A tegnap 4 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Enciklopédia 3
Szereplők népszerűség szerint
Most olvassa 1
Várólistára tette 3
Kiemelt értékelések
(kicsit összevontam a két könyvet, már összemosódott, így ez mindkét Jókai Róza visszaemlékezésnek szóló értékelés)
Izgalmas a különböző kortársak beszámolóit olvasni, mindegyik árnyalja a többiekről kialakult képet.
Váli Mari meglehetősen sötétre festi a három Róza arcképét és felmagasztalja Jókai Mórt, Jókai Róza viszont anyjáról, nagyanyjáról ír szépen, de árnyalja nagyapja alakját. Az első házassága alatt szövődött szerelem történetével némi igazságot szolgáltat a féltékeny Laborfalvi Rózának (erről Váli Mari mélyen hallgatott). Ugyanakkor a Jókai második házassága körüli dolgok tálalása helyenként már ízléstelen, mai szemmel korszerűtlen, inkább ő maga jön ki rosszul belőle. Betegesnek, a demencia jelének leírni egy emberi lény társ utáni vágyakozását, ha ezt az embert ő olyannyira apjaként szereti szerintem elég visszás és álszent. Mindezt egy elviekben modern gondolkodású művésztől különösen furcsa. Már a megbotránkozása a 65 éves Jókai aktkép gyűjteményén, illetve a reakciója erre, hogy „meg kellett volna házasítani” (?!) szerintem egy éppenhogy nem túl szeretetteljes, kitekert elgondolás. Ebből a szemszögből nézve furcsa, hogy a konzervatív gondolkodású Váli Mari megbékélt az új helyzettel és az új asszonnyal, még életében kibékült Jókai Mórral, Feszty Árpádné, a fogadott leány viszont nem.
Az előző kötet alapján már tudtam, mire számítsak. Az írónő itt is úgy tudja megjeleníteni az életét meghatározó óriásokat, hogy megmutatja hibáikat, eshetőségüket, s mégsem veszítenek fényükből, a szavak melegen körülölelik az alakokat.
Ha nagyon másként is, mint ma, Jókai Róza és családja a nyilvánosság színpadán éltek, nagy nyomás alatt nehéz időkben.
Érdekes volt olvasni.
Népszerű idézetek
Jókait csak három nőről hallottam gyűlölettel beszélni. Gizella királynéról, mert a németeket betelepítette Magyarországra; Zsófiáról, a magyargyűlölő szép asszonyról. És Szendrey Júliáról. Mind a három esetben egyezett a véleményük Laborfavy Rózával. Főleg a harmadikban.
46. oldal
[…] Egyiket, Eötvös Károlyt csak ritkán, láttam. Úgyszólván egyszer évente. Minden ősszel eljött Jókaihoz ludas-kására; azt állította, az én szakácsnőim főzik a legtökéletesebb ludas kását a világon! Nagyon szeretett enni, szakértő volt; és én büszke voltam. Ha a kása elfogyott, mesélni kezdett,
Ő volt a Balaton troubadurja, az váltott ki benne minden: melegséget. A kis magyar-tenger szépsége álmodozóvá, szelíddé tette szinte szúrós szemét, éles tekintetét, kínai vagy indiai bálványhoz hasonló fejét, sárga agyagszerű bőrét s kínai bajuszos szája gyöngéd mosolyra lágyult. Rendes mosolygása egészen más volt; túlokos, túlravasz, túltitokteljes —
mintha az idők méhéből mosolygott volna elő — én fáztam tőle. Mintha valaha az ősidőkben Lucifert is ismerte volna. . . De az mindig nagyon sietett, — nem volt neki való útitárs, ő magyar — ő ráér mindenre. Kényelmesen, urasan csinált mindent. — ő magyar. Büszke is volt a saját eszére!
85. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Réz Pál – Parti Nagy Lajos: Bokáig pezsgőben 96% ·
Összehasonlítás - Mikszáthné Mauks Ilona: Két különös házasság 97% ·
Összehasonlítás - Dénes Zsófia: Élet helyett órák 91% ·
Összehasonlítás - Szendrey Júlia: Szendrey Júlia élete, naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása ·
Összehasonlítás - Lipták Gábor: Nyitott kapu ·
Összehasonlítás - Csathó Kálmán: Írótársak között ·
Összehasonlítás - Jókay Jolán: Jókai és Laborfalvi Róza ·
Összehasonlítás - Féja Géza: Márciusi Front ·
Összehasonlítás - Orosz Ildikó: Marton László – Összpróba ·
Összehasonlítás - Illés György: Szellemidézés ·
Összehasonlítás