Így ​élünk mi vidéken 3 csillagozás

Békéscsabai igaz történetek
Ferencz Rezső: Így élünk mi vidéken

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„… ​A felkészülés alatt túl sokat nem jegyzetelt. Gondolatai egyetlen kérdés körül forogtak: "Ki a fene lehet az az Ibsen Nóra?” Végül eljött a felelet ideje, nem volt mit tenni, oda kellett ülni a zsűri asztalához. Amikor leült, továbbra is ugyanaz járt a fejében: „Ki a fene lehet az az Ibsen Nóra?” Azt látta, hogy a magyartanárán kívül tulajdonképpen senki sem figyel rá. Ettől kicsit megnyugodott, és elkezdte mondani: „Ibsen Nóra hányatott sorsú munkáscsaládból származott.” Ennél a mondatnál az egész bizottság egyszerre riadt fel, és a tagok kezdtek előre hajolni. „Már kislány korában el kellett mennie a gyárba dolgozni, hogy a családnak legyen elég ennivalója.” Itt már mindenki éber volt, a magyar tanár pedig megállította a szófolyamot, és szerényen megjegyezte: „Andris! A lány neve nem Ibsen Nóra …”

"… A pesti ember ijedtében elfelejtette bekapni az aktuális falatot, szája tátva maradt, villája félúton megállt az arca és a tányérja között, riadt tekintettel meredt a… (tovább)

>!
Magánkiadás, Békéscsaba, 2011
224 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 1


Várólistára tette 4


Kiemelt értékelések

jeno>!
Ferencz Rezső: Így élünk mi vidéken

Ferencz Rezső: Így élünk mi vidéken Békéscsabai igaz történetek

Igen, igen, igen! Nem csupán az elfogultság mondatja velem, hogy Békéscsaba az egyik legpompásabb hely a világon. Itt van ugyebár a kolbász, meg az orvosi pemetefű cukorkát is itt találták fel (a munkahelyemmel szemben!), no meg van egy csomó szép kutunk. És persze történetek, anekdoták a múltból és a közelmúltból. Ezek többségét nem is érthetik azok, akik nem itt laknak. A Kishajóról már én is csak hallomásból tudok egyet s mást, a Pálma presszó hangulatát magam is ismerem. Bár még két mondatot nem beszéltem vele, naponta látom egész Csaba Tusi báját, akiről sportkrémet is neveztek el a Deák utcai patikában. És még egy halom igazi csabai jön velem szemben – ezúttal a könyvben is.
Egy szó mint száz: jó ez a kötet. Az egyes írások kidolgozottsága vegyes, de már csak azért is csak fél csillagot vontam le, mert ifjú grafikusok illusztrálták, és önmagában ez egy igazi kultúrmissziós cselekedet volt.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

sophie P>!

Pálma Presszó. Álló csillag a város kocsmaegén.

130. oldal

Ferencz Rezső: Így élünk mi vidéken Békéscsabai igaz történetek

1 hozzászólás
jeno>!

És akkor valaki elővett egy kis csabai kolbászt. Ez egy meglehetősen jellemző helyzet: ha csabaiak utaznak bárhol a világban, vagy ha ügyet, orvos, bankkölcsönt stb. intéznek, előkerül a kolbász. Szóval akkor, amikor valami nagy dologra készülnek!

217. oldal

Ferencz Rezső: Így élünk mi vidéken Békéscsabai igaz történetek

Kapcsolódó szócikkek: csabai kolbász
jeno>!

A rés neve „Grün Fikáció”. A fiúk legalábbis így hívták, bár a hivatalos beceneve „Zöld Takony” volt. Polgári körökben egyébként Kis Pipa néven emlegették a Teleki utcai, sarki kocsmát.

67. oldal

Ferencz Rezső: Így élünk mi vidéken Békéscsabai igaz történetek

sophie P>!

Marabu, így hívta mindenki a Csaba Szálló pincérnőjét, aki igazán férfias jelenség volt.

89. oldal

Ferencz Rezső: Így élünk mi vidéken Békéscsabai igaz történetek


Hasonló könyvek címkék alapján

Kőváry E. Péter: Nem jön többé a drótostót
Sarusi Mihály: Írni, Csabán
Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (1750-1895)
Beck Zoltán: Fehér László lovat lopott
Béla Vali: Leporolt riportok
Grecsó Krisztián: Tánciskola
Bauer Barbara: Vakrepülés
Szilasi László: Szentek hárfája
Szűcs Sándor: Régi magyar vízivilág
Vágvölgyi Zoltán (szerk.): Szentesi anekdoták