Pepi-kert 4 csillagozás

Fekete István: Pepi-kert Fekete István: Pepi-kert

A Szarvasi Arborétum története és leírása

Eredeti megjelenés éve: 1960

>!
114 oldal · ISBN: 9630194430
>!
Mezőgazdasági, Budapest, 1960
162 oldal · Illusztrálta: Janovits István

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
padamak 
Fekete István: Pepi-kert

Fekete István itt is önmagához méltóan ír: le(ír). Persze egy ilyen témában mi mást is tehetne… Az arborétum sok-sok növényfajáról igen részletesen és – bár nem ellenőriztem – pontos latin nevekkel ajándékozza meg a virtuális látogatót, származási helyüket részletesen taglalva. Ez alkotja a könyv gerincét. Az elején a történelmi részletekbe néhol belevész, a végén viszont a fauna ismertetésével és az arborétum céljainak felsorolásával számomra kerek egészet alkot.
Az eredeti, 1960-ban 4000 példányban 56 fekete-fehér fényképpel illusztrált kiadott változatot olvastam végig. Megérte. Érdemes lesz Szarvasra utazni, már csak ezért is.


Népszerű idézetek

>!
padamak 

Barabits Elemér – a csákánydoroszlói erdészet tudományos munkatársa – a mammutfenyőről szóló tanulmányában többek között a következőket írja:
„Nem valószínű, hogy a hatalmas fák hallgatag, kor nélküli magasztossága által ébresztett érzelmeket sok századév tudományos gyakorlottsága is képes lenne az őket szemlélő emberekből teljesen kiölni.”
Ez a megállapítás megérdemli az idézetet, mert pár sorban jóformán minden benne van, amit a fák időben és térben való csodálatos jelenlétéről elmondhatunk.

89. oldal - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1960

>!
padamak 

Libanonból, Kisázsiából való a Cedrus libani Loud., a történelmi „libanoni cédrusok” leszármazottja, amelynek elődei a jeruzsálemi nagytemplomban tartották a mennyezetet. Hazájában kétezer éves példánya is él. Sajnos, a régi híres libanoni cédruserdőkből ma már alig pár száz fa van meg.

114. oldal - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1960

>!
padamak 

Az ördögcérna, semfűsemfa, licium stb. néven ismert Lycium egyik faja: a L. chinense Mill. Észak-Kínából, Mandzsúriából származik.

122. oldal - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1960

1 hozzászólás
>!
padamak 

Minden teremtő és termelő gondolat nemes akkor is, ha elindulásában csak pár ember szolgál, de a nemes törekvés átnyúlik időkön és embereken, hogy később a tudománynak és emberi közösség szükségleteinek kielégítésére szolgáljon.
Az arborétum ma nemcsak Magyarországnak, de az egész emberiségnek közkincse, amely a tudományos kísérleteken túl gyakorlati hasznot hajt, akár a hazai erdőknek szállít magvakat, dugványokat, csemetéket, akár a mezővédő erdősávoknak vagy városi parkoknak, immáron nem egy embernek vagy családnak kedvteléséből és gyönyörűségére, hanem egy ország, s ezen keresztül az ember üdülésére és hasznára.
Ez a gondolat akkor még láthatatlanul aludt az idők jövőjében, de benne volt a fák elültetésének eszméjében, mert a fák általában hosszabb életűek, mint az emberek, és árnyékuk óramutatója néha évezredeken át forog a történelem derűs vagy sötét évszámain.

17-18. oldal (Mezőgazdasági Kiadó, 1960)


Hasonló könyvek címkék alapján

Martin Walters: Vadvirágok
Bartha Dénes: Magyarország fa- és cserjefajai
Eva-Maria Dreyer: Milyen ehető vadnövény ez?
Bruno P. Kremer – Hermann Muhle: Zuzmók, mohák és harasztok
Eva Dreyer – Wolfgang Dreyer: Virágok és évszakok
Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai
Bruno P. Kremer: Fák
Roland Spohn – Margot Spohn: Melyik ez a virág?
Sarah Khan – Sue Jacquemier (szerk.): Erdei élővilág