Csí 121 csillagozás

Történet állatokról és emberekről
Fekete István: Csí Fekete István: Csí Fekete István: Csí Fekete István: Csí Fekete István: Csí Fekete István: Csí

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Csí és Vit a fecskepár, akik Délre készülnek az ősz beköszöntével. Vit azonban megsérül így itthjon kell maradnia. Amíg a hideg télben fagyoskodik eljár egy beteg asszonyhoz, akinek egy kis örömöt csempész a napjaiba a kis fecske megjelenése tél derekán.

Az első kiadás Csi címmel jelent meg.

Eredeti megjelenés éve: 1940

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 2005
60 oldal · ISBN: 9631180689 · Illusztrálta: Bakai Piroska
>!
Móra, Budapest, 2004
62 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631179206 · Illusztrálta: Bakai Piroska
>!
Móra, Budapest, 2002
60 oldal · ISBN: 963117705x · Illusztrálta: Bakai Piroska

7 további kiadás


Kedvencelte 15

Most olvassa 4

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 10

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
eme P
Fekete István: Csí

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

Gyerekkorom szomorú, megríkató meséihez tartozik – nehéz volt, és valljuk be, néha felnőttként is nehéz néha elfogadni a törvényt. Nehéz a happy enddel csalogató meseként induló történet végén ráébredni a valóságra.
Tömör, fecskeszárny-villanásnyi kis mese, melyben mégis annyi minden van benne az emberi szívről és az élet törvényéről. Naiv, gyermeki reménykedéssel indulva kísér el a csalatkozásig, a beletörődés keserűségéig, majd az újjákezdés újabb reményéig. Néhol talán túlcsordulnak az érzelmek, néhány passzust ma már picit túlfeszítettnek érzek, ennek ellenére nem tudom nem szeretni. Értő-érző gyógyír lassan gyógyuló sérült szárnyakra és szívekre, de nem árt az egészségesnek (vagy annak tűnőnek) sem. Nem igazán gyermekmese, de a törvénybe való beavatáshoz, ennek elfogadásához mindenképp javallott keserédes pirula a kicsik számára is.

>!
Lunemorte MP
Fekete István: Csí

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

Gyermekkoromban is keserű mese volt ez számomra és most immáron érettebben is beleborzongok az élet törvényeibe…Összeszorult a szívem és szomorú lettem nagyon…És csak azt kérdem, ugyan miért is történhetett így ez az egész…? Fekete István bemutatta nekünk a reménytelen szerelmet és a vágyakozást állati módon…Tanulságos volt azt hiszem…

>!
Trudiz P
Fekete István: Csí

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

Szomorú kis történet.
Gyönyörű, beszédes tájleírásokkal, mint minden Fekete István műben. Ismerős alakok tűntek fel Csí és Vit mellett, úgy mint: Kele, Hú, Killi, és Karr.

>!
Tiger174 P
Fekete István: Csí

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

Fekete Istvántól első könyvként a Vukkot olvastam és már akkor megszerettem a stílusát. Imádom, ahogy leírja az erdőt, ahogy bemutatja az állatokat. A Csí egy kedves, megható történet. Fekete István pedig egy kiváló író és méltán lehetünk rá büszkék.

>!
Szamღca
Fekete István: Csí

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

Ez tunderi volt! Csodalatosan tud irni Fekete Istvan. Olyan meghatoan es kedvesen irta le a kis fecskeasszony vegtelen szeretet a ferje irant.

>!
BoneB
Fekete István: Csí

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

Nálam valahogy kimaradt ez a könyv. Bár szerintem nem is gond, úgyse értettem volna meg a történet lényegét. Szomorú kis történet, szegény Vit sajnáltam, de az élet és a törvények már csak ilyen kegyetlenek.

>!
adrika0924
Fekete István: Csí

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

Nem tudom, hogy alakult így, de az elmúlt 25 évben még nem olvastam semmit Fekete Istvántól, ami elég nagy hiányosság. Nem is értem, hogy maradhatott ki eddig…
Mostanában rákaptam az ifjúsági irodalomra, és a tesóm könyvespolcát nézegetve rábukkantam erre a vékonyka papírkötegre. Egyből kölcsön is vettem, és egy szűk óra alatt elolvastam. Nagyon élveztem! Gyerekként valószínűleg teljesen másképp értelmeztem volna ezt a tanulságos mesét, de ha lehet, fiatal felnőttként még nagyobb hatással volt rám.
A történet mellett az illusztráció is nagyon tetszett, jól megjelenítette az általam elképzelt világot a rajzoló.

>!
Morn
Fekete István: Csí

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

Gyerekkoromban Fekete István volt az egyik kedvenc íróm. A könyvtár állatos polcának kivégzésébe ő is beletartozott, így hát nem volt számomra ismeretlen ez a mese sem. Akkoriban biztos tetszett, sajnos annyira nem emlékszem rá, a többiek maradandóbbak voltak. Tegnap is csak egy régóta vágyott és megérdemlős fürdőkádas áztatáshoz kerestem valami könnyed, rövid olvasnivalót, így kötöttem ki egy régi ismerősnél, Fekete Istvánnál.
Felnőtt fejjel olvasva közel sem olyan tündéri ez a történet. A leírásai még mindig gyönyörűek, bár néhol eltúlzóak, és továbbra is nagyon szeretem az állati szemszögből való ábrázolást. Az azonban elszomorít, hogy ugyan az élet törvényét, igazságát mutatja itt jöhetne némi evolúciós magyarázat a kiszelektálódásra, akkor is keserű. Boldognak, egyszerűen induló kis mese, aztán a végén meg az ember ledöbben, hogy ez valóban így működik? Ez valóban gyerek kezébe való történet? Nem állítom, hogy a befejezésnek óhatatlanul tökéletesnek és boldognak kell lennie, de ezen azért egy cseppet fennakadtam, főleg, hogy óvodából leszelektált példányom van. Nem emlékeztem, hogy ennek ilyen szomorkás a vége, hogy gyerekként mi valóban ilyet is olvastunk. Bár az is igaz, hogy ezek még tényleg gyönyörű történetek, nem pedig túlságosan lebutított mesék, amik mintha a gyerekeket is túlságosan óvni akarnák vagy túlságosan tapasztalatlannak tartják őket. Nem is tudom. Majd ha odáig jutok, hogy el kell gondolkodnom, a gyermekem olvashatja-e az ehhez hasonló történeteket, addigra biztosan megválaszolom magamnak ezeket a kérdéseket.

>!
Móra, Budapest, 1999
60 oldal · ISBN: 9631175146 · Illusztrálta: Bakai Piroska
>!
hullokata
Fekete István: Csí

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

Kiskoromban, mikor anyukám felolvasta nekünk, megkérdeztem, él-e még Fekete István. Anyu megkérdezte, miért. Azt feleltem, hogy akkor bizony én meg fogom keresni és kényszeríteni fogom, hogy írjon neki egy boldogabb véget, mert annyira sajnálom a fecskét. Anyu csak mosolygott, de én ezt akkor véresen komolyan gondoltam.

>!
Eva62
Fekete István: Csí

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

Megható kis történet Csiről és Vitről, a fecskepárról, a szeretetről, törvényről….Fekete Istvánban nem lehet csalódni. Lehet az irás bármilyen rövid is, a szavak, a tartalom szépsége akkor is megragadó. A megszemélyesités mestere az iró, pl :"A barna arcú Csend kiszaladt a partra, mert egy nagy hajó úszott lefelé a vízen, és sok fényes szeme belemeredett a hullámokba"
Szomorú történet, meg is könnyeztem mig a beteg madárka és a halálán levő asszony „beszélgettek”. És a mondanivaló: az élet megy tovább, a természet törvényének engedelmeskedni kell.


Népszerű idézetek

>!
Lunemorte MP

Tudod, óvtalak, szerettelek. És most is szeretlek. Nem válunk el örökre, és éppen azért nem szabad a nagy útnak nekivágnod, hogy újra találkozhassunk.

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

>!
Lunemorte MP

– Te vagy itt, kis fecskemadár? Mért nem repülsz a többiekkel a tavasz felé, szép Magyarországba?

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

>!
Trudiz P

(…) én ott születtem a víz mellett, te meg a csúcsos, nagy fészek hóna alatt, hol sok ember énekelni szokott , és ők azt úgy hívják: templom.

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

>!
Trudiz P

– Áldott Fény, kísérjen bennünket meleg szemed a hosszú úton!

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről

>!
Cheril

Az árbóc csúcsán ekkor halk koppanás hallatszott, melyet alig hallható suhogás előzött meg. Vit mélyen aludt, és Csí csőrével megérintette vállát, amiből világosan megértette, hogy veszedelem van, nem szabad aludni. Kis fecskeszemük aggodalmasan kerekre nyílt, és most már jól hallották a kapargálást az árbóc csúcsáról, honnét Hú leselkedett, és topogott nagy körmű lábaival. Ólomlassú perceket hordott a Nílus.

Fekete István: Csí Történet állatokról és emberekről


Hasonló könyvek címkék alapján

Varga Katalin: Barátom, Bonca
Kertész Erzsi: Állat KávéZoo
Berényi Mihály: Zira naplója
Cécile Aubry: Belle és Sébastien
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Elise Broach: Marvin, a bogár
Michael Ende: A sátánármányosparázsvarázs­pokolikőrpuncspancs­lódítóbódítóka
Deirdre Madden: Kösz, hogy szóltál, Emily!
Thomas Brezina: Viharos karácsony
Jane Ayres: Két jómadár