Keresztnevek ​enciklopédiája 3 csillagozás

A leggyakoribb női és férfinevek
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája

A ​Keresztnevek enciklopédiája több tudományterületet felölelve sokoldalúan tájékoztat a száz leggyakoribb magyar női és férfinévről. A magyar névtani szakirodalomnak korábban számos szakmai és ismeretterjesztő műve jelent meg, de ez ideig egyik sem adott ennyire átfogó képet a magyar keresztnevekről.

Az Enciklopédia Előszava tájékoztatást nyújt a nevek kialakulásáról, a nevek fajtáiról, arról, hogy mi módon jöttek létre a kételemű nevek, azaz hogyan alakult ki a családnevek és a keresztnevek együttese. Olvashatunk a magyar keresztnévkincs eredetéről és a névadás korábbi szokásairól, valamint napjaink névadási gyakorlatának szabályozásáról.

Az Előszót követő Tájékoztató ismerteti a könyvben tárgyalt női és férfinevek szócikkeinek felépítését: a név eredete, védőszentjei, névnapja, gyakorisága, becézése, rokon nevei, női és férfi párja, idegen nyelvi megfelelői. Külön pontokba szedve találunk adatokat a név családnévi használatáról, híres viselőiről, irodalmi és… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A magyar nyelv kézikönyvei Tinta

>!
Tinta, Budapest, 2009
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639902183

Enciklopédia 66


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

csgabi P>!
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája

Ez amolyan olvasgatós-nézegetős olvasás volt, lazán vettem, hiszen nem egy regényről van szó. Fontos leszögezni, hogy nem az összes férfi és női nevet tartalmazza a könyv, így ha valaki nevet szándékszik adni születendő kisbabájának, ne ebben nézelődjön elsősorban. Viszont ha egy-egy név háttere érdekli az olvasót, abban tud segítséget, pluszt adni.
Nekem mindenesetre jobban tetszik a klasszikus, Ladó-féle névkönyv.


Népszerű idézetek

Sli P>!

Emese
Eredete
    Régi magyar személynév, amelyet a XIX-XX. században újítottak fel. Jelentése ’szoptató, anyácska’. A név alapjául szolgáló emik ’szopik’ ige ősi örökségünk az uráli korból, amely mára kihalt, a mai magyar nyelvben már nem használatos. Mai közszavaink közül az emlő ’női mell’ ugyancsak az emik ige származéka.
    Először a XII. században fordul elő írásban Emis, Emes, Emesu alakban. Emese Anonymus krónikája szerint Álmos fejedelem anyja volt. Az Emese álmaként ismert mondában fia születését álom jövendölte meg, ezért nevezték el a fiút Álmosnak.
Védőszentje
    Szent Emerentiana (✝304) római vértanú. Ünnepnapja: január 23.
Névnapja
    január 23., július 5.
Gyakorisága
    1967-ben 287 kislány kapta az Emese nevet. A következő évtizedekben fokozatosan nőtt a népszerűsége. 1983 és 1987 között 1804 alkalommal anyakönyvezték. 1996-ban a 63. volt a gyakorisági listán. Ebben az évben 264 gyermek kapta első, 54 második névként. 2000-ben a 45. leggyakoribb név volt, 302 alkalommal adták első és 64 esetben második névként. 2006-ban az összlakosság statisztikájában a 72. helyen állt, a magyar nők közül 15 754 fő viselte első és 2776 második névként az Emese nevet.
Becézése
     Eme, Emi, Emő, Emőke, Mese, Meske, Mesi, Mesike.
Rokon nevei
    Az ugyanabból a közszóból származó Emő, Emőke, Emőd.
Idegen megfelelői
    Az Emese névforma csak a magyar névkincsben használatos, idegen nyelvi megfelelői nincsenek.
Földrajzi névként
    A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Emőd község neve egyes magyarázatok szerint ugyanannak az emik ’szopik’ igének, pontosabban folyamatos melléknévi igenevének a -d képzős származéka, amelyből az Emese név keletkezett. A településnév puszta személynévből alakult magyar névadással.
Csúfolók
                                             Emese,
                                            nem áll jól a szeme se.
                                                            *
                                             Emese,
                                            nem igaz a fele se.

274. oldal, Női nevek (Tinta, 2009)

Sli P>!

Óvónevek
Minden nép ősi névadásának legjellemzőbb formái – így a magyar névadásé is – az óvónevek használata. Ezeket a neveket akkor adták a szülők, ha a gyermek gyengének, kevésbé életerősnek tűnt a születésekor. Ilyenkor a rossz szellemek miatt, a halál és a betegség szellemeinek megtévesztésére vagy nem adtak nevet a gyermeknek, vagy olyan nevet adtak, amellyel feltételezésük szerint félrevezethetik a szellemeket. Ennek a névtípusnak két fajtáját ismerte és használta a magyar névadás.

Tagadó név
Az elrejtő, letagadó nevekkel a gyerek létét igyekeztek titkolni. Ezekben a névformákban az újszülött neve szó szerint azt jelentette, hogy ő nincs, nem létezik, halott, tehát nincs is miért, pontosabban kiért jönnie a rossz szellemnek. Ilyen nevek például Numwog (’nem vagy’, ’nem létezel’), Mauog (’ma vagy, csak ma létezel’), Numel (’nem él’) vagy a ’halál’ jelentésű szóból keletkezett, a gyermeket mintegy halottá nyilvánító Halaldi (’haláldi’).

Negatív jelentésű név
Az óvónevek körében előforduló leíró nevek egy része olyan, negatív jelentésű közszavakból keletkezett, amelyekkel a szülők azt kívánták elérni, hogy a rossz szellemeknek már ne is legyen kedvük az így megnevezett gyermekre igényt tartani. Néhány negatív jelentésű szóból származó név az ómagyar névkészletből: Fergudi (’féreg’), Chunad (’csúnyácska’), Hyduand (’hitványka’).

10. oldal, Előszó (Tinta, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: betegség · gyermek · halál · magyarok, magyarság · név · névadás · szellem · szülő · tagadás
Sli P>!

Ilona
[…]
Művészetben
    A görög mondavilágból közismert a spártai királyasszony, Helené története, akit a föld legszebb asszonyának tartottak. Parisz, trójai királyfi Aphrodité segítségével elrabolta őt. Szépsége annyira elbűvölte a trójaiakat, hogy vállalták érte a hosszan tartó háborúskodást. Helené története, világraszóló szépsége a művészeket minden korban foglalkoztatta. Homérosz megrajzolta alakját az Iliászban és az Odüsszeiában, de írt róla Euripidész, Ovidius, Vergilius, Dante, Marlow, Goethe és sokan mások. Ő a főszereplője Jacques Offenbach híres operettjének, a Szép Helénának, valamint Christoph Willibald Gluck Paris és Helena című operájának.
    A XV. században lett közismert Árgirus királyfi és Tündér Ilona története, amely nem más, mint Parisz és Helené ókori mondájának a középkor gondolatvilágához igazított változata. Magyar nyelven Gyergyai Albert fordításában terjedt el, de a történettel több népmesénkben is találkozhatunk.
    A népballadákban is előfordulnak Ilona nevű szereplők. Megismerkedhetünk a szívtelen Budai Ilona történetével, a lenvirág-szemű Görög Ilona és Zetelaki László sorsával és a bírótól gúnára árát behajtó Szép Ilonával. Sokan ismerik Ilók és az együgyű Mihók tréfás meséjét.
    Petőfi Sándor János vitézének Iluskájáról, Vörösmarty Mihály Szép Ilonkájáról már az iskolai tankönyvekben olvashatunk. Kosztolányi Dezső Ilona című verséből felfedezhetjük, mennyi muzsika, mennyi szín és mennyi költőiség rejtőzik az Ilona névben.
                                                    Lenge lány,
                                                    aki sző,
                                                    holdvilág
                                                    mosolya:
                                                    ezt mondja
                                                    a neved,
                                                     Ilona,
                                                     Ilona.
                                                        […]
                                                    Lelkembe
                                                    hallgatag
                                                    dalolom
                                                    lallala,
                                                    dajkálom
                                                    a neved
                                                    lallázva,
                                                     Ilona.
Földrajzi névként
     Szent Ilona szigete az Atlanti-óceán déli részén található. Nevét onnan kapta, hogy 1502. május 22-én, Szent Ilona napján fedezte fel egy portugál hajós.
Csúfolók
                                             Ilona-Pilona, pánkáló,
                                            Szunnyodik a szolgáló.
                                            Nem szunnyodok, instálom.
                                            Csak a fogam piszkálom.
                                                                *
                                             Ilona-Bilona, bakkecske
                                            Háromlábú menyecske.
                                                                *
                                             Ilike,
                                            Egyik lába kicsike.
                                                                *
                                            Fonj, Pila, fonj!
                                                                *
                                             Icus, Icus,
                                            cirmos cicus.
Köznevesülve
    A nyelvjárásokban közszóként is találkozhatunk ezzel a névvel. Az ország egyes vidékein ilona vagy ilonca a neve a szőlő hajtásait és leveleit megtámadó apró hernyónak. Másutt a bodobácsot vagy a katicabogarat nevezik ilonabogárnak. Az állatnevek közül ismert még az ilonabéka, az ilonakeszeg és az ilona, amely egy apró, zsíros húsú hal megnevezése. Növénynevekben az ilonahagyma és a kékilonka összetételben fordul elő, így nevezik az ország legtöbb helyén májvirágként ismert boglárkafélét (Hepatica triloba).
    Érdekes népnyelvi adalék, hogy az ilonka szó köznévként vakarcsot jelent. A vakarcs a kenyérsütéskor a maradékból, az összekapart tésztából sütött kis kenyérdarab neve.

308-309. oldal, Női nevek (Tinta, 2009)

1 hozzászólás
Sli P>!

Ilona
[…]
Rokon nevei
    Részben a Heléna név idegen formáiból, esetleg becéző alakjaiból önállósultak. Angol és francia változatból származik az Elen, spanyol és olasz az Elena, Eliána, Elina, újgörög forma az Eleni, német és svéd rövidülés az Elin, több nyelvben meglévő becéző az Ella, Elli és a Léna. Német becézőből származik a Héla, Hella, angolból a Helén, egy magyar regében szereplő tündér neve a Helka. A szláv Jelena formából keletkezett a Jelka, valamint a szintén szláv Lenka alakból lett a magyar nyelvben, a XIX. században Lenke. A rokon nevek másik része az Ilona magyar becézőjéből önállósult. Ezek az Ila, Ilka, Illa, Ilon, Ilonka és az Ilus. Az első két név kivételével az 1998-as utónévkönyvben jelentek meg először mint önálló keresztnevek. Valószínűleg az Ilona és a Vilma név összevonásával keletkezett az Ilma nevünk, Vörösmarty Mihály alkotásaként.
Idegen megfelelői
     Ilona nevünk azon kevesek közé tartozik, amelyek a magyar nyelvből más nemzetek névkincsébe is bekerültek. Századunk elejétől a finn nevek között is megtaláljuk. Népszerűségéhez bizonyára hozzájárul, hogy alakja, hangzása a finn ilo ’öröm’ szót idézi fel. Az Ilona névforma a litvánban is használatos. Az angolban Helen vagy Helena, írül Ellen, franciául Hélène, oroszul Jelena, németül Helene, portugálul és spanyolul Helena.
Családnévként
    Néhány anyanévi eredetű családnév becéző formákat őriz, például Ila, Ilka, Illa, Illó, Illócs, Ilók, Illók, Ilonka. A legtöbb névforma az Illés névből is származhat, ebben az esetben apanévi eredetű családnévként tartjuk számon. A XVI-XVII. században találunk néhány példát családnévként az anya nevének alapalakban való szerepeltetésére: Ilona.
Híres viselői
    Az elmúlt századokban sokan viselték ezt a nevet az uralkodó családok tagjai közül, például a XI. században I. Béla király leánya, aki férje révén horvát királyné lett; a XII. században II. (Vak) Béla felesége, a szerb származású Jelena; de Ilonának hívták IV. Béla király egyik leányát is.
    Néhány híres Ilona a magyar művelődéstörténetből:
     Zrínyi Ilona (1643-1731) grófnő, I. Rákóczi Ferenc, majd özvegysége után Thököly Imre felesége.
     Mauks Ilona (1855-1926) Mikszáth Kálmán felesége.
     Pálmay Ilka, Petráss Ilona (1859-1945) színésznő, író.
     Várady Ilona, Vándor Iván (1882-1962) író, a Magyar Írónők Körének alapítója.
     Harmos Ilona (1889-1936) színésznő, írói nevén Görög Ilona, Kosztolányi Dezső felesége.
     Tanner Ilonka (1895-1955) írói nevén Török Sophie, Babits Mihály felesége.
     Andor Ilona, Adrigán (1904-1977) karnagy, zenepedagógus.
     Elek Ilona (1907-1988) vívó, zeneszerző.
     Vargha Ilona (1910-1973) tőrvívó, világ- és Európa-bajnok, edző, iparművész.
     Ács Ilona, Zimmermann (1920-1976) úszó, Magyarország örökös úszóbajnoka.
     Borsai Ilona (1924-1982) népzenekutató, zenetörténész.

307-308. oldal, Női nevek (Tinta, 2009)

1 hozzászólás
Sli P>!

Ilona
Eredete
    A Helena névből származik. A görög Helené jelentésére kétféle magyarázatot ismerünk. Az egyik a héliosz ’nap’ szóhoz kapcsolódik, a másik a szelené ’hold’ szó származéka. Hogy az utóbbi jelentés is szerepet játszhatott a névadásban, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a női szépséget az ókorban a Holdnak tulajdonították.
    A görög szó legpontosabb magyar megfelelője a Fénylő, Fényeske lehet.
    A magyar nyelvbe latin, esetleg szláv közvetítéssel került, és szabályos nyelvi változásokkal alakult ki mai hangalakja: Helena > Elena > Ilana > Ilona; Jelena > Jelona > Ilona. Az Árpád-korban ismert és kedvelt női név, a XII. század elejétől folyamatosan előfordul írásban. Népszerűségéhez hozzájárulhatott a középkori Trója-regény Helénájának és az Árgirus-mese Tündér Szép Ilonájának alakja.
Védőszentjei
     Szent Heléna császárné (✝330) Nagy Konstantin római császár édesanyja, aki templomokat emelt a Szentföldön, és kiásatta Jézus Krisztus keresztjét. A keleti egyház Szent Ilonája az Igor-énekből ismert orosz nagyfejedelem édesanyja, aki uralkodása idején sokat tett a kereszténység elterjedéséért. A képzőművészetben császárnői öltözetben koronával, Krisztus keresztjével és szenvedéseinek eszközeivel ábrázolják. Ünnepnapja: augusztus 18.
     Magyarországi Boldog Ilona (?1220-1270) a XIII. század jelentős személyisége, a Veszprémben letelepedett apácák első magyar származású tagja. Képzőművészeti ábrázolásain fehér szerzetesi ruhában fekete köpenyben és fátyolban látható, liliommal és stigmákkal.
    Rajtuk kívül az Ilona és a Heléna névnek több védőszentjét is ismerjük.
Névnapja
    április 23., július 21., 31., augusztus 18., szeptember 23.
Gyakorisága
    A XVI. században vált népszerűvé. A XVI. század elején a gyakorisági lista 2., a század végén a 9. helyén szerepelt. A XVII. században a 13., a XVIII. században ismét előre tört, a 6. helyen állt. A budapesti névadási szokásokat vizsgálva láthatjuk, hogy a XIX. század végén az Ilona a 4. leggyakoribb név volt, a XX. század elején a 6., 1959-ben pedig a 9. Az országos statisztika alapján 1967-ben a 11. helyen állt, ebben az évben 1843 kislány kapta ezt a nevet. A következő évtizedekben rohamosan csökkent a népszerűsége. A nyolcvanas évek közepén, 1983 és 1987 között mindössze 1750 gyermeket neveztek el így, ezzel az Ilona név a gyakorisági lista 56. helyére került. 1996-ban a 99. volt 116 első és 133 második névválasztással. 2000-ben a 113. helyre került, ekkor 84-szer anyakönyvezték első és 128-szor második névként. 2006-ban az összlakosság statisztikájában a 3. helyen állt, a magyar nők közül 221 255 fő viselte első és 30 133 második névként az Ilona nevet.
Becézése
    A név régi voltát, népszerűségét a sokféle becézés is bizonyítja, például Cica, Cila, Cili, Ica, Icácska, Icó, Icu, Icuka, Iculi, Icus, Icuska, Ila, Ilácska, Ilca, Ilcsa, Ilcsi, Ilcsike, Ili, Ilike, Ilka, Ilkó, Ilkócska, Illa, Ilók, Ilon, Ilonca, Ilonka, Ilu, Iluci, Ilus, Iluska, Inci, Incike, Lina, Lola, Lona, Lonci, Lonka, Pila, Vica.

306-307. oldal, Női nevek (Tinta, 2009)

1 hozzászólás
Sli P>!

A névteremtés egyik módja a feledésbe merült régi nevek felelevenítése. A kereszténység előtti időből származó nevek közül sok köszönheti a létét annak, hogy a XIX. század derekán ismét divatba jöttek a régi magyar nevek. Újra ismert és kedvelt férfinév lett az Árpád, Béla, Csaba, Elemér, Jenő, Lehel, Levente. A női nevek között népszerűvé vált az azonos tőből teremtett Emese és Emőke, valamint az Enikő, Etelka, Etelke, Ildikó, Jolán.

17-18. oldal, Előszó (Tinta, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: név · utónév / keresztnév · XIX. század
Sli P>!

Lívia
Eredete
    Latin eredetű név, amely a Livius nemzetségnévből származik, a Líviusz férfinév női alakjaként keletkezett. A nemzetségnév alapjául szolgáló közszó jelentésére kétféle magyarázatot ismerünk. Az egyik szerint ’ólomszínű, kékes’, a másik szerint ’irigy, rosszakaratú’.
Védőszentje
     Szent Eulália (✝304) hispániai vértanú. Ünnepnapja: február 12., december 10.
Névnapja
    február 12., október 14., december 10.
Gyakorisága
    A korábbi évszázadok 25 leggyakoribb nevet tartalmazó statisztikáiban nem szerepel. 1967-ben 183 kislány kapta a Lívia nevet. 1983 és 1987 között 712 alkalommal választották. 1996-ban a 106. volt a gyakorisági listán. Ebben az évben 99 alkalommal anyakönyvezték első és 14 alkalommal második névként. 2000-ben a 109. helyre került 95 első és 21 második névválasztással. 2006-ban az összlakosság statisztikájában a 100. helyen állt, a magyar nők közül 9046 fő viselte első és 1021 második névként a Lívia nevet.
Becézése
     Lia, Lidi, Lili, Livi, Lívi, Livka.
Rokon nevei
    A becézőből keletkezett Lilla, valamint az olaszos Liviána és alakváltozata a Livianna. Közvetetten rokon névnek tarthatjuk a Lia keresztnevet, amely több más név becézőjeként is előfordul.
Férfi párja
     Líviusz.
Idegen megfelelői
     Az angol, a német, az olasz és a portugál nyelvben egyaránt a Livia forma használatos.
Híres viselői
     Livia Drusilla (Kr. e. 58-Kr. u. 29) a Lívius nemzetség nőtagja, az első római császárné.
     Warga Lívia (1913-1988) opera-énekesnő.

338. oldal, Női nevek (Tinta, 2009)

Sli P>!

Az egyházi nevek divatjában szerepe volt annak is, hogy a Biblia és a legendák hőseinek nevét mintegy példaképül adták a gyermeknek. Nagyon gyakori szokás volt, hogy a gyermeket arra a névre keresztelték, amely név védőszentjének emlékünnepe volt a születése vagy a keresztelője napján. Ily módon mintegy a védőszent oltalmába ajánlották azzal, hogy a keresztségben a szent nevét adták neki. A nyelvújítás koráig a névnap megnevezés helyett a szente napja megnevezés volt az általános.

14. oldal, Előszó (Tinta, 2009)

Sli P>!

Adrián
Eredete
    Latin eredetű, a Hadrianus névből származik. Jelentése a ’Velence tartománybeli Hadria városból való (férfi)’.
Védőszentje
    Az Adrián nevet több szent viselte a katolikus egyházban. Nevezetesebbek közülük: Hadrianus nikomédiai vértanú, aki egyházüldöző császári hivatalnokból lett keresztény. Nagy kínzással végezték ki 303-ban. Emléknapja: szeptember 8.
     Adriánus vértanú Palesztinában. Firmilianus caesareai kormányzó előbb a vadállatok elé dobatta, és midőn ezek nem bántották, megfojtatta 309. március 5-én. Emléknapja ugyanezen a napon van.
     Adriánus skót püspök, vértanú, akit 6000 hívével együtt a Skóciába betört dán kalózok a Forth folyó torkolatánál fekvő szigeten felkoncoltak 874-ben. A szigeten később templom épült, ennek kriptájába temették el a püspököt. Emléknapja: március 4.
Névnapja
    március 4., 5., szeptember 8.
Gyakorisága
    Már a XII. században megtaláljuk különböző írott forrásokban Adrianus, Andrianus formában, de soha nem tartozott a gyakori nevek közé. A XX. század utolsó évtizedeitől azonban egyre kedveltebbé vált. Amíg az 1967-es statisztikák szerint senki sem kapta az Adrián nevet, addig az 1983-87-es adatok szerint már 61, az 1996-os szerint első névként 174, második névként 20 fiúnak adták. 2000-ben már 319-en első, míg 67-en második névként, 2005-ben 255-en első, 81-en második névként kapták az Adriánt. A 2006-os statisztika szerint ebben az évben a gyakorisági listán a 78. férfinév volt, ekkor 5182 fő viselte első és 964 második névként.
Becézése
     Adri, Adrika.
Rokon neve
    Régi magyar Adorján.
Női párja
     Adria, Adriána, Adrianna, Adrienn.
Idegen megfelelői
    A név elterjedtségét bizonyítja, hogy sok nyelvben megtalálható. Így a spanyolban az Adrián, az angolban, a lengyelben és az oroszban az Adrian, a németben az Adrian vagy a Hadrian, a svédben Hadrian, az olaszban Adriano, a franciában Adrien forma használatos.
Családnévként
    Napjainkban ritkán családnévként is előfordul, illetve megtalálhatjuk a belőle alakult változatokat is: Adorján, Adarján, Aderján, Adorgyán, Odorján, Odrián.
Híres viselői
     Richter Adrian Ludwig (1803-1884) német festő és grafikus.
     Adrian, sir Edgar Douglas (1889-1977) angol fiziológus, posztumusz Nobel-díjas.
     Adorján János (1882-1964) gépészmérnök, sportrepülő. Ő volt az első magyar, aki saját tervezésű gépével a levegőbe emelkedett.
Művészetben
     Adrian Leverkühn német zeneszerző, Thomas Mann Doktor Faustus című regényének központi alakja.
Földrajzi névként
    Régi helyneveinkben szerepelt ez a név. A Veszprém megyei Adorjánháza a XV. századi feljegyzésben még Adryanhaza alakváltozatban szerepel. Lispeszentadorján Zala megyei község a magyar-horvát határ közelében, a Szentadorjáni patak mentén. A ma Romániában található Arian falu első írásos említéseiben Adrian (1261), Adoryan (1471). Adorján ormánsági település, az első írásos említése a XII. század elejéről való. A középkori Bihar vármegyében épült a XIII. század elején és a XIX. századig állt Adorján vára.

35-36. oldal, Férfinevek (Tinta, 2009)

Sli P>!

Kívánságnevek
A kívánság- vagy predesztinációs neveket a szülők olyan szándékkal adták gyermekeiknek, hogy a névben valamilyen vágyukat, a gyermek későbbi életére jellemző tulajdonságot, helyzetet fejezzenek ki. Így ezek a nevek többnyire valamilyen pozitív jelentést hordoztak.
[…]
Az egyenes vagy közvetlen megnevezés során a szülők határozottan megfogalmazták azt a tulajdonságot, élethelyzetet, amelyet az újszülöttnek szántak. Ilyen típusú férfinevek: Vrvmedi (’örömöcske’), Bahatur (’bátor’), Hokus (’okos’), Jovlegen (’jó legény’), Joember (’jó ember’), Nemze (’sok utódot nemző’). Néhány példa a közvetlen megnevezéssel keletkezett női nevekre: Vrumes (’örömös’), Edlelmes (’sokat szülő’), Emse (’sokat szoptató’), Genuruch (’gyönyörű’), Draga (’drága’), Scepa (’szép’), Jolyan (’jó lány’). Mindkét nem körében előforduló nevek: Scentev (’szent’), Sceret(h)eu (’szerető’), Scerelmes (’szerelmes, szerető’).

8-9. oldal, Előszó (Tinta, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: gyermek · helyzet · kívánság · név · névadás · szülő · tulajdonság

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Kálmán Béla: A nevek világa
Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv
Kovalovszky Miklós – Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor: Magyar értelmező kéziszótár
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?
Kappanyos András: A magyar irodalom képes atlasza
Ladó János: Magyar utónévkönyv
Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok?
Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan
Grétsy László – Kovalovszky Miklós: Nyelvművelő kézikönyv I-II.
Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései