Éjféli ​harangszó 30 csillagozás

Válogatott novellák
Fekete István: Éjféli harangszó

A kötet szereplői hétköznapi hősök: falusi emberek, akik küzdenek a szegénységgel, az öregséggel, az elmúlással, néha a szerelmi bánattal, mások rosszindulatával, vagy éppen a szeszélyes időjárással. Nem mindig diadalmaskodnak, de a bölcsesség és az egymásra figyelés átsegíti őket a nehéz időszakokon. A történetek között humoros, drámai, sőt meséket idéző is akad, s nem hiányoznak a tájakat vagy természeti jelenségeket bemutató, jellegzetes stílusú Fekete István-írások sem.
Az elbeszélések mintha egyetlen évet ölelnének fel: télutón játszódik az első novella, az utolsóban pedig kitavaszodik. A karácsonyról több történet is szól, ez az az ünnepi időszak, amelyben a falvak szűkszavú, szemérmes népének is megered a nyelve.
A kötet grafikáit, amelyek visszaadják a hol álomszerű, hol szinte szociografikus pontosságú novellák hangulatát, Herbszt László készítette.

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 2020
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634158363 · Illusztrálta: Herbszt László
>!
Móra, Budapest, 2017
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634158363 · Illusztrálta: Herbszt László

Kedvencelte 6

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

Roszka>!
Fekete István: Éjféli harangszó

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Úgy érzem ismét felfedeztem magamnak Fekete Istvánt, aki nem csak a Tüskevárat és a gyerekkoromban olvasott, felkapott könyveket írta. Ez a novelláskötet sok emléket hozott felszínre bennem. Jó volt ezekre visszaemlékezni, de nagyon jó volt olvasni a régi idők gyermekeiről és az író élményeiről. Belelátni a régi világ életébe, kicsit velük élni, örömben bánatban, ünnepnapokon és hétköznapokon.

1 hozzászólás
Kitabu_hu P>!
Fekete István: Éjféli harangszó

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Rátaláltam az eddigi abszolút kedvenc novellás könyvemre.♥
A gyönyörű külső egy még csodálatosabb belsőt takar, igazi kis lélekbonbon.

Én is falun nőttem fel, ezek a rövidke történetek pedig egy pillanat alatt visszarepítettek az emlékeimbe, és egy már-már letűnt világba.
Máig élénken élnek bennem a nagymamám történetei a falusi élet mindennapjairól, az akkori felfogásról és az emberek egymáshoz való viszonyáról.
Magam is emlékszem félhomályos , éjszakába nyúló estèkre, amikor pár kosár toll mellett, azokat fosztogatva meséltek és beszélgettek az öregek.
Az általános iskolai betlehemezésekre, amikor páran összeálltunk, és a kis műsorunkkal házról házra jártunk, így vártuk a karácsonyt.
A nagy szánkózásokra, amikor már kockára fagyva, vacogva, elkékült szájjal csúsztunk még egy utolsót, és na még egyet, mert az maga volt a mennyország.

Fekete István megragadott pillanatai varázslatosak, nem lehet nem szeretni őket❣️
Hétköznapi hősökről szólnak, igazi jószívű, egyszerű életű falusi emberekről. Hűségről, barátságról, jószándékról, összetartásról.
Nagymamákról, akik varázserejükkel minden gondot megoldanak, hűségről, ami kiállja az idő próbáját, s megannyi apró momentumról, melyek során a gyermekekből felnőttek lesznek.

Téli hangolódásnak is szívből ajánlom, minden kis történet ebben az időszakban, főleg karácsony tájékán játszódik, mígnem az utolsóban kitavaszodik.
Fekete István jellegzetes tájleírásai sem hiányoznak, megindító, ahogy megragadja és leírja a szereplőket körülvevő világot.

Igazi kis gyöngyszem, az illusztrációk pedig még élvezetesebbé teszik az olvasást!♥

2 hozzászólás
mokus33>!
Fekete István: Éjféli harangszó

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Ez pontosan az a válogatás volt, amit a leginkább szeretek Fekete Istvántól novellák terén: régi visszaemlékezései a gyerekkor letűnt idejéből, amik megmutatják, hogyan lett egy sokszor csintalan, rosszasággal próbálkozó kis emberpalántából egy természetet szerető, mindenkiben a jót látó, lelkiismeretes EMBER, így nagybetűvel. Kellett hozzá az a családi háttér, amelynek tagjai néha szigorral, néha büntetéssel, de igazából nagy-nagy szeretettel nevelték az írót azzá, akit könyvei által már megismerhettünk. Kellett hozzá a falu, az a csendes, egymásra figyelő, egymást segítő közösség, na és persze a közösségen túl a falu, mint élettér, a sok-sok szép helyszín, ami szintén tanította-nevelte az írót. Mi pedig ezeken a novellákon keresztül szintén tanulunk, emberséget, hitet, a másokhoz való megfelelő odafordulást, és ha kell, megbocsátást.
Nagyon szép kötet, minőségi gyűjtemény, szép grafikával.

Ėva71>!
Fekete István: Éjféli harangszó

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Egy nagyon szép 2017-es kiadású kötet, amelyet Herbszt László illusztrációi tesznek még szebbé. A novellák fele számomra már nem volt ismeretlen, de csak olvasás közben ismertem rá, hogy ezt már egy korábbi más címen futó kötetben olvastam, de szívesen olvastam újra azokat is. A novellák nagyobb része a tél, a karácsony ünnepe körüli időszak falusi életképei. Fekete István örök kedvenc, olvassátok ez a kevésbé ismert novellás kötetet is.

Balázs_Erőss>!
Fekete István: Éjféli harangszó

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Elmorfondíroztam azon, hogy miért is olvasok Fekete Istvánt… Ahogy lehámoztam a standardokat ('Mert jó. Mert olyanról ír, ami tetszik. Mert szép.') rájöttem, hogy a legfontosabb az, hogy a manapság jellemző sablonos mondatok, unalmas leírások, ötlettelen hasonlatok egyszerűen arra ösztönöztek, hogy bizonyítsam be az agyamnak, lehet máshogy is! Nem tudom, hogy csak a modern írások (legyenek azok akár magyar, akár magyarra fordított tartalmak) esetében van e durva hígulás (tisztelet a kivételnek!), vagy egyszerűen nincs is már igény erre (nagyon remélem, hogy nem ez az igazság), de ezt tapasztalom. Nem kérem senkitől, hogy elmagyarázza, miért látom rosszul, inkább csak aggódok, hogy mire számíthatok. Néhány pillanatra látok felvillanni reménykeltő próbálkozásokat, de azok általában öreg motorosok munkái (pl King-Bihari páros), nagyon ritkán egy új, fiatal generációból érkező szerző/műfordító munkái. Szerencsére vannak ilyenek, de nagyon kevesen.
Addig pedig, hogy a szellemem elégedett lehessen, időről-időre előszedek egy Fekete István könyvet, nem törődve azzal, hogy ez ugyanaz a kabát, csak más rajta a gomb és a zseb.

porcelánegér>!
Fekete István: Éjféli harangszó

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Fekete Istvántól több novelláskötetet is olvastam már, és ebben a válogatásban is volt néhány általam korábban olvasott történet. De mindig jó (újra)olvasni.
Nosztalgikus hangulatba hoz egy olyan világ iránt, amelyet amúgy nem is tapasztaltam igazán. Gyerekkoromra emlékeztet, amikor nem is hasonlított erre. Ez valami mágia, varázslat.

blankaveronika IP>!
Fekete István: Éjféli harangszó

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Régi idők emlékei, ünnepei, karácsonyai.
Rendkívül tetszetős kötet kívül-belül. Nem tudnék kedvenc történetet választani, mind adaz embernek valamit, ha mást nem, melegséget szívtájékon. Fekete rajongóknak kötelező darab.

Jesper_Olsen P>!
Fekete István: Éjféli harangszó

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

A legtöbb történet már ismerős, de mégis annyira jó ilyen novellákat olvasni, ráadásul ilyen szép „ruhába” öltöztetve. Lélekmelengető, még akkor is, ha nagyon sok játszódik télen. De az utolsó novellában már megérkezik – mint ahogy remélhetőleg nálunk is – a tavasz…

Millázs>!
Fekete István: Éjféli harangszó

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Erre is csak Fekete István képes. Az élettelent, az élőt, a szürkét, a semmilyent, a jelentéktelent, a hasznavehetetlent úgy írja le, mutatja be, ami fontos, érdekes, különleges és egyszeri. Egy-egy pillanatot megelevenít, színnel és élettel tölt meg, lüktet. Észre se veszem, de immár én is megfigyelem és gyönyörködöm benne. Máshogy látom a világot.
Tájleírásai csodálatosak, emberjellemzései egyediek és különlegesek, a lényeget fogja meg. Sose untatnak ezek a részek, más íróknál sokszor átugorja szemem, mert csak sorkitöltőnek használják, de itt megbújik a lényeg, alakítja az eseményeket egy-egy mozzanat. Fekete István mestere ennek.

Ildikó_Nagy_2 P>!
Fekete István: Éjféli harangszó

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Amikor a könyvtárban Fekete István könyveket kerestem, egyből megakadt a szemem ezen a szép köteten. Nemcsak belül, hanem kívül is gyönyörű.
A kis történetek pedig igazán szívet melengetőek.
Még ugyan novemberben olvastam, de jó volt már így is ráhangolódni egy kicsit a karácsonyra. Úgyis mindig olyan nagy a rohanás, kapkodás már napjainkban, nem olyan meghitt, ahogy az régen volt.


Népszerű idézetek

Ėva71>!

Ballagtam a falumban. Nem ismertem senki, s engem sem ismert meg senki. Régi házunk falát megsimogattam, homályos ablakszemébe belenéztem, és magam láttam benne.

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

marschlako P>!

A varjú elhallgatott már, a tűz is eltűnt a nap ragyogásában, némán érik a határ, és csak az öreg ballag az unokával a csendes dűlőúton. Most a kezét fogja, mert nagy út a mai. Szó sincs, de a kézfogásban minden benne van. Ennél többet mondani úgysem lehetne.

58. oldal, Ősz táján

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Roszka>!

– A fülénél kezdem…
És elkezdte.
– Szsz… szszsz…
– Mi az?
– Húz!
– Olajozd meg, fiam! – mondta nagyanyám. – Új még a masina.
Apám beolajozta a fényes szerszámot, és újrakezdte.
– Jujujjujj…
– Mi a fene van ezzel a géppel? – húzta ki apám. – Lassan… lassaaan… – ordítottam, mert az olló nem eresztette el a hajamat.
– Talán a csavar – vélte anyám.
– Persze hogy erre nem gondoltam – és apám szakszerűen engedett egyet a csavaron.
– Ne kapkodd a fejed! Neked Tódorral is mindig bajod volt…
– Kényeskedik – mondta egyik húgom, akinek nem engedtem lövöldözni a puskámmal.
– Na, vigyázz! Tartsd keményen a fejed! Tartottam, az olaj a fülembe folyt, és könnyeim a szám sarkába.
– Ne kínozza azt a gyereket – szólalt meg anyám, aki mindjárt könnyezett, ha könnyet látott.
– Ugyan, fiam! – legyintett nagyanyám. – Mást is megnyírnak. Kicsit húz, hát húz.
– Pedig most egész jól megy – mondta apám, kiérve végre a fejtetőn, és kifújta az ollót, akárcsak Tódor. – Csak itt, a fülénél akadékoskodik. Tartsd magad, fiam!
– Szsz… jujjujjj… édesapám… nagyon húz!
A család most már meghökkent. Apám nagy üggyel-bajjal kiszabadította az ollót, ráfújt, aztán rám nézett:
– No, nem bánom, pihenj egy kicsit. Most megvacsorázunk – azzal zsebre vágta az ollót, és kiment. Én pedig úgy maradtam ott, mint egy megkezdett görögdinnye.

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

2 hozzászólás
Ėva71>!

Aztán lassulni kezdett a szél, s a hódara után nagy pelyhekben hullani kezdett a hó. Aztán reggel lett. A szél elállt, a hó már csak szállingózott, hamvas felhők mögött volt a nap, de a táj fehér volt, világos és tiszta, és most már mindenki tudta, hogy a világot birtokába vette az Idő negyedes fejedelme, a Tél.

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Ėva71>!

Olvadásszagú szél járt már a városban, amikor híre jött, hogy haza kell mennem. Húsz év óta először. Haza. A házunkban már húsz éve más lakik, rokonom nincs a faluba egy se, az öregek elmúltak, a fiatalok megnőttek, mégiscsak: haza. A temetőben- messze túl az emlékek fájdalmán- két kis testvérem porlad; talán ez a két kis halom, amely jogossá tenné a szót, mert azóta új házak épültek, új emberek lettek, a templomtornyot is újrabádogozták, sőt a harangok is újak, mert a régiek háborúba mentek. Mégiscsak: haza. Kihez megyek hát ? Sokat gondolkodtam ezen- a szél rázta az ablakot-, és egyszer csak rádöbbentem, hogy magamhoz megyek. A régi házhoz, mely csukott kapukkal is mindig az enyém marad, a régi utcához, melynek pora százszor sárrá vált azóta, a régi örömökhöz, melyek el nem múlnak soha, még velem se, mert ezerszer leírom őket, hogy el ne múljanak.

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Roszka>!

. Először: mert ma sincs előnevem, amit sokszor búsan nélkülözök, másodszor pedig, mert apám függetleníteni akarta magát a borbélytól, aki – egyébként – Tódor névre hallgatott, (A faluban sokan meg voltak győződve, hogy ilyen név nincs is, és csak a borbély találta ki tréfaképpen.)

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

>!

– Arra ne legyen gondod, Péter, Tüske Juli nénit láttam felétek röpülni söprűnyélen. Tudja már a hírt az egész falu.

Partszakadás, 27 oldal

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

porcelánegér>!

Jeges, nagy csizmáival csikorogva lépegetett az erdőn egy öregember: a Tél. Szakállán zúzmaragyöngyök csilingeltek, bajusza vége két nagy jégcsapban lógott, és kék szeme hidegen mély volt, mint a Balaton vize dermedt hajnalokon.

121. oldal, December végén

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Ildikó_Nagy_2 P>!

És másnap reggel hallom, amint azt mondja anyám odakint:
– Tódor, magát az angyalok küldték.
– Jöttem volna, kérem, én már előbb is, de lakodalom akadt útközben, és nagyon marasztaltak…
Amikor pedig megpillantotta a fejem, szigorúan összevonta szemöldökét, aztán szakszerűen ide-oda forgatta:
– Fusermunka! Igazi fusermunka! Így tönkretenni ezt a gyönyörű fejet!…
Ez volt életemben az egyetlen alkalom, hogy valaki a fejemre azt mondja, hogy: gyönyörű, hát hogyne emlékeznék hálás szeretettel Tódorra, akinek a keze reszketett ugyan egy kicsit, de ez előfordul, ha a szegény borbélyt még éjszaka se hagyják békén, és erőszakkal ott tartják a lakodalomban…

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák

Ėva71>!

Délután nagy lett a csend, mert hullt a hó, és az ünnep már a faluvégen volt, és csak arra várt, hogy az ablakszemek hívogatóan kinyíljanak

Fekete István: Éjféli harangszó Válogatott novellák


Hasonló könyvek címkék alapján

Gyurkovics Tibor: Üveggolyó
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Czifferszky István: A sete bárány és a kuvasz
Gelléri Andor Endre: Matyika
Nógrádi Gábor: Galambnagymama
Holden Rose: Nita, Gil és én
Holden Rose: Elcserélt nadrágok
Lázár Ervin: Foci
Lázár Ervin: Százpettyes katica
Benedek Elek: Székely Tündérország