A ​felkelő nap árnyéka 21 csillagozás

Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal
Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber ​Katalin jelenleg Japán egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye, a tokiói Waseda Egyetem docense. 1993 tavaszán súlyos betegként indult útnak Budapestről Tokióba, hogy új életet kezdjen. Kozák Gyula szociológus három nyáron át faggatta beszélgetőpartnerét a Japánban töltött évek tapasztalatairól és tanulságairól. E hosszú interjúból megismerhetjük hétköznapjainak örömeit és buktatóit, a más kultúrába való beilleszkedés nehézségeit, s azt is, miként alakult karrierje, miért és hogyan tanulta meg e különösen nehéz nyelvet, milyen az élete japán férje oldalán. Ferber Katalinnak sok buktató és ennél is több munka árán végül sikerült megérteni e számunkra távoli, olykor misztikusnak tűnő ország múltjának és jelenének összefüggéseit, a gazdasági siker, a japán csoda mozgató rugóit, az oktatási rendszer ellentmondásait, a munkamorál és a gazdágfilozófia kapcsolatát. Elbeszélése nyomán az általánosságok és a kuriozitások szintjénél lényegesen gazdagabb és árnyaltabb képet… (tovább)

>!
Balassi, Budapest, 2007
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635067510
>!
Balassi, Budapest, 2005
220 oldal · puhatáblás · ISBN: 9635066457

Enciklopédia 2


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 26

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
mdmselle IP
Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

Mostmár a többedik Japánnal foglalkozó könyv elolvasása után kezd gyökeret verni bennem a meggyőződés, hogy minden japán totál dilis, és egész egyszerűen borzasztó lehet Japánban élni és felnőni.

Ami konkrétan ezt a könyvet illeti, nagyon nyomasztó írásnak találtam, mert az írónő a saját keserűségét és pesszimizmusát is kivetíti, amitől az egész még rosszabbnak tűnik. Amellett, hogy elismerem a szakértelmét, emberileg rendkívül ellenszenves nekem Ferber Katalin, és azt gondolom, hogy annak a sok rossznak, amit a japánoktól kapott, egy részét igenis saját magának köszönheti, mert a simulékonyságnak még a csírája is hiányzik belőle. Ha valaki eleve úgy áll hozzá, hogy utálja a japánokat, utálja a nyelvet, az egész kultúrát, saját magát sokkal magasabbrendűnek tartja, mint a környezetét, akkor azt a környezete megérzi, és ennek megfelelően reagál rá.

Ha a főnöke megkérdezi Ferber Katalint, hogy eljön-e a pénteki kötetlen együttiddogálásra a tanártársakkal és náhány diákkal, és erre Ferber Katalin pökhendien beleköpi a főnöke arcába, hogy nem, mert ő nem iszik, csak néhanapján egy pohár bort, és szeretni megválogatni, hogy ezt kinek a társaságában teszi, akkor Ferber Katalintól – legyen ő akármilyen magasan kvalifikált tudós asszony is – ez bizony egy ordas bunkóság, és nem tudom hogy ez után milyen alapon várja, hogy bárki is kedves és segítőkész lesz vele szemben.

Nagyon nehezen viselem ezt az „örökké én vagyok a legelgyötörtebb mártír”-habitust.

10 hozzászólás
>!
TiaRengia IMP
Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

Ferber Katalint évekkel ezelőtt volt szerencsém látni az MTV hajdani Záróra c. műsorában, már akkor lenyűgözött az intellektusa, hogy milyen hihetetlen érdekes dolgokat mesélt Japánról, ráadásul rettentő élvezetesen. Miután nagy nehezen szert tettem erre a könyvre, valami hasonló érzésre számítottam, mint kiderült, nem hiába.
Kozák Gyulával már régi viszonyt ápolnak, ennek is köszönhetően egy bensőséges beszélgetés olvasható a könyvben, gyakorlatilag egy házi előadás Japán sokféle aspektusáról. Mivel Ferber Katalin gazdaságtörténész, természetesen ez a téma nagy hangsúlyt kap a könyvben, nekem, mint humán beállítódású embernek, csak néha volt kicsit sok a jóból. Engem a saját élettörténete, illetve a japán mindennapok ábrázolása nyűgözött le leginkább. (És bebizonyosodott, hogy bármennyire érdekel a japán kultúra, képtelen lennék egy ilyen lefojtott, nem verbalizáló társadalomban élni.)
Teli van a könyv kiidézhető részletekkel, de a végén már megálltam, hogy ne jelölgessek be mindent, mindenki olvassa el a könyvet, akit érdekel a téma. Nem értek egyet a szerzővel kapcsolatos fanyalgó véleményekkel sem. Lehet, hogy kilóg a sorból a személyisége és élettörténete folytán (el is hangzik a deviáns szó), van benne egy adag karcosság, de nekem ezzel együtt egy nagyon szimpatikus, értelmes és önazonos nő benyomását keltette, aki nem volt hajlandó megalkudni soha. Tényleg lehetne ilyen könyvet kiadni más országokról is.

1 hozzászólás
>!
snowwolf
Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

Újraolvasás lett belőle, annyira tetszett, pedig semmi közöm Japánhoz.
Hihetetlenül üdítő volt olvasni. Őszinte. Pengeéles logikájú. Fekete humora nem kíméli sem a japánokat, sem önmagát. Mélységeiben ismerjük meg Japánt, olyan módon, ahogyan szerintem soha senki nem merte (vagy nem tudta) eddig megtenni.
És ami nem: nem felszínes. Nem tudálékoskodó. Nem száraz (sőt!).
Olvassátok. Hatalmas élmény. Aki pedig Japánnal valamilyen módon élesben kapcsolatba kerül, annak kötelező.

>!
samsara
Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

Érdekfeszítő, gondolatébresztő, informatív. Mivel nagyon realisztikusan írja le Japán működését, nem mindig a pozitívumokra fektetve a hangsúlyt, kíváncsi vagyok, a könyv milyen fogadtatásban részesült japán oldalon.

>!
szigiri
Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

Mondhatni ezzel a könyvvel, illetve egy Ferber Katalin előadással kezdődött a Japán iránti komolyabb érdeklődésem, természetesen a gyerekkori nindzsák-rajzfilmek-küzdősportok háromszögön túl.
Egészen alaposan körbejárja az ezredforduló Japánját, külső, de már már belső szemszögből. Aki Japán iránt érdeklődik, semmiképp se hagyja ki. Számomra túllépett a klisés bemutatáson, másrészt meg a gazdaságtörténettel foglalkozó, egyetemen tanító oktatóként nem csak a felületet kapargatja, hanem kicsit mélyebbre ás a témában.

>!
Hörcsibald
Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

Kár, hogy nincs több ilyen típusú könyv más országokról.

>!
asx_nici
Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

Ezt a könyvet végig nagyon szórakoztató volt olvasni, miközben rengeteg új információt tudtam meg belőle. Azt hiszem, Ferber Katalin tényleg más megvilágításban látja a japán társadalmat, mint sok kutató – legalábbis voltak olyan részek, ahol azért kerekedett a szemem, mivel nekem egészen mást tanítottak az adott témáról. De összességében szerintem nagyon jól vissza tudja adni a japán viszonyokat és gondolkodásmódot a kötet és igazán olvasmányos. Remélem, több könyve is eljut hozzám! Egyszer egy óráját is szívesen megnézném. :D Ez a kötet pedig mindenképpen kívánságlistás.

>!
Davidinak
Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

Lenyűgőző és magávalragadó!

>!
Maggie
Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

Tartalmi szempontból kifejezetten tetszett, Japán minden társadalmi szegletét leírja, nem csak egy mézesmázos képet kapunk, amit megszoktunk eddig is: igen, a japánok,mindenben a legjobbak. Tetszett, hogy a legjobbság mélyére nézett, hogy vajon miért, és milyen problémákat szül ez. Tényleg tetszett a könyv. Egyetemi kötelező olvasmányok, gyertek csak! :D


Népszerű idézetek

>!
TiaRengia IMP

FERBER: (…) Japánban létezik valami, ami, ha jól tudom, sehol máshol a világon nincs: 1938 óta érvényes és kötelező a mindenkire kiterjedő, teljes, preventív jellegű, ingyenes orvosi vizsgálat.
KOZÁK: Szankcionálják, ha valaki elmulasztja?
FERBER: Nem tudsz nem részt venni, mert kijönnek a munkahelyedre. Kijön egy egész stáb.
Teljes körű orvosi vizsgálatot végeznek, amely – még egyszer mondom – preventív jellegű. Tehát az égvilágon minden alapvizsgálatot megcsinálnak. Kihoznak egy teljes listát, azt minden egyes ember két héttel később megkapja. Behívnak, elmondják a teendőket. Van egy végleges összesítés, hogy milyen az általános egészségi állapotom, amit százalékban mérnek, 50-től 100-ig. (…) Az eredménytől függően javasolnak étrendet, illetve étrendváltoztatást. Ismétlem, ez ingyenes és kötelező. Az iskolákban és óvodákban is elvégzik. Ez nagyon okos dolog, mert lecsökkenti az egészségügyi intézményekbe járók számát, mert a betegségek óriási hányadát időben kiszűri, és tudatosítja az állampolgárral, hogy mekkora felelőssége van a betegségek megelőzésében.

59. oldal

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

1 hozzászólás
>!
snowwolf

A nyelvi nacionalizmus az egyik legfontosabb kohéziós erő. Mert e mögé nem tud behatolni a gyarmatosító idegen. Kivéve Vietnamot, mert Vietnam volt Ázsiában az egyetlen ország, ahol eltörölték a franciák a vietnamiak írásmódját, és átírták latin ábécére, ami a mai napig kiheverhetetlen vesztesége a vietnami kultúrának. És ezt 1945-ben az amerikaiak Japánban is kezdeményezték. Mindig visszajön ez az ideológia, hogy minek ez a sok komplikált írásiéi. Nem kell itten rajzolgatni, tessék az egészet átrakni hangzásba, fonetikába, és innentől nincsen bajunk vele. De a nyelv elvétele, megcsonkítása a nemzeti gerinc összeroppantása.

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

>!
TiaRengia IMP

Az egyes év, a koronázási, a beiktatási év az nem számozott év. A gyereknél fordítva van, tehát amikor a mama terhes, akkor a gyerek már van, és amikor megszületik, akkor egy éves. Tehát mindenki egy évvel fiatalabb, mint valójában. Nincs nulladik év, nincs nulla, de földszint sincs, az az első emelet.

72. oldal

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

>!
snowwolf

FERBER: Nem, semmire nem tudsz rámutatni Japánban, mert nincsenek utcanevek, házszámok, az épületszámok is teljesen más rendben vannak, mint azt józan ésszel gondolnád, ebből következően kis térképet ad, és azon berajzolja, hogy merre kell sétálni.
Mert ha nem rajzolná be, eltévedsz, és soha a büdös életben nem találod meg. Volt már néhány száz kísérletem rá. Ilyen egyszerű az élet Japánban.
KOZÁK: Miből származik ez, hogy nincs utca és házszám?
FERBER: A szóbeszéd szerint, amikor a 16. század végén lezárták az országhatárokat, mert hallották, hogy keresztény misszionáriusok jönnek Kínából, akkor a központi kormányzat eldöntötte, hogy Japán veszélyben van. Mert ha ide is átjönnek, akkor mindent fölégetnek. A buddhista papok hozták a híreket, hogy Kínában embereket rabláncra fűztek, meg fölégették a falvakat. A legenda az úgy szól tovább, hogy Kiotón kívül, ami akkor a császári főváros és a császári székhely volt, minden más településen megszüntették az utcák elnevezését, hogy ne lehessen kiigazodni az idegeneknek És bevezettek egy olyan bonyolult rendszert, amelyen a japánok kiismerik magukat, de az idegenek nem. És ma is ehhez tartják magukat.

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

>!
TiaRengia IMP

Az egy teljesen szokványos dolog Japánban, hogy a fizetést nem mondják meg előre. Aranyszabály, hogy aki megkérdezi a felvételinél, mennyi lesz a fizetése, azt nem veszik föl, mert aki a pénz iránt érdeklődik először, ahelyett, hogy a munka iránt érdeklődne, az nem kell.

134. oldal

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

>!
TiaRengia IMP

Felismertem, hogy meg kell értenem és legalább alapszinten meg kell tanulnom ezt a világot. Mert más a logikájuk. (…) Megmondom becsülettel, hogy bizony az első másfél évben nem tettem egyebet, mint megtanultam közlekedni és eligazodni Tokióban, ahol nincsenek utcanevek, nincsenek párhuzamos utcák, tizenötmillió ember él, tehát kicsi az esélye, hogy angolul tudó emberrel találkozzam.

17. oldal

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

>!
snowwolf

… Megmondom becsületesen, hogy bizony az első másfél évben nem tettem egyebet, mint megtanultam közlekedni és eligazodni Tokióban, ahol nincsenek utcanevek, nincsenek párhuzamos utcák, tizenötmillió ember él, tehát kicsi az esélye, hogy angolul tudó emberrel találkozzam.
KOZÁK: Azt hittem, ott mindenki beszél angolul.
FERBER: Ez az ő híresztelésük! Szándékosan híresztelik azt, hogy tudnak angolul.
Miközben csak kevesen tudnak, és ők tudják a legjobban, hogy mennyire nem tudnak!

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

>!
snowwolf

Elmentem a vendéglőbe, és nem tudtam pálcikával enni. De miért tudtam volna? Nem volt villa. Kanál se volt. Mindent megpróbáltam, mert valahogy meg kellett ennem az ételt, hiszen éhes voltam. Ezeket mind, mind, egytől egyig, lépésről lépésre magamtól tanultam meg. Bár egy ott szerzett barátnőm azért sokat segített. Felderítettem Tokió kisebb részeit, ahol éppen mozogtam, laktam, éltem. Közben bejártam az egyetemre és tanítottam. A kollégáim alig álltak szóba velem. Két évig sziklaszilárdan betartották a szabályt, hogy a külföldit megvesszük és használjuk, de nem fogadjuk be.
KOZÁK: Ez nem csak az amerikaiakra vonatkozik?
FERBER: Nem, minden külföldire.

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

>!
snowwolf

. Én nem akartam házasodás révén vízumhoz jutni, mert tudtam, hogy az a japán jogszabályok szerint milyen veszélyekkel jar. Ugyanis abban az esetben, ha történik valami a férjemmel, vagy történik valami a kapcsolatunkkal, kötelezhetnek arra, hogy 48 órán belül hagyjam el Japánt. Különben deportálnak, és mindörökre elvesztem a jogot, hogy valaha visszatérjék. Ezen az sem változtat, ha gyermekek is vannak, mert a gyermekek automatikusan japán tulajdonnak számítanak, tehát ott kell hagynom a gyerekeket, nekem viszont el kell tűnnöm.
KOZÁK: Furcsa hely. Mi van, ha valaki férjhez megy egy japánhoz, boldog házasságban élnek, és a férjet elgázolja a hajókötél?
FERBER: Nem tud ott maradni Japánban. Két megoldás lehetséges, a férj családja, aki japán, adoptálja vagy saját jogú munkavállalói státuszhoz jut.

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal

>!
TiaRengia IMP

FERBER: (…) A házasság nem arra való, hogy érzelmi, indulati energiáinkat kiéljük. A házasság az egy kölcsönös üzleti bizalmon alapuló szerződés.
KOZÁK: Amelynek egy csekély része az, hogy gyermeket nemzünk.
FERBER: Így van, nagyon csekély része. De lehetőleg az első három éven belül és kettőt. És ezzel a házaspárok többsége rögtön külön is költözik. Tehát külön szobában alszanak.
KOZÁK: A szexuális igényeiket máshol elégítik ki?
FERBER: Máshol. Aki nagy cégnél dolgozik, számíthat a szervezett segítségre is, mindannyian hallottunk már szórakozással egybekötött céges kirándulásokról.

27-28. oldal

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal


Hasonló könyvek címkék alapján

Pfeiffer Ede: A kommunizmus gyermeke
Kodolányi János: Tavaszi fagy
Singer Magdolna: Partitúra
Tolnai Ottó: Költő disznózsírból
Marton Mária: Az öröm ujjhegyén Csukás Istvánnal
Kepes András: Matt a férfiaknak
Fáy Miklós: Kocsis Zoltán
Benkei Ildikó: Légy te a jel, ki új útra talál
Bodonyi László: Zámbó Jimmy nem csak dalban mondja el…
Herzka Ferenc (szerk.): Schultheisz Emil