Perui ​képes krónika 1 csillagozás

Felipe Guaman Poma de Ayala: Perui képes krónika

Felipe ​Guaman Poma de Ayala (1535.k.–1616.k.), akárcsak Garcilaco de la Vega, inkaspanyol félvér. Műveltségében alulmaradt említett sorstársához képest, viszont a szavakatbképekkel pótolja Perui képes krónikában (1615). Nézőpontja teljes mértékben a leigázott szemszögéből követi végig a dicsőséges múlttól a legyőzöttek nyomoráig az inka nép történetét. Vegához és Gamboához képest többször is zavaros és pontatlan forrásra hagyatkozik, és nem tesz különbséget közöttük. Krónikája alapvetően képi forrásként értelmezendő, de a kísérő szövegeivel lesz valódi forrásértékű emlékké, mivel rajzai gyakran sematikusak, korábbi képeinek másolatai. Ennek persze tulajdoníthatunk jelentőséget, például Ádám és Éva rajza és szerkesztése, ruhái és eszközei kísértetiesen hasonlítanak az első inkák
ábrázolásához. Krónikájának a spanyol hódítást megelőző oldalain bemutatja többek között az általános történetüket Noétól eredeztetve, az Inkákat és tetteiket, a főbb tisztségviselőket, illetve a… (tovább)

>!
Gondolat, Budapest, 1990
208 oldal · ISBN: 9632822978 · Fordította: Scholz László

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Szürke_Medve>!
Felipe Guaman Poma de Ayala: Perui képes krónika

Don Francisco de Toledo Peru nagyformátumú spanyol alkirálya utasitast adott hogy készítsék spanyol hódítás előtti indián népek, főképp az inkák történetét. Ehhez a munkához számos idős indián előkelőt és „bölcset” összehívtak, és (elsősorban egyházi) tudós európaiakat biztak meg hogy hallgassák meg őket, és foglalják írásba amit megtudtak.

Valószínűleg ebben a munkában vett részt (talán tolmácsként) az indián származású Guaman Poma de Ayala is. A krónika ami elkészült, természetesen spanyol szemszögből mutatta be az eseményeket, es ezzel Guaman Poma nem mindenben értett egyet. A munka során megszerzett tudasát arra használta, hogy maga is nekiálljon egy külön krónika elkészítésének. Saját tapasztalataira és tudására is bőven támaszkodott. Bőven kitér a gyarmati rendszer visszásságaira, és az inka múltat is bemutatja. Hivő keresztényként nem idealizalja a pogány múltat sem, és igen érdekes az, ahogy azt saját keresztény világnézetével összefésüli. Ennek ellenére munkája nem nagy irodalmi teljesítmény. Spanyolul ír ugyanis, de a spanyol tudása nem a művelt ember csiszolt nyelve, fogalmazása nehézkes, nyelvtani hibák is előfordulnak. A krónika értékesebb része nem is a szövege, hanem a képi anyaga.
Guaman Poma ugyanis jó kézügyességgel rendelkezett, és szerencsére számos rajzzal egészítette ki a művét, ezek pedig szinte kimeríthetetlen forrásai a spanyolok előtti, és a gyarmati kor életének at Andok térségében. Ruházat, szerszámok, eszközök, fegyverek, mindennapi élet és ünnepek, háború és béke, az Andok múltjának sorsfordító eseményei, típusfigurák és portrészerű rajzok. Az elmúlt idők és a jelen kiemelkedő emberei, elevenednek meg a rajzain. Olyan pluszt adva ezzel a tudásunknak amelyet semmilyen leírás nem tudna adni. Rajztudása nem veheti fel ugyan a versenyt a korabeli európai ilusztrátorok, rézmetszőt művészetével a versenyt, tudása viszont jóval nagyobb ezeknél, hisz ő ebben a világban élt, mint egy közülük – alaposan ismerte az indiánok életét. Ez rögtön szembetűnik ha a korabeli európai – műveszetben jóval ügyesebb – ábrázolasait összevetjük Guaman Poma rajzaival, indián rajzolónk jóval hitelesebb.
A kötet válogatás: a krónika szövegéből csak rövid szakaszokat válogat, hogy a képekhez képaláírasként szolgáljon. A rajzokból viszont bőségesen merít, széles képet adva a művész világképéről, az indián múltról, a gyarmati jelenről – sokszok kiméletlen őszinteséggel. Nem is volt műve túl népszerű a korabeli spanyol kormányzat számára. Nekem viszont annál inkább tetszett. Szeretem a régi képeket, bármely korból vagy helyről is származnak. Aki ugyanigy érez annak nagy élmény lehet ez a kis kötet.


Hasonló könyvek címkék alapján

Benyhe János (szerk.): Így látták
Pedro Sarmiento de Gamboa: Inkák
Timothy Brook: Vermeer kalapja
Koszó-Stammberger Kinga (szerk.): Felfedezések kora
Ed Wright: Eltűnt felfedezők legendás útjai
Karl May: Az inka öröksége
Garcilaso de la Vega: Az inka birodalom
Mario Vargas Llosa: Halál az Andokban
Jean de Léry: Jean de Léry utazása Brazília földjére
Manuel Scorza: Dobpergés Rancasért