Az Appennini-félsziget Dél-Európának a Földközi-tengerbe nyúló három nagy félszigete közül a középsö, földrajzi fekvése révén szinte kijelölt arra a jelentőségre, melyet a világtörténetben betöltött. (Az Itália nevet a félsziget az ókorban kapta.) Északon könnyen járható hágók kapcsolják össze Közép-Európával, délen a hozzá simuló Szicília és Málta szigetekkel hídként köti össze Európát Afrikával. A környező tengerek nyújtotta védettség, mely a más népekkel való kapcsolatok felvételének az előnyeit, de az inváziók veszélyét is magában hordta, nem jelenti egyszersmind a félsziget egységét földrajzi szempontból is. Az Appennini-félsziget négy, egymástól jól elkülöníthető tájegységre oszlik. Az első, a félszigetet átszelő, a névadó Appenninek hegyláncától északra elterülő hatalmas Pó-síkság a környező hegyekkel, inkább csak fekvésének közelsége révén kapcsolódik a félszigethez, melytől számos jellegzetesség választja el. Jelentőségét elsősorban gazdasági adottságai: termékeny,… (tovább)
Az ókori Róma története 19 csillagozás
Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 11
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
A hazai ókortörténetírás egyik klasszikusa ez a kötet. A három szerző államformák szerint osztotta fel egymás között a fejezeteket (Ferenczy Endre földrajzi adottságok, őstörténet és királyok kora, Maróti Egon köztársaság kora és Hahn István császárság kora). A fejezetek hasonló struktúrában kezdődnek és fejeződnek be: Elején a fontosabb források kerülnek megemlítésre, míg a végén, aki az adott témához kedvet kapott, a főként idegen nyelvű szakirodalomból tájékozódhat. A fejezetek tanulás szempontjából nagyon jól tagoltak, az egyes fogalmakat vagy eseményeket könnyen meg tudjuk külön-külön is találni. A folyamatos területi változásokat topográfiai megértését nagyon gazdag térképanyag segíti. Ferenczy Endre és Maróti Egon fejezetei főleg a politika-és államigazgatástörténetre helyezik a hangsúlyt, ugyan mindketten érintőlegesen említik a gazdaságot és a társadalmat, a kultúráról csak a királyok koráról szóló részben olvashatunk. Hahn István császárságról szóló fejezeteiben is a politikatörténet az uralkodó, megjelenik benne többször is a marxista történetírásra jellemző osztályharc kérdésköre, de mellette egy teljes fejezetet szentel a kultúrának, a gazdaságnak és a társadalomtörténetnek egyaránt. A szöveg egyetemi tankönyvhöz képest viszonylag könnyen olvasható és tanulható egyaránt. Bátran ajánlható azoknak is, akik szeretnék felfrissíteni, illetve elmélyíteni az iskolában tanultakat az ókori Róma történetéről!
Jó összefoglalónak az utolsó nagy ókori birodalom történetéhez.
Csak óvatosan Hahn elvtárs részeivel, az etruszk osztályharc például kiemelkedően szórakoztató. :D
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Az ókori görögök és rómaiak élete 89% ·
Összehasonlítás - Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói 94% ·
Összehasonlítás - Zlinszky János: Állam és jog az ősi Rómában ·
Összehasonlítás - Colleen McCullough: Az októberi ló I-II. 93% ·
Összehasonlítás - Robert Graves: Claudius, az Isten 91% ·
Összehasonlítás - Steven Saylor: Birodalom 89% ·
Összehasonlítás - Titus Livius: A római nép története a város alapításától 96% ·
Összehasonlítás - Móra Ferenc: Aranykoporsó 88% ·
Összehasonlítás - Kertész István: Híres és hírhedt római caesarok 87% ·
Összehasonlítás - Jean-Noël Robert: Az ókori Róma ·
Összehasonlítás