Selgas 7 csillagozás

Feleki László: Selgas

„A ​tagjai valósággal megbénultak, de agyában egymást kergették a gondolatokat. Most vissza tudott emlékezni Selgas minden szavára, első hallásra zagyvának, értelmetlennek tűnő szózuhatagára. Összeilleszkedtek a szanaszét heverő, alaktalan darabok, amelyek eddig kihullottak az emlékezetéből.
Mit tegyen most? Ki hiszi el neki? Ki érti meg azt, amit ebben a semmihez sem hasonlítható pillanatban egyedül ő tud? Zsebkendőért kotorászott a zsebeiben, hogy megtörölje verejtékben úszó homlokát. Egy kis papírdarab akadt a kezébe. A szeméhez emelte: Ruiz címe volt.
Ruizhoz menjen? Máshoz nem mehet. De megérti-e? Meg tudja-e magyarázni neki, s ha igen, Ruiz el tudja-e viselni a gondolatot? De már sietett kifelé az udvarból, becsapta a kaput maga után, és gyors léptekkel indult Ruizhoz. Késő Este volt. Espinel magában fohászkodott, hogy otthon találja. Egész úton Selgas szavait idézte. Milyen egységes rendszerré forrtak össze. Minden világos volt. Fáradságát elfeledte, egyetlen… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rakéta Regénytár Magvető

>!
Magvető, Budapest, 1980
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632712064

Kedvencelte 3

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Feleki László: Selgas

Ha egy kedves figyelted azzal bocsátja útjára az értékelését, hogy „Kuszmának tetszene”, akkor Kuszma hajlamos elgondolkodni egy picit. Hogy ez most bók-e, vagy finom kritika "Szerintem vitán felül béna, de Kuszmának… Kuszmának biztos tetszene…", vagy egyszerűen az értékelő azon véleményét fejezi ki, hogy szerinte Kuszmának tetszene. És miután bő másfél évig gondolkodik ezen, arra jut, hogy elolvassa a könyvet.

A Selgas diktátoréletrajz, érezhetően a latin-amerikai jobboldali junták által megihletve – és mint ilyen, tökéletesen illik a ’80-as évek imperializmuskritikájába. Ugyanakkor kor- és időfüggetlen, mert mindaz, amit rövid, frappáns alapigazságokként elpötyögtet a szövegben, minden diktatúrára ráhúzható. A regény főhőse mindazonáltal színleg nem Selgas, a Nagy Vezér, hanem Espinel, a diktátor egykori munkatársa és atyai barátja, aki látta még őt gyáva komformistának is. Espinel pedig egy nap azzal szembesül, hogy apját a rezsim valamelyik kloákájába hurcolták, pedig nem követett el semmit*. Elindul hát, hogy a szemébe nézzen a diktátornak, az egykori barátnak – és bár ügye nevetségesen reménytelen, de talán abszurd módon pont ez, a teljes reménytelenség és nevetségesség segít neki abban, hogy elérje célját.

Ami Felekit érdekli, az szemmel láthatóan nem a diktatúra működése, hanem hogy miképp válik egy kisstílű, ártalmatlan senki nagystílű, kártékony senkivé. A válasz, amit erre ad, szellemes ugyan, ám némiképp felületes és megúszós – azt a hatás kelti bennem, hogy Feleki szándékosan el akarja kerülni, hogy a problémával igazán mélyen kelljen foglalkoznia. Így aztán ez a kötet bár érdekes és jól fogyasztható, de nem tud bennem bombaként robbanni.

Szóval Kuszmának kicsit tetszett.

* De hát az igazi diktatúra így működik: az ártatlanokat sem kíméli. Mert ha csak arra sújtana le, aki valamit, akármit elkövetett, akkor csak egy szűk kört tartana rettegésben. Így viszont mindenki fél, hogy valamit elkövetett, csak nem tudja, mit, és a félelem arra ösztönzi, hogy előre menekülve minél harcosabban nyilvánítsa ki lojalitását.

9 hozzászólás
Teszic>!
Feleki László: Selgas

Ez volt a harmadik könyvem a Magvető által kiadott RaRe sorozatból. Remélem, az összes ilyen jó, mint az eddigi három.. Amilyen kicsi, olyan erős, olyan jó a történet.
Valahol a háromnegyedénél jött egy gondolat, hogy szívesen írnék az írónak egy levelet, megköszönném neki ezt a könyvet. 80 évesen, 1989-ben meghalt, Isten nyugosztalja. Szíven ütött ez az érzés.
A könyv maga pedig nagyon jó. Egy képzelt diktatúra, egy képzelt diktátorról. Az első jó 50 oldalig az volt az érzésem, hogy aki figyelt töriórákon, esetleg olvasott már diktátorokról, azoknak ez semmi újat nem fog mutatni. Aztán a Legnagyobb személyisége lassan kezdte kiverni nálam a biztosítékot. Amolyan igazi diktátor, igazi diktátoros baromságokkal. Neki mindent szabad és meg is teszi. Unszimpatikus, legszívesebben az ember ott helyben ellátná a baját. Majd jött A fordulat. És ez tényleg A fordulat, mert tényleg nem számítottam rá, aztán visszagondolva logikus is és utalások is voltak rá. De ezt már nem írom le, olvassátok el. Megéri.


Népszerű idézetek

Teszic>!

Nincs az a beteg király, aki ne irigyelne egy egészséges napszámost.

111. oldal

Teszic>!

– Hallgasd csak – mondta atyáskodva –, nagyon szépet mesélek neked. Nem ismered, nem is ismerheted a svithjodi szikla meséjét, sose szerettél olvasni. Ez a szikla száz mérföld széles, száz mérföld magas. Minden ezer évben odarepül egy kismadár, és megélesíti a csőrét a sziklán. Ha ettől a szikla teljesen elkopott, akkor múlott el az örökkévalóság egy perce. Így mondja a mese.

99-100. oldal

MissWenut>!

A második kopogtatásra álmos férfihang hallatszott az ajtó mögül:
– Ki az?

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Dragomán György: A fehér király
Hunyady Sándor: Téli sport / Nemes fém
Bodor Ádám: Sinistra körzet
Wass Albert: Nem nyugaton kel fel a Nap
Kozma Mária: A jóság síró vágya
Wass Albert: Magukrahagyottak
Bánffy Miklós: Milolu
Bodor Johanna: Nem baj, majd megértem
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét