Perui ​képes krónika 1 csillagozás

Don Francisco de Toledo Peru nagyformátumú spanyol alkirálya utasitast adott hogy készítsék spanyol hódítás előtti indián népek, főképp az inkák történetét. Ehhez a munkához számos idős indián előkelőt és „bölcset” összehívtak, és (elsősorban egyházi) tudós európaiakat biztak meg hogy hallgassák meg őket, és foglalják írásba amit megtudtak.

Valószínűleg ebben a munkában vett részt (talán tolmácsként) az indián származású Guaman Poma de Ayala is. A krónika ami elkészült, természetesen spanyol szemszögből mutatta be az eseményeket, es ezzel Guaman Poma nem mindenben értett egyet. A munka során megszerzett tudasát arra használta, hogy maga is nekiálljon egy külön krónika elkészítésének. Saját tapasztalataira és tudására is bőven támaszkodott. Bőven kitér a gyarmati rendszer visszásságaira, és az inka múltat is bemutatja. Hivő keresztényként nem idealizalja a pogány múltat sem, és igen érdekes az, ahogy azt saját keresztény világnézetével összefésüli. Ennek ellenére munkája nem nagy irodalmi teljesítmény. Spanyolul ír ugyanis, de a spanyol tudása nem a művelt ember csiszolt nyelve, fogalmazása nehézkes, nyelvtani hibák is előfordulnak. A krónika értékesebb része nem is a szövege, hanem a képi anyaga.
Guaman Poma ugyanis jó kézügyességgel rendelkezett, és szerencsére számos rajzzal egészítette ki a művét, ezek pedig szinte kimeríthetetlen forrásai a spanyolok előtti, és a gyarmati kor életének at Andok térségében. Ruházat, szerszámok, eszközök, fegyverek, mindennapi élet és ünnepek, háború és béke, az Andok múltjának sorsfordító eseményei, típusfigurák és portrészerű rajzok. Az elmúlt idők és a jelen kiemelkedő emberei, elevenednek meg a rajzain. Olyan pluszt adva ezzel a tudásunknak amelyet semmilyen leírás nem tudna adni. Rajztudása nem veheti fel ugyan a versenyt a korabeli európai ilusztrátorok, rézmetszőt művészetével a versenyt, tudása viszont jóval nagyobb ezeknél, hisz ő ebben a világban élt, mint egy közülük – alaposan ismerte az indiánok életét. Ez rögtön szembetűnik ha a korabeli európai – műveszetben jóval ügyesebb – ábrázolasait összevetjük Guaman Poma rajzaival, indián rajzolónk jóval hitelesebb.
A kötet válogatás: a krónika szövegéből csak rövid szakaszokat válogat, hogy a képekhez képaláírasként szolgáljon. A rajzokból viszont bőségesen merít, széles képet adva a művész világképéről, az indián múltról, a gyarmati jelenről – sokszok kiméletlen őszinteséggel. Nem is volt műve túl népszerű a korabeli spanyol kormányzat számára. Nekem viszont annál inkább tetszett. Szeretem a régi képeket, bármely korból vagy helyről is származnak. Aki ugyanigy érez annak nagy élmény lehet ez a kis kötet.