Radnóti ​Miklós élete és költészete 9 csillagozás

Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete

A monográfia szerzője, Ferencz Győző a Radnóti-filológia kiváló ismerője, az Osiris Klasszikusok sorozat Radnóti-köteteinek gondozója. A kötetben megrajzolja az életmű életrajzi hátterét, ugyanakkor korszerű irodalomtudományi módszerekkel elemzi Radnóti egész alkotói pályáját, annak minden műfaját, így elsősorban költészetét, de részletesen kitér műfordítói, prózaírói (benne naplóírói) és kritikusi tevékenységére is. Az elemzés nyomon követi a költő szellemi fejlődését, behatóan foglalkozik viszonyával a baloldali (kommunista) mozgalomhoz, a katolicizmushoz és a zsidósághoz. Költészetében végigköveti a haláltudat és életöröm kettősségének motívumait. A szöveget gazdag képanyag kíséri (fotók, dokumentumok, kéziratok), melynek egyes darabjai itt láthatók először.

Róla szól: Radnóti Miklós

>!
Osiris, Budapest, 2009
818 oldal · ISBN: 9789632760438
>!
Osiris, Budapest, 2005
844 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633897432

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Márai Sándor · Radnóti Miklós


Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

olvasóbarát P>!
Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete

Radnóti Miklós olvasása már nagyon régi alapélmény, mindig ott van a verseskötete a polcomon, elérhetően. Olvastam már prózáját is, és persze sok új élményt, új ismeretet jelentett Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Naplója is, amely nélkül sok mindent másképpen gondolnék a versekről, prózáról is.
Jól döntöttem, amikor most sorrendet választottam a 3 könyv olvasásához. Radnóti Miklós: Próza, Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai és Ferencz Győző monográfiája. Mivel először a műveket olvastam (a verseket újra), ezért amikor a Radnóti Miklósról szóló tanulmánykötetre került a sor, akkor a szövegben megemlített művek már ismerősként köszöntek vissza és ez segített az ismeretanyag feldolgozásában.
Részletes, nagyon alapos, sokféle szempontot figyelembe vevő alkotás. Radnóti Miklósnak olyan sok tragédia történt az életében: anyja, ikertestvére, apja halála, majd nevelőanyja és féltestvére pusztulása a haláltáborban, hogy a halál közeli élmény, a veszélyeztetettség érzése szinte állandó volt. A kor is olyan, amikor egy alkotónak, gondolkodónak, nagyon nehéz volt életben maradni is (valameddig). Fannival a kapcsolata annyira meghatározó és eleve elrendelt, hogy igazi támaszai voltak egymásnak az élet nehézségeiben, amiből igen sok adódott. Az egzisztenciális ellehetetlenülés, a mindennapokban is tapasztalható fenyegetettség, már az egyetemi évek alatt is jelentkezett a szélsőjobb képviselői részéről. Legendás barátságok fűzték Vas Istvánhoz, Ortutay Gyulához, Sík Sándor szinte a szellemi apja lett. Az egyetemi évek alatt száműzetésnek érezte Szegedet, csak amikor Sík Sándor köréhez közelebb került fogadta el a helyzetet. A Nyugattal való kapcsolata lassan fejlődött, Babits Mihállyal sem volt konfliktusmentes, de halála után Csak csont és bőr és fájdalom című versében vall a szerkesztő hiányáról: „… ki lesz az élő mérték most nekünk?”
Ferencz Győző több helyen utal a kötetben Gyarmati Fanni naplójára is.
A művet részletes Bibliográfia Radnóti Miklós műveinek kiadásairól, a gyűjteményes kiadásokról, válogatott művekről, Rövidítések és hivatkozott művek jegyzéke, Névmutató, Címmutató, és Képmelléklet teszi teljessé.


Népszerű idézetek

olvasóbarát P>!

Márai Sándor 1946-ban több naplóbejegyzésében is megemlékezett a Tajtékos ég verseiről. […] Feljegyzéseinek személyes hitelét növeli, hogy nem közvetlen nyilvánosságra szánta őket. „Radnóti Miklós versei. Van a lényében valami angyali. A legnehezebb emberi helyzetekben is világít, zsong, zeng ez a lélek. Halálig énekelt, aztán eltűnt a ködben.”

732. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1946 · Márai Sándor · Radnóti Miklós
Hajnalcsillag>!

Radnótit érdekelte a filmművészet. Chaplinről és Greta Garbóról szóló írásaiban biztos ítélettel választotta szét az olcsó tömegszórakoztatást a művészi igényű alkotástól. A hangosfilm megjelenését ellenérzéssel fogadta, úgy érezte, a film nem igényli a hangos szöveget.

131. oldal (Osiris, 2005)

juju>!

Nagyon korán megtalálta a szerelmét, aki végül egy életen át társa maradt. Annyira korán, hogy tapasztalatokra, összehasonlításra volt még szüksége, mert kapcsolatuk értékeit csak így láthatta a maguk tisztaságában.

112. oldal

Szelén>!

A huszonöt éves költőt, három kötettel a háta mögött mérhetetlen ambíciók fűtötték. Helyet követelt magának és figyelmet, és mint ahogy a lázas identitáskeresés korszakában a kamasz személyiség mások tükrében tudja csak meghatározni bizonytalan körvonalú önmagát, a kiforratlan költőnek is múlhatatlan szüksége volt a visszhangra, és ha nem kapta meg, a saját hangját visszhangosította. Mondataiban nem az önértékelés túlzásai érdekesek, a kezdő költő legfeljebb letagadhatja felfokozott tehetségtudatát, de nélküle aligha tud nekivágni a pályának. Később, amikor már biztos lehetne önmagában, többnyire úgyis eluralkodnak az önemésztő kételyek. Az irodalomtörténet ritka szerencséje, hogy Radnóti ilyen kendőzetlen őszinteséggel beszélt ambícióiról.

270. oldal

Hajnalcsillag>!

Kéziratainak munkapéldányait megsemmisítette, csak a végleges szöveget őrizte meg, gyakran több, tökéletesen azonos másolatban. Ez a szokása középiskolás éveiben rögzült. Egész életművéből alig néhány olyan kézirat maradt fenn, amelyen javítások, szövegváltozatok vannak.

80. oldal (Osiris, 2005)

Szelén>!

Minden körülmények között az emberek teljes, feltétlen egyetemes egyenlőségét vallotta. Fontosabbnak tartotta ezt minden származási és társadalmi köteléknél.

18. oldal (Osirisi, 2009)

Szelén>!

Radnóti halála – akárcsak sok ezer sorstársáé – mártírium volt. Ő azonban abban különbözött sorstársaitól, hogy szinte az utolsó pillanatig éber tudattal alkotott, tanúként szólt, és halálát költészetté formálta. Halála így valóságos passióként, szenvedéstörténetként is értelmezhető. Az áldozatot azonban nem vállalta, nem akarta, hanem tudatosította és elszenvedte. Az áldozattudat azt jelenti, hogy akarata ellenére szenvedte el fiatalon a halált.

40. oldal (Osiris, 2009)

olvasóbarát P>!

Vas István A boldog költő – Jegyzetek Radnóti Miklósról című, kiadatlan tanulmányában azt írja, hogy még a Meredek út után is érezni olykor a versek hangjában bizonyos irodalmiasságot. „S azok a játékos, keresett és pepecselő jelzők, melyek gyakran a legkomolyabb szakaszok hatását semmivé teszik, például: »és a pipacs szöszöske szára zöld« hogy lerontja a megdöbbentő befejezést: »Olyan, kit végül is megölnek, / mert maga sosem ölt« […] Azért érdemes ezt is megemlíteni, hogy észrevegyük, hogy észrevegyük majd az utolsó versekben azt is, mivé váltak ezek a szervetlen különc jelzők.” (Vas K 2009, 707)

328. oldal

olvasóbarát P>!

Radnóti Miklós költői életművét kivételessé teszi, hogy élet és költészet ritka egységét teremti meg. Utolsó alkotásai olyan körülmények között születtek, amely körülmények között nemhogy tökéletesen megformált versek, de többnyire semmiféle vers nem maradt fenn. Radnóti páratlan szellemi erőfeszítéssel zsidó munkaszolgálatosként a lágerélet, majd a halálmenet határhelyzetében, amíg csak fizikai állapota engedte, folyamatosan írt.

9. oldal, Előszó


Hasonló könyvek címkék alapján

Tüskés Tibor: Pilinszky János
Barlay Ö. Szabolcs: Ady Istene
Makay Gusztáv: „Édes hazám, fogadj szívedbe!…”
Pomogáts Béla: Radnóti Miklós
Szuromi Lajos: József Attila: Eszmélet
Németh G. Béla: 7 kísérlet a kései József Attiláról
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc
Tamás Attila: Weöres Sándor
Korpa Tamás – Mészáros Márton – Porczió Veronika (szerk.): KAF-olvasókönyv
Demeter Zsuzsa: Szandra May a hóhullásban