Igazibb ​az igazinál 7 csillagozás

Szép történetek és mégis mindegyik más valamiben. Mi szükséges ahhoz, hogy egy család kialakuljon az ajándékba kapott gyermekkel és mennyi időbe telik? Mindenkit más körülmények értek, más környezetben nőtt. Ki lesz az akit elfogad a gyerek az ismerkedéskor.
Sok kérdés felmerül és sok válasz is érkezik.
Van aki várta, van aki kapta, vagy csak meglátta és megszerette az új családtagot. Minden okkal történik.
Akit érdekel a téma vagy épp érkezik a baba annak javaslom áttanulmányozni ezt a könyvet.

Az örökbefogadás nem könnyű téma, de a szerző érdekes könyvet rakott össze belőle. Látszik, hogy ahány történet van, mindegyik más és más szemszögből tudja körbejárni. Nagyon megható és tanulságos történetek, örülök, hogy született egy ilyen interjúkötet a témában. Fontos lenne, hogy hiteles információkhoz juthasson mindenki a témával kapcsolatban, és ne csak fb csoportokban meg itt-ott bóklászva szedhessen fel információ(-vagy annak tűnő)morzsákat.
Azonban:
Én nem túl régóta dolgozok a gyermekvédelemben, de számtalan különböző történettel és problémával találkoztam az örökbefogadás témájában is. Ez egy baromi nehéz terep, a gyermekek legtöbbje többszörösen traumatizált, fizikailag és érzelmi téren is elhanyagolásnak volt kitéve. Bár minden gyermek más, mégis mindegyik ugyanarra vágyik: hogy szeressék, hogy egy szerető család tagja lehessen. És mivel a szakellátásba kerülő gyerekek nagy százaléka sosem kerül vissza a vérszerinti családjába, sokuk számára egyetlen esély kínálkozik: az örökbefogadás.
A szülők oldaláról nézve viszont nagyon nem mindegy, hogy valaki civil/egyházi szervezeten (pl. Ágacska, Fészek, stb.) vagy tegyesz-en (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, minden megyében van egy, azaz ez az állami szervezet) keresztül fogad-e örökbe, mivel a két szervezetnek más elképzelései vannak erről a folyamatról. Más attitűddel vágnak neki az egésznek, számos ponton eltér a kettő álláspontja (pl. névválasztás, vérszerinti szülő megismerése, a vele való kapcsolat fenntartása, stb.). Nem fogok pálcát törni egyik felett sem, de az már számomra is kiderült, hogy a tegyeszek között is nagy klüönbség van, egymástól eléggé eltérően dolgoznak, és ugyanez igaz az egyre növekvő számú civil/egyházi szervezetekre is. Az alapelvek sem általánosak köztük (sem szervezeten belül, sem azon kívül), bár lenne erre irányuló törekvés. Amit mindenképpen meg szeretnék említeni, az az, hogy a könyvben van egy olyan fejezet, amelyikben az egyik szervezetet (szándékosan nem említem itt, hogy melyiket) szapulja az egyik szülőpár. Elfogadom a negatív tapasztalataikat, DE: amikor olvastam, a bicska kinyílt az én zsebemben is, viszont nagyon nem szabad általánosítani ezek között a „szolgáltatók” között, mivel az ő tapasztalatuk abszolút nem általános érvényű a többire. Van személyes tapasztalatom ezen a területen dolgozó kollégákkal, akik szívvel-lélekkel végzik ezt a munkát, de azt is látom (és hallom szülőktől), hogy máshol fele ilyen szívélyességgel és kedvességgel sem fogadják őket. A megyék között és a civilek között is óriási különbségek vannak, ami nagyrészt a humán faktorból fakad. Csak azért rugózok ezen, hogy aki elolvassa ezt a könyvet, nehogy elmenjen a kedve az egésztől, mert ilyen tapasztalatokkal találkozik. Nem mindegy, hogy kik dolgoznak ezekben a szervezetekben, az ő személyiségük és attitűdjük nagyban befolyásolja a folyamatot, ami az örökbefogadás érzelmi vetületét illeti.
Szerintem nincs általános érvényű igazság a szervezetek (tegyeszek, civilek/egyház) látásmódját illetően sem, mivel egyrészt mindkét oldal érveit meg lehet támogatni pszichológiai szempontból, másrészt ami igaz az ország egyik felében, a másikban az hatalmas hülyeség lehet. Így mindig a konkrét eseteket érdemes nézni, és az adott szülőpár igényeinek megfelelően alakítani a folyamatot (pl. hogy nyílt vagy titkos öf legyen).
A bicskát összecsuktam, ennyit erről. Írtam ki idézeteket a könyvből, szerintem azok jelzik igazán, hogy mennyire mély ez a téma, és milyen sorsok vannak egy-egy történet mögött. Aki ebben a cipőben jár, annak pedig sok erőt és kitartást kívánok!