Félel-mesék 89% 20 csillagozás

Estell Ivy: A rohók éjszakája ☆☆☆
Nem igazán jött be a történet. Lehet, hogy ha nem pár oldalas novella formájában olvashattam volna, hanem kicsit kidolgozottabb, hosszabb történetként, akkor jobban tetszett volna. Adott Khadi, egy kislány, aki hallja a szellemek suttogását. Mmuba, a bátyja, aki mindenáron vigyázni akár a testvérére. Magukról a szereplőkről semmi többet nem tudunk meg. Majd eltelik 14 év, és csupán egy újabb pillanatba kapunk betekintést. Kicsit olyan érzése volt, mint amikor egy film előzetesét nézem.

Remy Dalmore: Az ajtó mögött ☆☆☆☆☆
Osztálykirándulásnak indult, de egy rémálom lett belőle. Miután a csoportozz szállító busz lesodródott az útról, a szereplők kisebb csoportokban eljutnak egy házba, ahol szembe kell nézniük a múltjukkal. Mindenkinek van valami folt, amivel el kell számolnia, meg kell birkóznia a múltja kísértetével.

Szemán Zoltán: 316 ☆☆☆☆☆
Egy picit King A ragyogás könyve jutott az eszembe. Egy hotel, egy biztonsági őr, lezárt szobák, emberek, akiket csak egyvalaki lát. Kicsit beleláthatunk James, a biztonsági őr múltjába, ami miatt néhányan úgy gondolják, hogy elment az esze, pedig ha tudnák, hogy mi is történik valójában…

Audrey L.Clermont: Lora☆☆☆
Egy kicsit kusza történet. Egy ikerpár, akik közül az egyik, Rose elvileg pszichésen labilis, illetve Lora, akinek a szemszögéből ismerjük meg a történetet. Rose vőlegénye pszichiáter, aki egyszerre „szereti” az ikreket. Féltékenység, képzelgések, gyilkosság…

Anita Boza: A kísérlet ☆☆☆☆
Egy kísérleti kutatócsoport próbálja meg keverni az emberi és az állati DNS-t. A kutatás utolsó fázisában az állam mégsem ad engedélyt, hogy élesben is kipróbálják, de mivel a csapat éve dolgozott rajta, így úgy döntenek, hogy mégis folytatják a kísérletet. És ez lett életük legrosszabb döntése…

Suba Zsolt: Magnalocius ☆☆☆☆
Érdekes történet az erdő szelleméről, aki bárkinek segít, ha kéri, de nem önzetlenül, a segítségért nagy árat kell fizetni.

Jen Hazel: Éjféli láz ☆☆☆☆☆
Mindig is szerettem azokat a történeteket, amelyek elmegyógyintézetben, szanatóriumban játszódnak. Ez a történet is tetszett. Egy csapát tini miután éjszakái látogatást tesz egy évek óta bezárt tüdőszanatóriumba, elszabadít egy pusztító gombászósát, amit anno ott tenyésztettek ki. Miután ők is megfertőződnek, mindent megtesznek azért, hogy más ne essen áldozatul.

Jenei András: A vér árán ☆☆☆☆
Mintha ennek az antológiának a megírásának a körülményeit és annak a következményeit olvastam volna…

Enic: A különös lakó ☆☆☆☆
Egy különös új lakó, Anna érkezik a többszintes lakóházba, ahol egyre több furcsaság és haláleset történik a megjelenése után. Mintha magával hozta volna a balszerencsét, bosszút, esetleg még annál is rosszabbat?

Farkas Bíborka: Tőr ☆☆☆☆☆
Egy egyedi készítésű különleges tőr meséli el a saját történetét. Éveken keresztül tartó vándorlását egyik gazdától a másikig. Hogy milyen érzés volt, amikor először kóstolta meg valaki vérét, mennyire éhes volt utána, szinte sóvárgott a vér után. Hogy milyen érzés valakinek a szívébe fúródni és várni, hogy újra gazdája kezét érezhesse a markolatán.

Szemán Zoltán: Csillagok között a halál
Estell Ivy: A faló (A Csillagok között a halál… című novella folytatása)
☆☆☆☆
Mintha valamikor régen filmben láttam volna hasonlót, hogy a robot testrész miatt hallucinálni meg gyilkolni fog a szereplő, mert a testrész előző tulajdonosa is gyilkos volt, és eluralkodik a gyilkos testrész az új test felett. Érdekes történet.

Változatos kis csemegegyűjtemény volt. Akadtak nagyon tetszősök, de volt, ami kicsit nyögvenyelősebben ment. De mindig szívesen olvasok kortárs magyar szerzőktől, és ez a műfaj különösen közel áll a szívemhez. Találtam köztük már kedvencet és olyat, akitől örömmel olvasnék újra.
Legjobban az Ajtó mögött tetszett.

Először vegyük sorra a novellákat, aztán jöjjön az összegzés!

A rohók éjszakája
Nekem ez annyira nem tetszett. Az afrikai törzsi falura hajazó környezet remekül volt leírva, az átjött. A fő sztori szintén ötletes, és hangulatos, végig úgy éreztem, mintha ott lennék a főszereplő mellett, vele élném át az egészet. A leírt világhoz passzolnak is a szellemek, a mágia, a tűz, stb, csak éppen Jedrej nem, aki sehogy nem illik a képbe. Ki, vagy mi ő? Hogyan került ide? Miért van csehszlovák hangzású neve? (Mamuskának pedig oroszos?)
Aztán maga a “rohó” név. Nem tehetek róla (és ezt ne vegyétek jegyzőkönyvbe), de nekem akaratlanul is végig a gagyi “rüszük” név jutott eszembe. Aki nem tudja, így hívták a Fergeteges forgatás című egyszer nézhető vígjátékban az idegeneket, akiktől meg kell óvni a Földet. A film gagyisága miatt ez a rohók-rüszük áthallás nem akart kimászni a fülemből. Sajnálom, az én hibám.
Összegezve mindent, izgalmas volt, de kissé csalódott vagyok, mert hiányoznak a sztoriból olyan elemek, amik teljessé tennék a képet. Elképzelhető, hogy a szerző más műveiben van ezekre utalás, de ez számomra a rövid utánajárás során nem derült ki.
✮✮✮✰✰

Az ajtó mögött
A novella fülszövege nem igazán fedi a tényleges eseményeket, de ez semmit nem von le az írás értékéből. Minden megvan benne, ami egy kísértet kastélyos horror sztorihoz kell, de a történet annyira sodor magával, hogy nem zavarnak a klisék. Hiába a sokszor látott esemény, mégis várom, mert a tálalás remek, és borzongató. A felütés nagyon jó, az első fele nagyon para (különösen a festmények leírása), függetlenül a sablonoktól. A végére kicsit ellaposodik ugyan, belefért volna még pár szereplő (halála?), de így sem rossz. Futkosott párszor a hideg a hátamon, pedig nem idegenek számomra a hasonló történetek. A végén a csavar pedig nagyot üt. Nem, nem az, amire mindenki számít. És nem, nem is az ellenkezője. Majdnem, de mégsem. Nem 180°-os, de nem is 360, valahol a kettő között. Kiváló volt, tapsikoltam magamban, hogy végre valaki! El is gondolkodtatott, hogy miért is ez lett a vége?
Az egyetlen pici dolog, amibe bele tudnék kötni, az az elején az idézet. Szerintem nem kell. Szájbarágós lesz tőle.
✮✮✮✮✮

316
Nem sokat tudok mondani róla, tetszett. A hagyományos módon indul, de nem egészen úgy ér véget. Sikerült egy kicsit csavarni a szokásos hotelszobás horroron. Ezért jár a pacsi. De a legnagyobb piros pontot azért adom, mert végre, végre nem 13-at ad ki a számjegyek összege! Respekt!
Egy apróság van, ami szerintem felesleges, az pedig a többi tiltott szoba. Egy hotelbe éppen elég egy is, és a történethez nem tesznek hozzá semmit.
✮✮✮✮✰

Lora
Ez beteg! Először azt gondolod, hogy úgy lesz vége, hogy… de aztán mégsem. Áhháá! Ha nem úgy, akkor így. És nem, úgy sem! El kell olvasnotok! Le a kalappal!
✮✮✮✮✮

A kísérlet
Bár a szerzőtől idegen ez a zsáner, de egy jól megírt, hamisítatlan slasher horrort rittyentett nekünk, olvasónknak. Belefért volna még egy kis para, hogy tovább növelje a feszültséget, és a vége kicsit ellentmond saját magának, de ettől függetlenül tetszett.
✮✮✮✮✰

Magnalocius
Nem találtam semmi háttérinfót a szerzőről, de biztos, hogy nem ismeretlen számára Stephen King munkássága. Ennek nyomai ezen a novellán is érződnek, és én ennek kifejezetten örülök. Ha mégis tévednék, akkor az annak a jele, hogy van itt Magyarországon egy újabb valaki, aki a mesterhez hasonlóan gondolkodik, és ír. Ez jó!
A sztoriról annyit, hogy izgalmas volt olvasni, jól bontja ki a rejtélyt, a végén pedig az olvasóra bízza, hogy elképzelje azt a meg nem írt jövőt, ami valószínűleg nem a boldogan éltek, míg meg nem haltak lesz. Akár regényként is megállná a helyét, a bővítés lehetősége benne van.
Az értékelésemet fél csillaggal emelte az elfogultságom, így lett ennyi:
✮✮✮✮✮

Éjféli láz
Az elején parásan indul, de aztán, ahogy derülnek ki a dolgok, átvált egyfajta nyomozásba, de a feszültség végig megmarad. Egy szuszra elolvastam, mert magával vitt, nem akartam megszakítani. Nekem a szereplők túl hamar beletörődtek a sorsukba, nem éreztem azt a sokkot, amit az ember hasonló helyzetben átélne. Ettől függetlenül a helyén van a sztori, nem a szokásos sablonos háttéranyagot kapjuk, mint a legtöbb elhagyott szanatóriumos történet. Személy szerint én a végét egy fél mondattal nyitva hagytam volna, bár az meg lehet, hogy kicsit klisés is lenne. A lényeg, hogy tetszett.
✮✮✮✮✰

A vér árán
Nem biztos, hogy ezek után még szeretnék (dehogynem) Andrással egy antológiában szerepelni. Legyen elég ennyi, jó? Megy az öt csillag.
✮✮✮✮✮

A különös lakó
Ez nekem annyira nem tetszett. Az jó volt, hogy a sok szereplő története az új lakónál fut össze, de nem igazán tesz hozzá a végkifejlethez. Szerintem. Inkább csak a környezet bemutatására szolgál. Az sem volt egyértelmű, hogy kivel miért történik az, ami. És nem is igazán értettem a végét. Vagyis ez így nem teljesen igaz, de nem volt egyértelmű, hogy hova akar kifutni. Nem egy kérdést hagyott nyitva, amit így is, úgy is lehet értelmezni, hanem az egész olyan, mintha egy teljes sztoriból egy epizódot látnánk csak. Tudom, a novellának nagyjából ez a lényege, csak itt az epizódnak nincs eleje, sem vége. Vagy nem tudom, nekem nem jött át.
✮✮✮✰✰

Tőr
Imádom az ilyen történeteket, amikor egy tárgy a mesélő, vagy egy tárgy szemszögéből mutatják be az eseményeket. Van egy ilyen film is, a címe: A húszdolláros. Ott egy pénz körül forog a világ. Na, ez a történet is hasonló, kiváló tálalásban. Imádtam olvasni, nálam ez a “námbörván” az összes közül.
✮✮✮✮✮

Csillagok között a halál
A szerző nem hazudtolta meg magát, és belecsempészett egy kis sci-fit, ami a többi mű között üde színfolttá teszi. Ami külön tetszett, az a félvállról odavetett mondat a tévében futó reklámblokkról. Alig észrevehető, könnyű átsiklani felette, de egy szomorú jövőképet fest elénk. Reméljük, nem olvassák a fejlesztők.
Személy szerint kíváncsi vagyok a kar titkára, és azon sem lennék meglepődve, ha regény születne belőle. A környezet megteremti ennek a lehetőségét. (Igen, ez célzás volt! :) )
✮✮✮✮✰

A Faló
Méltó folytatása a Csillagok között a halál-nak, és sokkal jobban tetszik, mint a szerző első (címadó) írása. Egy kicsit Alien 1 hangulata van, és ez jól áll neki.
✮✮✮✮✰

Összegzés
Jó kis kötetet hoztak össze a Nyuszik. A klasszikus horrorok majd minden válfaja megtalálható benne valamilyen formában. Ami személy szerint külön öröm, hogy ez a klasszikusság megmaradt a szereplők tekintetében is. Kellően sztereotip, de szerethető karakterek a ‘80-as és ‘90-es évek horrorjainak mintájára, és szerencsére egyiküket sem érte utol a mai mainstream médiát és irodalmat lassan a ló túloldalára lökő, kötelező “píszí” cunami. Élvezettel olvastam. Gratulálok mindegyiküknek,ezek után senki sem nevezheti őket nyuszinak! Csakis NYUSZInak!

Nagyon szórakoztató olvasmány. Persze volt benne egy-két kevésbé kidolgozott rész, de , összességében tetszett. Jenei András és Szemán Zoltán régóta kedvenceim, bennük most sem csalódtam :)
A Tőr című novella fantasztikus volt! Gratulálok Bíborka!

Meglepően jó antológia, a horror és thriller rajongóknak kötelező. Remek hangulatú írások vannak benne, változatosan összeválogatva.

Mindenképpen érdemes elolvasni, mert igazán remek novellák is vannak benne a kevésbé sikerültek mellett.
Leginkább a címadó, Rohók éjszakája, a Tőr ,a Csillagok között a halál és folytatása a Faló tetszett.
A legkevésbé pedig a Különös lakó, a Magnalocius -ezekett elcsépeltnek és fantáziátlannak találtam, bár utóbbi a végén a csavar javított rajta.
A többi írás is jó volt, tehát összességében olyan gyűjtemény, amit érdemes egy kis borzongásért elolvasni.