője szuszakolta csak bele.
Nagyon hasonló, csak sokkal jobban felépített volt az Asimov-birodalmat boncolgató tanulmány, ám a napi politikáról szóló tömör áthallása, ha sajnos nagyon valós is, és ha tartalmazott is több elgondolkodtató észrevételt, engem elidegenített.

Egy kicsit feljebb azt olvassuk, hogy olvasunk, a tartalom érdekes, tartalmas is, de mégis, valahogy az jön le, hogy olyan kis mondvacsinált. Nem semmitmondó, hanem beleszuszakolt. Nekem például teljesen ilyennek tűnt a Harry Potter vs. gyermekjogok kérdése fejezet. Mond valamit, nem is butaságot, de valahogy Rowling-sorozata csak ürügye és nem alapja a tanulmánynak. Vagyis a tartalomnak nincsen szerves kapcsolata a kiindulási alappal. Emiatt viszont végső soron érdektelenné válik.

Érkezzünk meg felülre!
Azt, hogy mely tanulmányokat találtam a legérdekesebbnek, itt elolvashatod:
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2019/06/20/filippov_gab…

>!
vikic06 P
Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok

Azt hiszem úgy lehet leírni ezt a könyves élményt egy társadalomtudományokban jártas olvasó szemével, mint egy csodás tóban való megmártózás folyamatát. Az első fejezetekben könnyedén lubickol és pancsol az ember az elemzésekben, hogy aztán az utolsókban erős karcsapásokkal tartsa fenn magát a víz felszínén és megértse a mondanivalót. :)
Nagyon szerettem ezt a könyvet, voltak jobban és kevésbé jobban sikerült tanulmányok természetesen, ami a „víz mélységétől” független változó volt, de összességében alig várom a következő ilyen kötetet. Nagyon kíváncsi lennék például Tóth Csaba véleményére a Trónok Harca végéről. :)


Népszerű idézetek

>!
Mariann_Czenema P

Az emberiség története a képzelet szárnyalásának története – az emberi képzelőerő egyedülálló szuperképesség.

(első mondat)

>!
sirszalhasogato P

Az „aki kíváncsi, hamar megöregszik” mondás tehát nemcsak kártékony és buta gyermeknevelési elv, hanem bizonyos értelemben egyszerűen hamis állítás is: a kalandos kedvű, felfedezőutakra induló, és onnan vissza-visszatérő űrhajós kevesebbet öregszik a szabadon lebegő űrállomásról ki sem mozduló társainál.

553. oldal, Lehetünk-e fiatalabbak, mint a gyermekeink? (Athenaeum, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: kíváncsiság · öregedés · relativitáselmélet
>!
Mariann_Czenema P

Peter Medawar Nobel-díjas biológus szerint a képzelőerő egyúttal a jó tudomány „legfőbb dicsőségeinek egyike”. Szerinte a tudomány a képzelet nélkül terméketlen pusztaság. Könyvtárakat tölthetünk meg a helyes módszerről írt könyvekkel – a felfedezés azonban mindig a képzelet ugrásával kezdődik. Hiszen a tudomány és a képzelet nem egymástól elszigetelt vagy harcban álló, hanem egymással szimbiózisban élő birodalmak. A módszeres kíváncsiság, a megfelelő kérdések feltétele, a helyes és teljes információk felismerése, mindenekelőtt pedig a kritikus gondolkodás kiváltképp fontos napjainkban, az álhírek és alternatív tények világában.

6. oldal, Előszó


Hasonló könyvek címkék alapján

Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány
Asbóth Oszkár: Szláv jövevényszavaink
Szabó Miklós: Airbus A380 és Airbus A350 XWB
Nemere István: Nagy UFÓ-Könyv
László Gyula: Régészeti tanulmányok az avar társadalom történetéhez
Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája
Tóth Csaba: A sci-fi politológiája
Hargitai Károly: Az apokalipszis űrhajói?
Yuval Noah Harari: Sapiens
Gerald Durrell: A susogó táj