Börtönkönyv 35 csillagozás

Kulturális antropológia a rácsok mögött
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv

Milyen valójában az élet a rácsok mögött Magyarországon? Fiáth Titanilla könyvében saját börtönpszichológusi munkája alapján a börtön belső világát mutatja be, azokat az íratlan szabályokat, amelyek meghatározzák, kiből lesz „menő” és kiből „csicska”, ki ehet asztalnál és ki alhat alsó ágyon. Megtudhatjuk, miért írnak filccel Hugo Boss feliratot a rabruhákra, és hogyan dekorálják a tiltás ellenére is a celláikat a fogvatartottak, hogyan élik meg a szexualitást és az idő múlását, hogyan főznek, pletykálkodnak – vagyis hogyan próbálnak boldogulni és egyéniségüket, sőt szabadságukat megőrizni a börtön zárt, korlátozott világában.

Tartalomjegyzék

>!
Háttér, 2012
252 oldal · ISBN: 9786155124044

Kedvencelte 1

Most olvassa 9

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

cseri>!
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

A bizonyos „börtönélményem” nélkül, amiről itt írtam pár szóban: https://moly.hu/karcok/1076488, igazából volt még egy műhely is, amin részt vettem, ezen Büky Dorottyáék ismertették az épp pár napja megszüntetett mesekörüket. Ezek nélkül nemigen hiszem, hogy érdekelt volna ez a könyv, bár ki tudja, mert egy eléggé olvasásra hívogató kiadás. És azért érdekes, mert egy olyan világot lehet megismerni a könyvből, ami amúgy jó esetben az ember előtt teljesen ismeretlen.
Alapos a könyv, sok témára kitér, onnan kezdve – ami bizonyos tekintetben alap –, hogy milyen hierarchia van a börtönben, hogyan öltözködnek, hogy rendezik be a zárkát, egészen addig, hogy miket szoktak főzni bent.
Ebben az interjúban van szó egy-két dologról, amiben a könyvében is ír a szerző: https://jogespszichologia.hu/2017/03/07/2752/ Nagyon elhivatottnak tűnik, szerintem emiatt is egy jól sikerült könyv.
Pár karc, amiben írtam a könyvről is:
https://moly.hu/karcok/1076488
https://moly.hu/karcok/1079805
https://moly.hu/karcok/1082712

adrica P>!
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

Nagyon izgalmas téma a börtönök világa, már csak azért is, mert egy olyan hely és élethelyzet, amit kizárólag filmes-könyves toposzokból (azon belül is jellemzően amerikai interpretációkban), meg néhány városi legendából ismerek (és gondolom, sokan vagyunk még így). És akkor már érdekelt, hogy milyen lehet valójában, erre pedig nagyon alkalmas lehet egy külső-belső, ráadásul tudományos nézőpont. A pszichológus-antropológus, aki bár a személyzet része, mégis közelebbről és máshogyan látja a fogvatartottakat, mint pl. az őrök, de nyilván nem annyira „belső” a nézőpontja, mint a raboknak, ráadásul külső szemlélőként nem csak látja az eseményeket, de elemzi is őket, összefüggéseket keres, párhuzamokat von, továbbgondol, továbbkérdez.

Fiáth Titanilla cikkeibe a neten keresgélve futottam bele, és annyira szimpatikusak és érdekesek voltak, hogy úgy döntöttem, beszerzem a tanulmánykötetét is, amiben a már megjelent szakcikkeket állította össze kötetté. Nem csalódtam, egységes stílusban járja körbe a börtönélet különböző aspektusait, és szerintem eléggé átfogó képet is ad. A szöveg, persze, bármennyire élvezetes is, azért alapvetően szakszöveg, igényel némi agymunkát, meg pár alapfogalom ismeretét a befogadása. De épp a sok példa, idézet, és a börtönszleng, az elítéltek szavajárásának használata miatt nem száraz, és épp ettől lesz a laikus számára is érthető, nem valamiféle tudományos szakhalandzsa. Voltak azért olyan pontok, ahol redundánsnak, túlmagyarázottnak éreztem egy-egy következtetést, de legtöbbször pont eléggé magyarázta el a dolgokat.

A legérdekesebb részek nekem a hierarchia kérdései voltak, ahogy újra meg újra előjött, és gyakorlatilag az egész könyvön végigvonult, hogy mennyire könnyen változó és nem egyértelmű dolog az a börtönben, hogy ki a „menő” és ki a „csicska”. Meg az időélmény, ami egyrészt központi kérdés a börtönben, másrészt a saját életünkben is bőven találkozunk vele, még ha nem is ennyire koncentráltan. Meg az, hogy a sztereotípiákkal ellentétben közel sem igaz, hogy a börtönben mindenkit megerőszakolnak, sőt, az itt írottak szerint kifejezetten ritka a szexuális kényszerítés (bár hozzáteszi, hogy a felnőtt börtönökben – ezek után szívesen olvasnék egy tanulmányt arról is, hogy a fiatalkorúaknál mi a helyzet) – ez azért különösen érdekes, mert talán ez az a hiedelem a leejtett szappannal és társaival, ami a legjobban be van betonozódva a köztudatba. És nem győztem ledöbbenni a gasztronómiás fejezeten is, ami azt hittem, csak valami érdektelen levezetés lesz a könyv végén, de döbbenetes, hogy az evés és az étel mennyire nem csak evés és étel, hanem mennyi szimbolikus és kulturális vonatkozása és jelentése van még, ami – mint az időélmény – szintén kevésbé tudatosul a hétköznapokban, és koncentráltabban jelenik meg egy ilyen környezetben.

Szóval akit a téma érdekel, annak melegen ajánlom ezt a könyvet. :)

makitra P>!
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

Jogászként, még ha a büntetőjogot kerülöm is, fontosnak tartottam, hogy lássak büntetésvégrehajtási intézetet – elvégre, hogy hozzunk döntést emberek életéről, ha azt sem látjuk, mi ennek a következménye? Fiáth Titanilla könyve kicsit mélyebb bemutatást enged ebbe a zárt világba, tudományos alapossággal.

A kötet, melynek egyes írásai már külön-külön is megjelentek, tanulmányai végigvesznek minden fontos témát: az étkezéstől az elhelyezésig, az öltözködéstől a szórakozásig. Szemünk előtt bomlik ki a bonyolult hierarchia az elítéltek között, hogy milyen módon és keretek között találják meg a helyüket, értelmezik önmagukat és társaik cselekedeteit.

Különösen izgalmas volt az az írás, amely az egy sorozat hatását elemezte. Nagyon árulkodó, ahogy a bennlakók saját maguk képét megtalálták a sorozat szereplőiben és milyen narratívában elemzik életüket a film függvényében.

A szerző elsősorban pszichológus, a kultúrantropológiával csak érintőlegesen foglalkozik, de ez nem látszik meg a köteten. Tudományos alapossággal dolgozza fel az egyes témákat, alapos tényanyagra és bibliográfiára támaszkodva. Hiába nehéz a nyelvezete, de végig fenntartja az érdeklődést, és az általa leírt elméletek, teóriák minden nehézség nélkül hasznosíthatóak a börtönfalon kívül is.

szeptember99>!
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

Végig úgy éreztem, hogy egy mesterdolgozatot vagy egy tanulmánykötetet olvasok. Ennek oka a sok tudományos hivatkozás, ami nem rossz dolog, illetve a száraz nyelvezet.
Olvasmányosabb lenne talán picit több humorral (úgy éreztem az idézetekből, hogy a raboknak jó a humoruk, ezért szerintem nem hatott volna negatíven egy kicsit könnyedebb hangvétellel megírni a könyvet.
Sok érdekes témáról szó esik, ami az amerikai filmekben nem kerül terítékre, pl. főzés, sorozatnézés, etnikai megkülönböztetés, transzneműek a börtönben. Emiatt ajánlom elolvasásra a könyvet.

czenegabi P>!
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

Hasznos és informatív. Remek összefoglaló könyv.
Kiválóan alkalmas arra, hogy a filmeken felnőtt halandó kapjon egy kis ízelítőt a valódi börtönviszonyokról és eltávolodjon a börtönromantikától.
Számomra a könyv egyszerre való elolvasása a végére tömény volt, így inkább egy-egy fejezetet kiragadva érdemes olvasni.
Aki elolvassa az megérti, hogy miért nem lehet sohasem ugyanaz a szabadult, mint aki volt.

Video>!
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

Az eddigi legjobb könyv, amit a témában olvastam, érdekes és informatív. Ugyan volt benne néhány elejtett hivatkozás olyan pszichológiai elméletekre, amiket én kihagytam volna a könyvből, a fő téma élvezhetőségét ez nem befolyásolta. Egyedül az „Ezel – bosszú mindhalálig”-ról szóló fejezet nem tetszett – nem néztem a sorozatot, és a túlságosan sok név meg hivatkozás a film történetére unalmassá tette számomra ezt a részt.

A könyv egyébként egy cikkválogatás, és a cikkek nagy része online is elérhető a Börtönügyi Szemle archívumában: http://www.bvop.hu/…

barburu>!
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

szuper! alapos, meg minden! :)
sok újat olvashattam benne, hiába ismerem belülről is a rendszert. :))

Tóth_Füle_Bernadett>!
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

Szakmából adódóan gyakran találkozom börtön viselt emberekkel, vagy olyanokkal, akiknek egy családtagjuk börtönben van, ezért nagyon megörültem, mikor erre a könyvre bukkantam. De elég nagy csalódás volt számomra. Hónapokba tellett, mire átrágtam magam rajta (csak azért nem tettem félre, mert amit egyszer elkezdek, azt rendszerint végig is csinálom). A könyv rengeteg mindenre kitér: pl. milyen anyagból készül a rabok ruhája, és börtönönként milyen minta jellemzi azt, ill. a bent élők hogyan szabják testre a viseletet, hogy mi jellemzi a benti hierarchiát, milyen szereket használnak ahhoz, hogy „kigyùrják magukat”, … szóval számomra akár érdekfeszítő is lehetett volna. De száraz, inkább csak tényközlő, mint egy szakdolgozat. Rengeteg tudományos hivatkozás van benne (a fejezetek végein, mindig kigyűjtve). Informatív, akit a börtön világ érdekel sokat tanulhat belőle, de senki ne várjon humoros stílust.

Nibela I>!
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

Elbeszélőbb jellegű könyv helyett egy picit szakmázót kaptam. Lehetett követni, a fejtegetések közben sem adagolták túl a szakkifejezést. Külön érdekesnek találtam az etnikumi, börtönbeli azonos neműek kapcsolatát értelmező kitérőt, illetve hogy míg USA-ban nagyon számít az etnikum, itt inkább a területi hovatartozás fontosabb.

Tamiops>!
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

Azért esett a választásom erre a könyvre, mert szükségem volt egy tudományosabb hangvételű olvasmányra, a pszichológia és szociológia pedig hozzám igencsak közel álló terület. Hab a tortán, hogy megemlítik benne örök kedvenc sorozatomat is. Nézzük, mit tudok elmondani róla.

Főbb témák, amiket felölel:
• A börtönközösségek hierarchiája
• Az idő észlelése a szabadságvesztés vonatkozásában
• Szerhasználat
• Testképzavarok
• Törekvés az egyéniség kimutatására
• Nemi identitás és szexualitás
• A cigányság helyzete a börtönökben, etnikai különbségek
• A pletykálkodás funkciói
• Az Ezel című sorozat hatása a fogvatartottakra
• Az étkezés és a hierarchia viszonya

Az írónő szleng szótárt készített a börtönökben gyakorta használt, számunkra részint ismeretlen kifejezések értelmezéséhez, elítéltek által készített illusztrációkkal valamint a fogvatartottak személyes tapasztalatinak idézésével színesítette a könyvet és segítette az egyes tanulmányok témájának minél pontosabb bemutatását, megértését.

Ami nem tetszett:
Legkevésbé a cigányságról szóló részleteket élveztem, ennek oka lehet, hogy ezekben a tanulmányokban kevesebb tudományos, szakmai tartalom kapott helyet, ellenben jóval több idézetet és rövidke történetet illesztettek bele a fogvatartottaktól. A szerző gyakran ismétli önmagát ezekben a fejezetekben. Mindezek ellenére nem bánom, hogy végigrágtam magam ezen a témakörön is, amiben az írónő megpróbálja a lehető legpontosabban bemutatni a cigányok és magyarok közötti személyiségbeli, kulturális különbségeket, melyekből az előítéletek és a sztereotípiák fakadnak.

Ezen felül még hiányoltam volna egy tanulmányt arról, hogy milyen arányban sikerül az elítélteket rehabilitálni és reintegrálni a társadalomba, milyen módszerek hatásosak, milyen típusú bűncselekmények elkövetői azok, akik sikeresen visszailleszthetőek a társadalomba és milyenek nem.

Időnként találkozni olyan idézetekkel, amelyek számomra valószerűtlennek tűnnek, erősen kétlem, hogy a fogvatartottak rendelkeznek ilyen bő szókinccsel és szakszavakat használnak. Nem mondom, hogy ezek kitalációk, de biztos vagyok benne, hogy erősen befolyásoltak, legalábbis a szóhasználatot illetve.

Ami tetszett:
Nehéz kiemelnem egy-egy tanulmányt, olyan ember lévén, aki nem ismeri közelről a börtönéletet, szinte minden információ új. A könyv jól fel van építve, először meg kell ismernünk a hierarchiát, hogy az elítéltek hogyan küzdenek meg a bezártsággal és az abból fakadó nehézségekkel (kint élő családtagok hiánya és halála, együttélés a zárkatársakkal, elnyomás), majd apróbb, de fontos részleteket mutat be (a zárkák dekorálása, egyenruhák átalakítása), aztán rátérünk a komolyabb témákra, mint a testképzavarok és szerhasználat (szteroid, rivotril), valamint a különböző nemi és szexuális identitású elítéltek helytállása a nagy átlag között (transzneműek, homoszexuálisok), végül könnyedebb témákkal zárunk: a pletykálkodás funkciói, valamint az étkezés szerepe és hatása a hierarchiára.

Ezel:
Az Ezel című szappanopera nem csak a hazai börtönközösségekben népszerű, mindmáig az egyik legjobb török sorozatnak számít, nekem pedig személyes kedvencem. Bevallom, ez a tanulmány biztosan érthetetlen és érdektelen azok számára, akik nem ismerik az Ezelt, ismertetni pedig nem is lehet egy 70+ (1,5 órás) részből álló sorozatot néhány tömör szóban. A szerző ennek ellenére megpróbálja felvázolni a sztori alapját, bemutatja az elítéltek véleményét egy-egy karakterről vagy eseményről, ami érdekes lehet, egyedül abban az esetben, ha az olvasó már alapból ismerte ezeket. Lélektani szempontból már csak maga a sorozat is érdemes az elemzésre, de az sokkalta bővebb és sokrétűbb, mint egy-egy személy véleménye, hiszen az Ezel egyik erőssége, hogy bemutatja, hogy semmi és senki sem fekete vagy fehér, jó vagy rossz, bűnös vagy ártatlan. Az emberi lélek nagyon komplex, árnyalt és ellentmondásokkal teli.

Összességében egy nagyon érdekes könyv volt, sok témát magába foglal. A nyelvezete időnként nehézkesebb, odafigyelést igényel, de nem eltúlzottan szakszöveg, közember számára is tökéletesen érthető minden, az elítéltektől származó idézetek pedig még könnyedebbé teszik. Mindenkinek ajánlom olvasásra, akit érdekel a börtönélet.


Népszerű idézetek

adrica P>!

A hitelvekhez kapcsolódó étrenddel való visszaélés egyik legkirívóbb példája, amikor egy nevelőtisztet azért perelt be egy fogvatartott, mert az nem volt hajlandó elismerni a zsidóidentitását. Abban az időszakban kizárólag a Budapesti Fegyház és Börtönben működött kóserétkezde, így aki a fővárosba akarta szállíttatni magát, a zsidóságára hivatkozva megtehette azt. A megvádolt nevelőtiszt csupán ellenjavaslattal élt, amikor egy, a horogkeresztes tetoválásait jól látható testfelületeken viselő elítélt követelte „zsidó hitére” való tekintettel a Budapestre szállítást.

231. oldal, 99 recept kerálóra - Ízlés és gasztronómia (Háttér, 2012)

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

jadett>!

Az emberek többsége fizikailag és mentálisan egészséges személyként, megfelelő önbecsüléssel és minél kevesebb megalázó tapasztalattal szeretne kikerülni a börtönből.

25. oldal

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött

jadett>!

A szabadság nem állhat vesztésre – a börtönben sem.

28. oldal

Fiáth Titanilla: Börtönkönyv Kulturális antropológia a rácsok mögött


Hasonló könyvek címkék alapján

Edward T. Hall: Rejtett dimenziók
Yuval Noah Harari: Sapiens
Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai
Kepes András: Világkép
Jared Diamond: A világ tegnapig
Régi Tamás: Minimális antropológia
Remo Bodei: Harag
Estók János: Élet falun és városon
Gévai Csilla: Nagyon zöld könyv