Ez ​az ősi szorongás 10 csillagozás

Fernando Pessoa: Ez az ősi szorongás Fernando Pessoa: Ez az ősi szorongás

A ​portugál költő világirodalmi jelentősége, rangja csak jóval halála után, 1960-ban kiadott összes művei nyomán vált vitathatatlanná. Életében egyetlen kötete látott napvilágot Üzenet címmel (9409205), ennek anyaga adja e magyar edíció első ciklusát. ; „Istenben sincsen egység, hát bennem hogy legyen” – mondja egyik 1930-ban írt kétsorosában, másfél évtizeddel költői énje megsokszorozása, pontosabban egy költőből négy költővé válása után. Prózai vallomása szerint 1914. március 8-án egy bizonyos Alberto Caeiro nevében harmincnál több verset írt. Klasszikus tisztaságú, leíró, kiegyensúlyozott gondolatritmusú szabadversek ezek. Legtöbbjük 1914 és 1918 között született. Költői alapmagatartását itt legjobban az Egy esős napból vett idézet fejezi ki: „Egy esős nap éppoly szép, mint egy verőfényes. Mindkettő létezik: mindegyik olyan, amilyen”. Tehát a szépség objektív létezésének csupán megállapítására vállalkozik, és tudatosan tartózkodik a hozzáfűzött reflexióktól. Ricardo Reis névvel… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Napjaink Költészete

>!
Magvető, Budapest, 1998
132 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631421155 · Fordította: Somlyó György
>!
Európa, Budapest, 1969
186 oldal · Fordította: Somlyó György

Enciklopédia 25


Kedvencelte 2

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
Gregöria_Hill
Fernando Pessoa: Ez az ősi szorongás

Nagyon tetszett, nagy utazás volt, különös, különleges költő.
Idén jól választottam költészet napra.
Úgy tűnik, az összes pessoákat bírom, de a legjobban kétségkívül Álvaro de Campost.
Egyébként A Chevrolet volánjánál 2 kezdősora képezi portugáltudásom felét: Ao volante do Chevrolet pela estrada de Sintra, Ao luar e ao sonho, na estrada deserta (Portugáltudásom másik fele pragmatikus, és ebből a két mondatból áll: Nuno Gomes elvált. Figo az Interhez igazolt.) Mind a 4 nagyon hatásosnak bizonyult annak idején Portugáliában különben, minden szituációban ezeket használtam és nem voltak különösebb problémáim. Főleg a Pessoa volt szinte varázsige. Különben én is nagyon segítőkész lennék, ha egy portugál turista felmondaná a Halál automobiljánnak* kezdősorait, az is igaz.

*Nem a legjobb példa :)) Töff-töff, robogunk, Motólás ördögszekéren :)) Maradjunk inkább a Füstbe ment tervnél.

>!
danaida P
Fernando Pessoa: Ez az ősi szorongás

Imádom Pessoa-t, gyakorlatilag attól a pillanattól kezdve, hogy először találkoztunk: egy Pessoa-vers (nagyképűen mű) volt az első, amit szerény pár hetes portugál tudásommal egyedül, önállóan olvastam. Világirodalmi léptékkel (a portugálok állandó mumusa, a periféria-kérdés, a portugál provincializmusból való kitörés) mérve is jelentőset alkotó és hátrahagyó egyedülálló, páratlan, különös költő, zseni…
Itthon érzésem szerint méltatlanul kevéssé ismert, Lisszabonban pedig megkerülhetetlen ld. nincs turista, aki ottjártakor ne fényképeztetné magát Pessoa-szobrával… A nem turistaként ottjárók inkább éjjel keresik fel a magányos költőt
Nem tudnék (és szerencsére nem is kell) választani Pessoa, saját maga és a heteronimek közül kedvencet, a maguk módján mindnyájan közel állnak hozzám, így alkotnak kerek egészet.
A kötetben Pessoa, saját maga illetve a három minden bizonnyal legismertebb és legtermékenyebb heteronimjeinek, így Alberto Caeiro, Ricardo Reis és Álvaro de Campos verseiből kaphatunk némi kis ízelítőt. A kötet címadó verse az Ez az ősi szorongás Álvaro de Camposé (nem véletlen a címadás, tőle szerepel a legtöbb agymenés, szóorgia a kötetben) bődületesen találó. Kár, hogy több szerintem szintén fontos és Pessoa sokszínűségét, zsenialitását bizonyító, tágító vers kimaradt a kötetből, így pl. vesszőparipám, a kubista vers, a Chuva Oblíqua) Pessoa költészetét és a (portugál) irodalomra tett hatását (hogy a sok izmus-ról már ne is beszéljek) elemezni itt-és-most hanyagolom inkább kevés vagyok én ehhez a metafizikához, még akkor is, ha sikeresen abszolváltam általa a pt. ir. szigorlatot Somlyó utószavával azért annyiban vitatkoznék, hogy bár kétségtelenül csábító Pessoa-t négyarcú költőként kezelni, annál ő sokkal több, inkább ezerarcú, a maga min. harmincakárhány heteronimjével.
Mindenesetre szerencsésnek érzem magam, amiért Pessoa-t eredetiben is olvashatok, legyen egy fordítás akármilyen jó (ld. pl. az Autopsicagrafia-nak három különböző magyar fordítása létezik), mégis sokmindent elveszni látok, Pessoa lefordíthatatlan!
Pessoa örök és időtlen…

>!
SignorFormica
Fernando Pessoa: Ez az ősi szorongás

A legjobb portugál lírikus. Különleges, metafizikai szökkenései minden versét a szellem, az intellektus kalandjává teszik. Minden sora friss és eleven, nem porosodik.


Népszerű idézetek

>!
Chöpp 

Szépséged az én szememben az, hogy létezel,
nagyságod az, hogy rajtam kívül létezel egészen.

(Alberto Caeiro)

Utolsó csillag, 48.o.

2 hozzászólás
>!
Chöpp 

… az leszek mindig, aki nem arra született;
az leszek mindig csak, akinek tehetsége volt;
az leszek mindig, aki arra várt, hogy ajtót nyitnak neki egy ajtótlan falon,
s aki a baromfiudvarban a Végtelenről énekelt,
és Isten hangját hallotta a beomlott kútban.

87. oldal

>!
Chöpp 

Utazni!

Utazni! Hon-vesztegetve!
Lenni mindig egyre másnak,
gyökere-nincs lelked egyre
átadni a látomásnak!

Nem lenni a magadé se!
Menni folyvást, menni csak,
célt se tudva, cél felé se
irányítva vágyadat!

Utazás – csak így utazni.
Hogy már nem is vagy egyéb,
mint az útak álma. Annyi;
semmi más, csak föld meg ég.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: utazás
1 hozzászólás
>!
Chöpp 

Biztos vagyok benne, de a bizonyosság hazugság.
Biztosnak lenni annyi, mint nem látni.
Holnapután nem létezik.
Ami létezik, ez:
kék ég, kissé sápadt, néhány fehér felhővel a láthatáron,
némi piszok-bevonattal, mintha utólag feketedett volna meg.
Ez az, ami van,
s minthogy egyelőre a ma minden, ez minden tehát.

(Alberto Caeiro)

A holnaputáni vihar, 54.o.

>!
Chöpp 

Saját érzelmeim

Saját érzelmeim is
dolgok, mik velem megesnek.

25. oldal

>!
Chöpp 

Hogy nagy légy

Hogy nagy légy, légy teljes: semmit ne túlozz
    és el se fojts magadban.
Mindenben légy egész. Bármily csekély is
    a tett, add bele lelked.
Minden tóban ott ragyog az egész hold,
    mert a magasban él ő.

(Ricardo Reis)
1933.II.14.

68. oldal

1 hozzászólás
>!
Sli SP

Akit őrültekházában ápolnak, az legalább valaki.
De én őrültekházán kivüli őrültekházának ápoltja vagyok.
Hideg bolond,
őrült, aki tisztán lát,
aki mindentől idegen és mindenkivel azonos:
ébren alva olyan álmot álmodom, amely őrület,
mert nem álom.
Ilyen vagyok…

103. oldal, Álvaro de Campos: Ez az ősi szorongás (Magvető, 1998)

Kapcsolódó szócikkek: álom · bolond · őrület · őrült
>!
Chöpp 

Miért ébresztettél magamra? Hagytál volna meg emberi lénynek!

Álvaro de Campos: Mester, én drága mesterem!, 94.o.

1 hozzászólás
>!
Chöpp 

Legyek az, amit gondolok? De mikor annyi mindennek gondolom
    [magam!

86. oldal

1 hozzászólás
>!
Chöpp 

Mennyi kölcsönbekapott holmival járom is én a világot!
Mennyi kölcsönbekapott holmival bánok úgy, mint a magaméval!
Mennyire kölcsönbe kaptam, ó jaj! magamat is!

Álvaro de Campos: A Chevrolet volánjánál, 95.o.


Hasonló könyvek címkék alapján

Ferencz Győző (szerk.): Hang szólít
Mário de Sá-Carneiro: Titok
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs
Luís de Camões: Mit vársz, remény?
Rába György (szerk.): Verses világjárás
Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Luís de Camões: Luís de Camões 77 szonettje
Almeida Garrett: Garrett több hangon
Luís de Camões: Költemények / Poemas
Rónay György (szerk.): Égövek, ábrák, csillagok