Tűnődések 11 csillagozás

Fekete István: Tűnődések

A ​harmincas évek közepétől Kittenberger Kálmán és barátai elismeréssel fogadták Fekete István írásait, és ez megerősítette önbizalmát. Ennek félreérthetetlen jele, hogy nemcsak elbeszéléseket kezdett publikálni a vadászújságban, hanem arról is egyre-másra kifejtette véleményét, ami a vadászat kapcsán valamennyiüket – így a Nimród olvasóit is – érdekelte. Élete utolsó évtizedében aztán megint kedvet érzett ahhoz, hogy erről az őt minden bizonnyal leginkább foglalkoztató témáról nyilvánosan is megszólaljon.

Az íróként pályakezdő Fekete István egy jelentős ajkai uradalom vezető gazdatisztje volt. Kenyérkereső tevékenységének nehézségei és eredményei szintén arra késztették, hogy a munkakörének időszerű kérdéseiről is rendszeresen értekezzen a foglalkozásának szakfolyóirataiban. S ugyancsak ezt tette, amikor az ötvenes években átmenetileg halászmesterséget oktatott Kunszentmártonban.

Vadászattal kapcsolatos fejtegetéseinek egy része és csaknem valamennyi gazdatiszti… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Lazi, Szeged, 2010
218 oldal · ISBN: 9789632670751

Enciklopédia 1


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

Ditke22>!
Fekete István: Tűnődések

Sokat gondolkodtam az értékelésen és a csillagozáson. Leginkább azért, mert a könyv témája nagyon távol áll tőlem – de ez nem jelenti azt, hogy minőségileg nem jó írásokat tartalmaz. Megismerhető kicsit Fekete István tudományos munkássága, a vadászat, mint szakma iránti elköteleződése, tájékozottsága a hozzá kapcsolódó törvényekről, statisztikákról. Picit megismerhető belőle az emberi kapcsolatrendszer, az etikai kérdésekről vallott nézetei, újságírói munkássága, pályatársaival való viszonya. Ezzel együtt ez a válogatás valóban a vadászatot szeretőknek, gyakorlóknak szól igazán, a laikusok érdeklődését szerintem nem tudja igazán fenntartani. Azért maradt a 4 csillag, mert a témák – számomra unalmassága – mellett, az írások színvonala jó volt.

padamak>!
Fekete István: Tűnődések

Az I. részben leírt szakmai beszámolók és eszméltető eszméltetések érdekesek, de kicsit távoliak voltak számomra. Már ha bármilyen FI-írást merhetek távolinak nevezni…
Aztán a II. részben négy olyan is elém került (Aratás, Ismerjük meg egymást!, Nyári levél a szabadságról, és A negyedik akadémia), amelyek a szakmában együtt dolgozók mélyebb közösségre, összetartására serkentenek. S ezekben a „magamfajtákra” ismertem: milyen nagy szükségünk is van a nyílt közeledésre, érdeklődésre, egymás sorsának figyelemmel és segítséggel kísérésére! … Gal 6,2.5! …
Hasznos válogatás. Még mélyebben beleláthatunk az Író mindennapjaiba, ténykedéseibe, lelkületébe. A nyomasztó körülményekből ilyen hozzáállással lehet kiemelő javaslatokat, indítványokat megfogalmazni. Okuljunk!
Ráadásul az utószóban megint találtam egy szülőfalum-szomolyai adalékot! (ld. idézetek)

SinkaZsuzsanna>!
Fekete István: Tűnődések

Nagyon hasznos és érdekes, talán ma is, vagy főleg ma is aktuális vadászattal és kapcsolódó témákkal foglalkozó könyve sem nélkülözi azt a jellegzetes stílust, ami a védjegye. Valószínűleg a szájbarágós utánérzés valóban az, ami, hiszen ugye a probléma pont az volt akkoriban (is), hogy nem jutott el mindenkihez a mondanivaló, akihez meg igen, talán így megértette a közlendőt. Ezek mind oktató jellegű írások: gyakorlati, elméleti és erkölcsi egyaránt.

Tanítana, reformálna, gondolkodásra késztetne, dolgozna, csak sokszor nem hagyják.

András_József_Tóth>!
Fekete István: Tűnődések

Bár néha már untam a sok vadászattal, halászattal vagy mezőgazdasággal kapcsolatos szakirodalmat, elemzést (valamint számomra szinte ismeretlen írók méltatását), a stílusa miatt érdemes volt elolvasni.

Mariann_Czenema P>!
Fekete István: Tűnődések

Nem ez volt az idei év legkönnyebb olvasmánya, az már egyszer biztos. Először olvastam vadászatról, halászatról könyvet, és pacifistaként meglehetősen távol áll tőlem ez a világ.
Vannak részek, például a fegyverekről szóló leírások, tanulmányrészletek, amelyek felettébb unalmasak egy hétköznapi olvasónak. De a solymászatról szóló írás, a nyelvészeti tanulmány és főleg a vadászetika kiemelten jó, emberségről, és általánosságban Fekete világképéről nagyon szép lenyomat.
A kedvenc pedig, amiért mindenképp érdemes volt elolvasni ezt a könyvet, a „Búzaszentelő” novella.
„A tudás véges, de a hit végtelen. Az emberek nem tudják, hogy lesz a csírából növény s a növényből búzaszem, de hisznek benne.”


Népszerű idézetek

Mariann_Czenema P>!

Hogy a teremtéskor az asszony már mint gyengébb fél jött-e a világra, nem tudhatjuk, bár az almaeset kétségtelenül amellett bizonyít, hogy Ádám volt a gyengébb, mert ő engedett, beleharapván az almába, mely később savanyúnak bizonyult…

(első mondat)

padamak>!

A Köztelek … szakfolyóiratban jelent meg 1939 júniusában az A negyedik akadémia című dühös hozzászólás is, amelyben – a magyaróvári, keszthelyi és debreceni mellett – negyedikként tervezett gazdasági akadémia létrehozása ellen tiltakozott. Meggyőződése szerint ugyanis felesleges még több mezőgazdasági szakembert képezni, ha a diplomások jelentős része nem tud a végzettségének megfelelően elhelyezkedni. Párbeszédes példákat imitál bizonyságul, hozzátéve, hogy a „felsorolt esetek” egyike sem „költött mese”; a pályát módosító barátai és ismerősei szomorú sorsát jelenítette meg bennük. Csögle Karcsi például azzal a Zsoldos Györggyel azonos, aki valóban kántortanítóvá képezte át magát, mivel a szülőfaluja, Szomolya tényleg „testületileg kérte”, hogy elhunyt édesapja örökébe lépjen. (Esetét Fekete István évekkel korábban A tanító című elbeszélésben is megörökítette.)

211-212. oldal - FEKETE ISTVÁN TŰNŐDÉSEI (Lazi Kiadó, Szeged, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: 1939
3 hozzászólás
Mariann_Czenema P>!

A tudás véges, de a hit végtelen. Az emberek nem tudják, hogy lesz a csírából növény s a növényből búzaszem, de hisznek benne.

Búzaszentelő, 136. oldal

padamak>!

A legfontosabb íratlan törvény tehát: az írott törvények betartása akkor is, amikor nem látja senki.

40. oldal - Vadászetika és a magyar vadászati szokások (Lazi Kiadó, Szeged, 2010)

padamak>!

Nem elég tehát a tudás. Nem elég, ha valaki betéve citálja a zsoltárokat, és tud minden imádságot, ha nem él azok szerint, és csak a szavak felületén nagyképűsködik, ha azonban egyedül van, szívből csak káromkodni tud.

73. oldal - Vadászvizsga (Lazi Kiadó, Szeged, 2010)

padamak>!

Mintha az évszakok rekedtek volna meg a négy fal közt, mert a kályhának tél, az ablakban csírázó magvaknak tavasz, az aratókoszorúnak nyár- és a felfont kukoricacsöveknek őszszaguk van.

166. oldal - A negyedik akadémia (Lazi Kiadó, Szeged, 2010)

padamak>!

-…Hát Csögle Karcsi?
– Karcsi kántortanító lett.
– Ne viccelj!
– Nem viccelek. Karcsinak az apja is az volt. Az öreg Csögle meghalt, s a falu testületileg kérte, hogy ne hagyja ott őket. Karcsi valami különbözetit tett, és most a kis palócokat vezeti be az életbe, és az öreg palócokat ki a temetőbe.

167. oldal - A negyedik akadémia (Lazi Kiadó, Szeged, 2010)

1 hozzászólás
András_József_Tóth>!

…, és odakünt vigasztalanul esik az eső.
Mit tesz ilyenkor az ember?
Előveszi a magyar vadászirodalom gyöngyeit, és a korlátlan lehetőségek csak úgy tombolnak körülötte…

26. oldal, Tűnődések


Hasonló könyvek címkék alapján

Radnóti Miklós: Radnóti Miklós művei
Szűcs Sándor: Régi magyar vízivilág
Fenákel Judit: Magántörténet
Goldmann Márta: James Joyce kritikai fogadtatása Magyarországon
Gáll István: Hullámlovas
Horváth János: Horváth János irodalomtörténeti munkái I.
Komlós Aladár: Gyulaitól a marxista kritikáig
Dénes István (szerk.): Hazai földön
Békés Pál: Csikágó
Wass Albert: Elvásik a veres csillag