Laudato ​si’ 94% 10 csillagozás

Úgy tűnik, hogy sokan azok közül, akik több erőforrással és gazdasági vagy politikai hatalommal rendelkeznek, leginkább a problémák elkendőzésére vagy a tünetek elrejtésére törekszenek, és csupán csökkenteni próbálják az éghajlatváltozás néhány kedvezőtlen hatását. Számos tünet arra utal, hogy ezek a hatások egyre kedvezőtlenebbek lehetnek, ha továbbra is a jelenlegi termelési és fogyasztási modellt alkalmazzuk.

20. oldal, 26. pont

95. A természeti környezet közjó, az egész emberiség öröksége, és mindenki felelősséggel tartozik érte. Aki kisajátít valamit, csak azért teheti, hogy mindenki java érdekében kezelje. Ha nem így teszünk, lelkiismeretünket azzal a súllyal terheljük meg, hogy megtagadjuk másoktól a létezést. Ezért Új-Zéland püspökei azt a kérdést tették fel, hogy mit jelent a „Ne ölj!” parancsa, amikor „a világ népességének húsz százaléka oly mértékben fogyasztja az erőforrásokat, hogy elrabolják a szegény nemzetektől és a jövő nemzedékektől azt, amire szükségük van az életben maradáshoz”.

59. oldal, Második fejezet - A Teremtés evangéliuma

183. […] Fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy környezetbe való „beavatkozásokban” gondolkodjunk, ehelyett az összes érdekelt fél által végiggondolt és megvitatott irányelvre van szükség. A részvétel megköveteli, hogy mindenkit megfelelően tájékoztassanak az egyes szempontokról, a különböző kockázatokról és lehetőségekről, és a részvétel ne szűküljön le a kezdeti döntésre valamely projektről, hanem foglalja magába az állandó nyomon követés vagy a módszeres ellenőrzés lehetőségét is. Őszinte és igaz tudományos és politikai vitákra van szükség, és nem elég csak arra figyelni, hogy a jogi szabályozás mit enged és mit nem.

109. oldal, Ötödik fejezet - Tájékozódást és cselekvést segítő szempontok

184. Amikor a környezetre vonatkozóan kockázatok merülnek fel, amelyek érintik a jelen- és a jövőbeli közjót, a helyzet megköveteli, „hogy a döntések azoknak a lehetséges kockázatoknak és előnyöknek az egybevetésén alapuljanak, amelyeket az egyes lehetséges alternatív döntések magukkal hoznak”. […] Ez különösen igaz akkor, ha egy projekt a természeti erőforrások felhasználásának, a károsanyag- vagy szennyvízkibocsátásnak és a hulladéktermelésnek a növekedését eredményezi, vagy jelentős változást idéz elő a tájban, a védett fajok élőhelyében vagy bármely közterületen. Néhány nem kellő alapossággal előkészített projekt komolyan befolyásolhatja egy hely életminőségét, olyan, egymástól nagyon különböző okokból kifolyólag, mint például az előre nem látható zajszennyezés, a látóhatár szűkülése, kulturális értékek elvesztése, a nukleáris energia használatának hatásai. A fogyasztói kultúra, mely elsőbbséget ad a rövid távú gondolkodásnak és a magánérdeknek, túl gyors intézkedésekre késztethet vagy elnézheti az információk eltitkolását.

109. oldal, Ötödik fejezet - Tájékozódást és cselekvést segítő szempontok

178. […] Választási érdekeiknek megfelelően a kormányok nem egykönnyen merészelik bosszantani az embereket olyan intézkedésekkel, amelyek hatással lehetnek a fogyasztás mértékére vagy veszélyeztetnék a külföldi befektetéseket. A rövidlátó hatalomszerzés igénye megakadályozza a széles látószögű környezetvédelmi teendők beillesztését a kormányok nyilvános programjába. […] A politikai nagyság akkor mutatkozik meg, amikor – nehéz időszakokban – nagy elvek szerint munkálkodunk és a hosszú távú közjóra gondolunk. A politikai hatalom nagyon nehezen vállalja fel ezt a feladatot nemzeti szintű programjaiban.

105-106. oldal, Ötödik fejezet - Tájékozódást és cselekvést segítő szempontok

124. […] „Isten gyógyszereket helyezett a földbe, és az okos ember nem veti meg őket” (Sir 38,4).

76. oldal, Harmadik fejezet - A környezeti válság emberi gyökere

Mint mindig, a szegény ember húzza a rövidebbet.

101. oldal (Szent István Társulat, 2015)

182. A vállalkozások és különféle projektek környezeti hatásainak előzetes figyelembevétele átlátható politikai folyamatokat és párbeszédre kész alanyokat követel meg, míg a korrupció, mely szívességekért cserébe elleplezi egy projekt valódi környezeti hatásait, gyakran vezet tisztességtelen megállapodásokhoz, amelyek kerülik a nyilvánosságot és a széles körű megvitatást.

108. oldal, Ötödik fejezet - Tájékozódást és cselekvést segítő szempontok

183. Környezeti hatástanulmányt nem szabadna egy termelési projekt vagy valamely megvalósítandó irányelv, terv vagy program kidolgozása után elkészíteni. Kezdettől fogva be kell illeszteni a teendők közé, és interdiszciplinárisan, átláthatóan, minden gazdasági vagy politikai nyomásgyakorlástól függetlenül kell elkészíteni. Össze kell kapcsolni a munkakörülményekre, valamint az emberek testi és mentális egészségére, a helyi gazdaságra és a biztonságra gyakorolt lehetséges hatások vizsgálatával. Így reálisabban lehetne következtetni a gazdasági eredményekre, figyelembe lehetne venni a lehetséges forgatókönyveket, és ha kell, előre fel lehetne készülni a szükséges többletberuházásra a nemkívánatos, de korrigálható hatások kivédésére.

108. oldal, Ötödik fejezet - Tájékozódást és cselekvést segítő szempontok

183. […] Mindig el kell érni a különböző társadalmi szereplők egyetértését, akik különféle nézőpontokkal, megoldásokkal és lehetőségekkel gazdagíthatják az eszmecserét. A tárgyalóasztalnál azonban kiváltságos helynek kell megilletnie a helyi lakosokat, akiket az a kérdés foglalkoztat, hogy mit akarnak önmaguknak és gyermekeiknek, és számításba tudják venni azokat a célokat is, amelyek túlmutatnak a közvetlen gazdasági érdekeken.

108-109. oldal, Ötödik fejezet - Tájékozódást és cselekvést segítő szempontok