Credo 16 csillagozás

Feldmár András: Credo

A Credo nem önéletrajz, noha életrajzi elemek vannak benne. Azt remélem, hogy aki elolvassa, megérez valamit, belelát egy-egy kinagyított pillanaton keresztül abba, miért gondolkodom úgy, ahogy, mit éltem át, milyen élményeim voltak, mit láttam, hallottam, olvastam, min csodálkoztam, ámultam, min sírtam és min röhögtem, milyen tekergő utakon jártam, míg ideérkeztem, ahol most vagyok. Nem akarok senkit meggyőzni semmiről, csak leírok ezt-azt, amire én rátaláltam.

Ez a könyv bátor vállalkozás. Remélhetőleg az én bátorságom vagy vakmerőségem másokat is inspirálni fog arra, hogy leírják a legjobb tudásuk szerint, mit hisznek, milyen fényes csillag vezérletével élik az életüket, folytatják a praxisukat.

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2017
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633044360

Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

Ronald David Laing · Donald W. Winnicott


Kedvencelte 6

Most olvassa 10

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 26


Kiemelt értékelések

FélszipókásŐsmoly >!
Feldmár András: Credo

Alapvetően Feldmár András és R. D. Laing szakmai útját mutatja be, de bepillantást enged mindkettejük magánéleti világába is. Legalább annyira tartalmaz életrajzi elemeket a saját, mint Laing életéből. Jellemrajzot állít mindkettejükről.

A cím arra utal, hogy a fő téma a szakmai hitvallás, az általuk gyakorolt pszichoterápiáról (link), az általuk bizonyos szempontból megvetett pszichiátriáról (link), orvosokról (link), de – és itt nagyon meglepődtem – egész mélyen ír a sámánizmusról, ördögűzésekről is (link). Laing hozzáállása a páciensekhez ugyanis sok tekintetben sámáni volt.

Már ismertem a szerző hozzáállását a gyógyszeres kezelések és a protokoll által előírt távolságtartás kapcsán, itt jobban részletezte és példákkal kontextusba helyezte. Különösen tetszett még amikor a tanácsadók és gyógyászok körében elterjedt hiedelmekről írt (pl. link vagy link), vagy amikor a mesék ősképeit helyezte élettani összefüggésbe, illetve a biológiai teológia (link), a kettős kötés (link). De a felelősségvállalásról is komolyan kifejtette szemléletét (link). Számos mellékes témára kitér, szokásához hűen. Hosszú és velős kötet.

MariannaMJ>!
Feldmár András: Credo

Valóban nem önéletrajz, hanem annak a szellemi műhelynek és azoknak az éveknek a bemutatása, ahol és ami alatt az annyira emlegetett, idézett Lainggel együtt dolgozott Feldmár, az ő iránymutatása alatt tanult. Érdekes volt megismerni a „mestert” András szemén keresztül, valaki egész más személyiség látszódik így, mint a Bölcsek, balgák, bolondok című könyvben, ami Laing hasonló hitvallása.
A könyv első része, a napló-szerű bejegyzések érdekesek voltak; a második, ami egy beszélgetés, eléggé untatott, hasonlóképpen az utolsó két nagy szakasz is. Talán már minden gondolatot olvastam Feldmártól, amit leírt és kiadott; talán amiatt, hogy nem annyira az esetleírások voltak a középpontban, hanem a saját élmények, a filozofálgatások.

Nagy_Barna>!
Feldmár András: Credo

Az eleje és a vége kifejezetten tetszett. Hemzsegnek benne az igazán szemléletes hasonlatok és elgondolkodtató meglátások. Az eleje inkább önéletrajz, a vége pedig egyfajta összefoglaló hitvallás. Mindkettő talán a legjobb, amit eddig olvastam Feldmártól. A közepe (a napló) már nehezebben emészthető olvasmány, sokkal töredékesebb és tematikájában is sokkal szerteágazóbb. Viszont ebben is vannak érdekes gondolatok és szokatlan emberi tapasztalatok. Egészen lenyűgöző, hogy milyen találkozásokon és milyen sokrétű befogadott gondolatiságon keresztül vezetett az út a mai könyvek mondanivalójához.


Népszerű idézetek

Risus>!

A gondolkodás, az elmélkedés, a spekulálás, az elme izgalma az egyik legerotikusabb dolog a világon.

52. oldal, Hetedik szakadás (HVG, 2017)

morcos>!

Beszélgetek Ronnie-val az érzéseim szűk skálájáról. Ő azt mondja, lehet ez divat vagy kultúra is, akár családi, akár nemzeti. Más lennék, ha Olaszországban születtem volna. De az is lehet, hogy azon vagyok, hogy elkerüljem azt a fájdalmat, amivel egy teljes érzésskála jár. Az örömnek is van visszája, a „jajdejónak” is van „jajderossza”, azzal is jár fájdalom, de mindent elkerülök, ha el akarom kerülni a fájdalmat.

108. oldal (HVG, 2017)

Risus>!

Angolul a szégyen, a shame szó eredete, etimológiája a francia chemise-zel rokon, ami inget jelent. Az ing arra való, hogy eltakarja a meztelenséget, azt, amit szégyellünk. A divat tehát nem más, mint lehetőség, hogy büszkék lehessünk arra, amivel eltakarjuk szégyenünket. Minél jobban próbálod gyönyörűvé tenni azt, amit el akarsz dugni, annál jobban szégyelled azt, amit el akarsz dugni.

82-83. oldal, Naplójegyzetek (1974-75, London) (HVG, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: szégyen
FélszipókásŐsmoly >!

Az empátiában nincs akarat. Ezért is fontos, hogy a terapeuta ne akarjon semmit, csak azt az élményt adja a páciensének, hogy lehet valakivel együtt lenni úgy, hogy a másik nem akar semmit. Sokszor azért menekülnek az emberek a kapcsolatoktól, mert nem ismernek olyan kapcsolatot, ahol a másik nem akar semmit.

Kapcsolódó szócikkek: empátia
FélszipókásŐsmoly >!

Fontos azt is tudni, hogy amikor megszületünk, és elvágják a köldökzsinórt, voltaképpen a gyerekről vágnak le egy részt, hiszen a placenta, a köldökzsinór és a gyerek egy egység. A méhlepény tehát nem az anyáé, hanem a gyereké. Ez tehát egy amputáció, ha nem várják meg, amíg természetes módon elválik a gyerek testétől. Francis szerint, ahogyan minden amputáció után, itt is a testrész emléke, mint egy fantom testrész, benne marad a tudatban, térkép van az agyunkban a méhlepényről és a köldökzsinórról. Ez jelenik aztán meg a mitológiában és a mesékben, égig érő fák és kígyók formájában. Izgalmas!

Kapcsolódó szócikkek: égig érő fa · kígyó · köldökzsinór · méhlepény
FélszipókásŐsmoly >!

Pszichofóbia – félelem a saját és mások lelkétől. A pszichiáter retteg attól, hogy páciens lesz belőle, hiszen ő tudja a legjobban, mi lenne a sorsa.

FélszipókásŐsmoly >!

A pszichoterápia elemei: egy terapeuta, egy páciens, egy rendszeres időpont és egy megbízható hely. Mindezt könnyű megteremteni, de egyáltalán nem könnyű két embernek igazán találkoznia ebben a térben és időben. Laing szerint: „A pszichoterápia más nem lehet, mint két ember makacs, csökönyös próbálkozása, hogy visszanyerjék, megmentsék emberségük sértetlen egészét, a köztük lévő, kialakuló kapcsolaton, viszonyon keresztül.”
Hallatlan egyszerűség; szakmai eretnekség. Csak a páciens számít. Nem számít a protokoll, az előírások, az elméleti tudomány szabályai. A terápia egy primer itt és most élmény, amiben a terapeuta is, a páciens is részt vesz. Az élmény mindig friss, élő. Minden pácienssel más és más.

Kapcsolódó szócikkek: pszichoterápia · Ronald David Laing
FélszipókásŐsmoly >!

A placenta latinul azt jelenti, torta. A születésnapi tortának, a születés ünneplésének ez az eredete; régen megettük a méhlepényt.

Kapcsolódó szócikkek: méhlepény · torta
5 hozzászólás
morcos>!

A lényeg, a legfontosabb, hogy a szégyen a lényemmel van kapcsolatban, a bűntudat pedig a cselekedetemmel.
A „Szégyelld magad!” sokkal rosszabb, mélyebb, permanensebb, mint az „Ó jaj, mit tettél?!” A szégyen fixál – az vagy, nincs mit tenni. A bűntudatnak vagy lelkiismeret-furdalásnak vége, ha abbahagyom a rossz cselekedetet, és igyekszem helyrehozni, amit elrontottam. Tolvaj vagyok – ez végzet, sors, amit örököltem, nincs kiút. Loptam – hát ezt abba is hagyhatom.

83. oldal (HVG, 2017)

FélszipókásŐsmoly >!

A magzati lét elején még nincs ritmus, mert még nincs szív. Minden ritmus kívülről jön, akkor kezdődik az én ritmusom, amikor a szívem elkezd verni.

Kapcsolódó szócikkek: ritmus · szív

Hasonló könyvek címkék alapján

Virág Teréz: Emlékezés egy szederfára
Bokor László (szerk.): Pszichoanalízis és analitikus pszichoterápiák
Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár
Ferenczi Sándor: A pszichoanalízis felé
Sigmund Freud: A Farkasember
Sigmund Freud: A Patkányember
Irvin D. Yalom: A terápia ajándéka
Popper Péter: Praxis avagy angyalok a tű fokán
Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
Patrick Casement: Páciensektől tanulva