A ​felkelő nap árnyéka 89% 27 csillagozás

FERBER: […] Japánban létezik valami, ami, ha jól tudom, sehol máshol a világon nincs: 1938 óta érvényes és kötelező a mindenkire kiterjedő, teljes, preventív jellegű, ingyenes orvosi vizsgálat.
KOZÁK: Szankcionálják, ha valaki elmulasztja?
FERBER: Nem tudsz nem részt venni, mert kijönnek a munkahelyedre. Kijön egy egész stáb.
Teljes körű orvosi vizsgálatot végeznek, amely – még egyszer mondom – preventív jellegű. Tehát az égvilágon minden alapvizsgálatot megcsinálnak. Kihoznak egy teljes listát, azt minden egyes ember két héttel később megkapja. Behívnak, elmondják a teendőket. Van egy végleges összesítés, hogy milyen az általános egészségi állapotom, amit százalékban mérnek, 50-től 100-ig. […] Az eredménytől függően javasolnak étrendet, illetve étrendváltoztatást. Ismétlem, ez ingyenes és kötelező. Az iskolákban és óvodákban is elvégzik. Ez nagyon okos dolog, mert lecsökkenti az egészségügyi intézményekbe járók számát, mert a betegségek óriási hányadát időben kiszűri, és tudatosítja az állampolgárral, hogy mekkora felelőssége van a betegségek megelőzésében.

59. oldal

A nyelvi nacionalizmus az egyik legfontosabb kohéziós erő. Mert e mögé nem tud behatolni a gyarmatosító idegen. Kivéve Vietnamot, mert Vietnam volt Ázsiában az egyetlen ország, ahol eltörölték a franciák a vietnamiak írásmódját, és átírták latin ábécére, ami a mai napig kiheverhetetlen vesztesége a vietnami kultúrának. És ezt 1945-ben az amerikaiak Japánban is kezdeményezték. Mindig visszajön ez az ideológia, hogy minek ez a sok komplikált írásiéi. Nem kell itten rajzolgatni, tessék az egészet átrakni hangzásba, fonetikába, és innentől nincsen bajunk vele. De a nyelv elvétele, megcsonkítása a nemzeti gerinc összeroppantása.

Az egy teljesen szokványos dolog Japánban, hogy a fizetést nem mondják meg előre. Aranyszabály, hogy aki megkérdezi a felvételinél, mennyi lesz a fizetése, azt nem veszik föl, mert aki a pénz iránt érdeklődik először, ahelyett, hogy a munka iránt érdeklődne, az nem kell.

134. oldal

Az egyes év, a koronázási, a beiktatási év az nem számozott év. A gyereknél fordítva van, tehát amikor a mama terhes, akkor a gyerek már van, és amikor megszületik, akkor egy éves. Tehát mindenki egy évvel fiatalabb, mint valójában. Nincs nulladik év, nincs nulla, de földszint sincs, az az első emelet.

72. oldal

FERBER: Nem, semmire nem tudsz rámutatni Japánban, mert nincsenek utcanevek, házszámok, az épületszámok is teljesen más rendben vannak, mint azt józan ésszel gondolnád, ebből következően kis térképet ad, és azon berajzolja, hogy merre kell sétálni.
Mert ha nem rajzolná be, eltévedsz, és soha a büdös életben nem találod meg. Volt már néhány száz kísérletem rá. Ilyen egyszerű az élet Japánban.
KOZÁK: Miből származik ez, hogy nincs utca és házszám?
FERBER: A szóbeszéd szerint, amikor a 16. század végén lezárták az országhatárokat, mert hallották, hogy keresztény misszionáriusok jönnek Kínából, akkor a központi kormányzat eldöntötte, hogy Japán veszélyben van. Mert ha ide is átjönnek, akkor mindent fölégetnek. A buddhista papok hozták a híreket, hogy Kínában embereket rabláncra fűztek, meg fölégették a falvakat. A legenda az úgy szól tovább, hogy Kiotón kívül, ami akkor a császári főváros és a császári székhely volt, minden más településen megszüntették az utcák elnevezését, hogy ne lehessen kiigazodni az idegeneknek És bevezettek egy olyan bonyolult rendszert, amelyen a japánok kiismerik magukat, de az idegenek nem. És ma is ehhez tartják magukat.

Felismertem, hogy meg kell értenem és legalább alapszinten meg kell tanulnom ezt a világot. Mert más a logikájuk. […] Megmondom becsülettel, hogy bizony az első másfél évben nem tettem egyebet, mint megtanultam közlekedni és eligazodni Tokióban, ahol nincsenek utcanevek, nincsenek párhuzamos utcák, tizenötmillió ember él, tehát kicsi az esélye, hogy angolul tudó emberrel találkozzam.

17. oldal

Ez volt az első alkalom, hogy egy japán kollégám egyáltalán méltóztatott velem szóba állni, de inkább azt mondanám, hogy leereszkedni hozzám. Mint kiderült, ezek az emberek nem azért nem beszéltek velem, mert nem tudnak angolul. Mindegyik tudott! Azért nem beszéltek velem, mert nem tartottak érdemesnek arra, hogy szóba álljanak velem.

Amikor már porig aláztak minden gyereket, amikor már mindenkivel elhitették, hogy semmit nem ér, hogy egy senki, az a jó, akkor lehet kezdeni valamit. De amíg valaki sikerélményre vágyik, ösztönzésre, elismerésre, addig teljesen alkalmatlan a japán iskolai rendszerbe.
KOZÁK: Ez a japán oktatásfilozófia?
FERBER: Ez a japán gazdaságfilozófia! így kell csinálni sikeres gazdaságot. Ez egy nagyon fontos eleme, ha nem a legfontosabb.

Japánban ötféle nyelv van: nem, kor, társadalmi beosztás, rang, származás, plusz a császári család által használt nyelv, de azt nem tanítják meg az iskolában.

. Én nem akartam házasodás révén vízumhoz jutni, mert tudtam, hogy az a japán jogszabályok szerint milyen veszélyekkel jar. Ugyanis abban az esetben, ha történik valami a férjemmel, vagy történik valami a kapcsolatunkkal, kötelezhetnek arra, hogy 48 órán belül hagyjam el Japánt. Különben deportálnak, és mindörökre elvesztem a jogot, hogy valaha visszatérjék. Ezen az sem változtat, ha gyermekek is vannak, mert a gyermekek automatikusan japán tulajdonnak számítanak, tehát ott kell hagynom a gyerekeket, nekem viszont el kell tűnnöm.
KOZÁK: Furcsa hely. Mi van, ha valaki férjhez megy egy japánhoz, boldog házasságban élnek, és a férjet elgázolja a hajókötél?
FERBER: Nem tud ott maradni Japánban. Két megoldás lehetséges, a férj családja, aki japán, adoptálja vagy saját jogú munkavállalói státuszhoz jut.