A Szarvasi Arborétum története és leírása
Pepi-kert 8 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1960
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
XX73>!
Egyetemi éveim alatt csodálatos szünidőket töltöttem Szarvason, a vízügyi koliban. Legelőször hivatalos ügyben jártam arra, de mivel a protokoll program teljességgel hidegen hagyott, vészes gyorsasággal kerestem valamit, hogy ne fúljak bele a spoiler zunalomba.
Kocsmázás, csajozás, kajakozás, Pepi-kert. Az utóbbi két lehetőséget éveken át kimaxoltam, és egy ponton még spoiler Szeretem Szarvast, szeretem a Pepi-kertet.
Fekete István könyvét, a második könyvtárzárás után egy hajdanvolt diáktársamtól kértem kölcsön kis időre, az „ő” könyvtárukból, mely szerencsére náluk kihelyezett állományban van, így a karanténintézkedések idején is hozzáférhető volt.
A jelek szerint Fekete István is szerette a Pepi-kertet. Eggyel több ok, hogy jó embernek gondoljam, de ezen kívül van még sok más…
padamak ♥>!
Fekete István itt is önmagához méltóan ír: le(ír). Persze egy ilyen témában mi mást is tehetne… Az arborétum sok-sok növényfajáról igen részletesen és – bár nem ellenőriztem – pontos latin nevekkel ajándékozza meg a virtuális látogatót, származási helyüket részletesen taglalva. Ez alkotja a könyv gerincét. Az elején a történelmi részletekbe néhol belevész, a végén viszont a fauna ismertetésével és az arborétum céljainak felsorolásával számomra kerek egészet alkot.
Az eredeti, 1960-ban 4000 példányban 56 fekete-fehér fényképpel illusztrált kiadott változatot olvastam végig. Megérte. Érdemes lesz Szarvasra utazni, már csak ezért is.
Népszerű idézetek
XX73>!
A víz visszavonulásával azonban nemcsak a vízinövények és egyes fafajok tűntek el, de megváltozott a Körös-part (most már holtvíz) állatvilága is, amelyek életközösségben voltak ezekkel a fákkal. A kultúra épít és rombol, és az ősi világnak vissza kellett szorulnia más szűz területekre, vagy el kellett tűnnie véglegesen, hogy helyet adjon a szaporodó ember javuló életkörülményeinek.
27. oldal
padamak ♥>!
Barabits Elemér – a csákánydoroszlói erdészet tudományos munkatársa – a mammutfenyőről szóló tanulmányában többek között a következőket írja:
„Nem valószínű, hogy a hatalmas fák hallgatag, kor nélküli magasztossága által ébresztett érzelmeket sok századév tudományos gyakorlottsága is képes lenne az őket szemlélő emberekből teljesen kiölni.”
Ez a megállapítás megérdemli az idézetet, mert pár sorban jóformán minden benne van, amit a fák időben és térben való csodálatos jelenlétéről elmondhatunk.
89. oldal - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1960
padamak ♥>!
Libanonból, Kisázsiából való a Cedrus libani Loud., a történelmi „libanoni cédrusok” leszármazottja, amelynek elődei a jeruzsálemi nagytemplomban tartották a mennyezetet. Hazájában kétezer éves példánya is él. Sajnos, a régi híres libanoni cédruserdőkből ma már alig pár száz fa van meg.
114. oldal - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1960
padamak ♥>!
1 hozzászólás
Az ördögcérna, semfűsemfa, licium stb. néven ismert Lycium egyik faja: a L. chinense Mill. Észak-Kínából, Mandzsúriából származik.
122. oldal - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1960
padamak ♥>!
Minden teremtő és termelő gondolat nemes akkor is, ha elindulásában csak pár ember szolgál, de a nemes törekvés átnyúlik időkön és embereken, hogy később a tudománynak és emberi közösség szükségleteinek kielégítésére szolgáljon.
Az arborétum ma nemcsak Magyarországnak, de az egész emberiségnek közkincse, amely a tudományos kísérleteken túl gyakorlati hasznot hajt, akár a hazai erdőknek szállít magvakat, dugványokat, csemetéket, akár a mezővédő erdősávoknak vagy városi parkoknak, immáron nem egy embernek vagy családnak kedvteléséből és gyönyörűségére, hanem egy ország, s ezen keresztül az ember üdülésére és hasznára.
Ez a gondolat akkor még láthatatlanul aludt az idők jövőjében, de benne volt a fák elültetésének eszméjében, mert a fák általában hosszabb életűek, mint az emberek, és árnyékuk óramutatója néha évezredeken át forog a történelem derűs vagy sötét évszámain.
17-18. oldal (Mezőgazdasági Kiadó, 1960)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Molnár V. Attila: Kétszikűek I. ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 93% ·
Összehasonlítás - Romsics Ignác: Magyarország története 95% ·
Összehasonlítás - László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról 94% ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2. 92% ·
Összehasonlítás - Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve 93% ·
Összehasonlítás - Pócs Tamás: Kultúrnövények 1. 95% ·
Összehasonlítás - Nagy György: Magyarország apróbetűs története 94% ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát 92% ·
Összehasonlítás - Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig 94% ·
Összehasonlítás